„Sósav” változatai közötti eltérés

A '''sósav''' a [[hidrogén-klorid]] (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata. Korrozív, az iparban széles körben használt erős [[ásványi sav]]. A természetben is megtalálható, a gyomorsav egyik alkotórésze, nagyobb mennyiségben az ipari forradalom idején kezdték el előállítani. A vegyiparban reagensként használják olyan anyagok tömegtermelése során, mint a [[vinil-klorid]] (melyből [[PVC]]-t állítanak elő), valamint a metilén-difenil-diizocianát (MDI) és toluol-diizocianát (TDI) – utóbbiak a [[poliuretán]] gyártásának alapanyagai. Számos kisebb mennyiséget igénylő alkalmazása is van: többek között háztartási tisztítószer, vízkőoldó, de felhasználják zselatin és más élelmiszer-adalékok gyártása során, kazánkő eltávolítására és bőrfeldolgozáshoz is. A világ éves sósavtermelése mintegy 20 millió tonna.

 

Historically called '''acidum salis''', '''muriatic acid''', and '''spirits of salt''', hydrochloric acid was produced from [[sulfuric acid|vitriol]] (sulfuric acid) and [[sodium chloride|common salt]]. Free hydrochloric acid was first formally described in the 16th century by [[Libavius]]. Later, it was used by chemists such as [[Johann Rudolf Glauber|Glauber]], [[Joseph Priestley|Priestley]] and [[Humphry Davy|Davy]] in their scientific research.--><!--

==Etymology==

Hydrochloric acid was known to European alchemists as ''spirits of salt'' or ''acidum salis'' (salt acid). Both names are still used, especially in non-English languages, such as {{lang-de|Salzsäure}}, {{lang-nl|Zoutzuur}}, and {{lang-pl|kwas solny}}. Gaseous HCl was called ''marine acid air''. The old (pre-[[systematic name|systematic]]) name ''muriatic acid'' has the same origin (''muriatic'' means "pertaining to brine or salt"), and this name is still sometimes used.<ref name="muriatic_acid">{{Cite web |url=http://www.bayermaterialsciencenafta.com/products/index.cfm?mode=grades&pp_num=EB7C4476-A4F6-7AE6-7CD78F4E6C60AA44&o_num=3 |title=Hydrochloric Acid |accessdate=16 September 2010}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.ppg.com/chemicals/chloralkali/Documents/english/MuriaticAcid.pdf |title=Muriatic Acid |format=pdf |publisher=[[PPG Industries]] |year=2005 |accessdate=10 September 2010}}</ref>

-->

==Felfedezése==

A [[királyvíz|királyvizet]] - mely a sósav és a [[salétromsav]] elegye - egy 13. századi alkimista, [[Pszeudo-Geber]] említi munkáiban, aki szalmiáksó [[salétromsav]]ban történő feloldásával állította elő.<ref>{{Cite book |first=Hugo |last=Bauer |title=A history of chemistry |publisher=BiblioBazaar, LLC |year=2009 |url=https://books.google.com/?id=8-w-izdgp4IC&lpg=PA30 |isbn=978-1-103-35786-4 |pages=31}}</ref><ref name=Karpenko01>{{Cite journal |author1=Karpenko, V. |author2=Norris, J.A. |title=Vitriol in the history of chemistry |year=2001 |journal=Chem. Listy |volume=96 |pages=997 |url=http://www.chemicke-listy.cz/docs/full/2002_12_05.pdf}}</ref><ref name="ceh">{{Cite book |title=Chemicals Economics Handbook |chapter=Hydrochloric Acid |publisher=[[SRI International]] |year=2001 |pages=733.4000A–733.3003F}}</ref><ref>{{Cite journal |doi=10.1124/mi.8.3.1 |last=Norton |first=S |title=A Brief History of Potable Gold |journal=Molecular Interventions |volume=8 |issue=3 |year=2008 |pages=120–3 |url=http://molinterv.aspetjournals.org/content/8/3/120.full.pdf+html |pmid=18693188}}</ref><ref>{{Cite journal |last=Thompson |first=C.J.S. |title=Alchemy and Alchemists |edition=Reprint of the edition published by George G. Harrap and Co., London, 1932 |pages=61,18 |publisher=Dover Publications, Inc., Mineola, NY |year=2002}}</ref> Más források szerint a királyvizet elsőként a 13. század végére datálható bizánci kéziratok említik.<ref name="Forbes1970"/><ref>{{Cite book |last=Myers |first=R.L. |title=The 100 most important chemical compounds: a reference guide |url=https://books.google.com/?id=a4DuGVwyN6cC&lpg=PA141&dq=geber%20hydrochloric%20acid&pg=PA141#v=onepage&q=geber%20hydrochloric%20acid |publisher=Greenwood Publishing Group |year=2007 |isbn=978-0-313-33758-1 |pages=141}}</ref><ref>{{Cite book |last=Datta |first=N.C. |title=The story of chemistry |url=https://books.google.com/?id=IIZkAvdFJhMC&lpg=PA40&dq=geber%20hydrochloric%20acid&pg=PA40#v=onepage&q=geber%20hydrochloric%20acid |publisher=Universities Press |year=2005 |isbn=978-81-7371-530-3 |pages=40}}</ref><ref>{{Cite book |page=387 |url=https://books.google.com/?id=RXEhAAAAYAAJ&pg=RA1-PA387 |title=The elements of materia medica and therapeutics, Volume 1 |last=Pereira |first=Jonathan |publisher=Longman, Brown, Green, and Longmans |year=1854}}</ref>