„Polgári törvénykönyv” változatai közötti eltérés

==Intézménytörténet==

Magyarországon az első, magánjogi kérdéseket is szabályozó kódex a [[Werbőczy István]]-féle [[Tripartitum]] (Hármaskönyv) volt, amely [[1514]]-ben íródott, és szokásjogi ereje volt, lévén sohasem iktatták törvénybe. Hosszú évszázadokig tekintettek rá hivatkozási alapként, míg [[1848]]-ban a forradalmi törvényhozás végleg elavultnak nem nyilvánította. Ezt követően [[1852]]-ben hatályba léptették az osztrák polgári törvénykönyvet (Optk.), mely aztán az idők folyamán több korszerűsítésen ment át. Folyamatban volt egy új, magyar törvénykönyv megalkotása is, de [[1900]]-tól [[1928]]-ig csak a tervezetek készültek el. 1928-ban például az V. tervezet, az úgynevezett „Magánjogi törvényjavaslat”, amely ugyan szintén nem lett törvényerejű, mégis sokáig hivatkozási alap volt. Törvényerőre csak 1959-ben emelkedett, amikor elfogadták az első magyar polgári törvénykönyvet, amely azóta számtalan módosításon ment át. Átfogó korszerűsítése folyamatosan napirenden volt, és a 2000-es évek elején megkezdődött az újabb kodifikáció. Ennek első kézzelfogható eredménye a 2009. évi CXX. törvény (az ún. „Vékás-kódex”) volt, mely azonban, bár kihirdetésre került, végül soha nem lépett hatályba. Újraindult a jogalkotási folyamat, főként elvi kérdések mentén, és ennek eredménye lett az új Ptk., amely 2014-ben lépett hatályba.