Wikipédia

„Magyar–török háború (1521–26)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a kékít
44. sor:
A törököket a [[15. század]] végén még lekötötte a [[Irán|Perzsia]] és [[Egyiptom]] elleni háború, ami a [[16. század]] elején is folytatódott. Ezen a területen e két állam volt az Oszmán Birodalom legfőbb riválisa, akiket végül sikeresen megtörtek a törökök és az egyiptomiakat szintén hűbéri függésbe vonták. Európa csak a [[Mamlúk Birodalom]] megdöntése után figyelt fel a közelgő oszmán-veszélyre, ezért került újból elő a keresztes háború eszméje, amelyet a szokottól eltérő módon próbáltak megvalósítani. Minthogy az Oszmán Birodalom rendkívül kitolta határait Európában, Ázsiában és Afrikában egyaránt, ezért célszerűbb volt több oldalról támadni a nagy államalakulatot, így már a [[16. század]] elején kapcsolatokat kerestek Perzsiával. A [[perzsák]] [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]] népcsoportként teljesen különböztek a [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] eredetű törököktől, ráadásul a vallásuk is más volt. Míg a törökök nagy része szunnita muszlim, addig a perzsák a radikális [[Síita iszlám|síita]] irányzatot követték. Perzsia érdekeit már régóta sértette a török terjeszkedés a [[Közel-Kelet]]en és a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus]] területén, melynek következtében a törökök még az ország nyugati peremvidékeit is meghódították.
 
A pápától és a magyar királytól nem állt távol egy esetleges pápai–perzsa vagy magyar–perzsa szövetség megkötése, noha a síita muszlim irányzat sokkal agresszívabban viszonyult a kereszténységhez.<ref>A pápa ''„keleti keresztény”'' uralkodóként azonosította a perzsa sahot, mint ahogy annak idején a vérszomjas [[Dzsingisz kánmongol nagykán|Dzsingisz kánról]]ról is olyan eltorzult hírek érkeztek Európa, miszerint ő a ''„jámbor János pap,”'' egy messzi keresztény állam ura, amely szétzúzza az iszlám államokat.</ref> Mindez megváltozott [[1514]]. [[augusztus 23.|augusztus 23-án]], amikor [[I. Szelim oszmán szultán|I. Szelim]] csapatai a [[csáldiráni csata|csáldiráni ütközetben]] leverték [[I. Iszmáil perzsa sah|I. Iszmáíl sah]] szafavida hadseregét. [[X. Leó pápa|X. Leó]] úgy vélte, hogy a vereség saját késedelmeskedéseiknek az oka volt.<ref>'''Tardy Lajos:''' Mohács és perzsa hadbalépés elmaradása, 256. old.</ref> [[Fabrizio del Carretto]] a [[Rodosz (sziget)|Rhodoszon]] uralkodó [[Máltai lovagrend|Johannita Lovagrend]] nagymestere nem így látta a helyzetet, szerinte a perzsák csáldiráni veresége nem több közönséges fiaskónál. A kontinens közhangulata is módfelett derűlátó volt, és senki sem vette komolyan Szelim szultán kérkedő leveleit.
 
A pápa [[1515]]-ben újból felhívást tett a török elleni összefogásra, de [[Velencei Köztársaság|Velence]] nem szándékozott szövetséget kötni Perzsiával, arra való hivatkozással, hogy [[1513]] októberében a [[török porta|portán]] békehosszabbítást eszközölt ki.<ref>[[Leonardo Loredan]] [[dózse]] is úgy látta, hogy a többi háborúban és csatában az oszmán-törökök meggyengültek, nem tűnnek túl veszélyesnek, azt viszont mégis hozzáteszi, hogy ezt a lehetőséget ki kell gyorsan használni. Tardy L. 257. old.</ref>
586. sor:
* [http://gyorkos.uw.hu/1521-1525/1521-1525.htm 1521-1525-ig tartó korszak eseményei Magyarországon]
* [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/ Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története]
 
{{Portál|Törökország|-}}▼
{{nemzetközi katalógusok}}
▲{{Portál|történelem||hadtudomány|i |Törökország|-}}
 
{{kiemelt}}
 
{{DEFAULTSORT:Magyarto~ro~khaboruMagyartörökháború 1521}}
[[Kategória:Magyar–török háborúk]]
[[Kategória:Török háborúk Magyarországon]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar–török_háború_(1521–26)”