„Szerkesztő:Dunee/Boeing 737” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
=== 737–200 ===
[[Fájl:Boeing Aerolíneas Argentinas.jpg||thumb|right|290px|Boeing 737-200737–200 Aerolineas Argentinas színekben]]
A 737-100737–100-as gép nagyobb, több férőhelyes változata (30,53 m hosszú). A hajtómű változatlanul két darab Pratt & Whitney JT8D. Első megrendelője a [[United Airlines]] volt.
 
A 737-200C737–200C esetében a C a convertible (átalakítható) jelölése, ugyanist ezt a típust ugyanúgy lehetett utas- és teherszállításra is használni. A változat első vevője a [[Vienna Air Alaska]] volt. A Lufthansa ebből a típusból hat darabot vásárolt, náluk a típus jelölése 737-200QC737–200QC volt. A gépekkel nappal utasrepülést végeztek, éjszaka teherszállításra használták. A Lufthansa első ilyen gépe a ''Landshut'' nevet kapta, és [[Lufthansa 181-es járata|Lufthansa 181-es járataként]] ezt a gépet térítették el 1977-ben. 1985-ben ezt a gépet, három másik társával együtt eladták, a maradék két gép pedig Lufthansa Cargo festéssel teherszállításra szakosodott.
 
=== 737-200737–200 Advanced ===
A 737-200737–200 Advanced a 737-200737–200 alapmodell továbbfejlesztett változata. A gép mérete nem változott, azonban a teljesítménye javult: nőtt a hatótávolsága, a szállítható teher tömege, valamint rövid kifutópályákról is üzemeltethetővé vált. A hajtóművek üzemanyag-fogyasztását optimalizálták, zaját csökkentették. Ez a változat cserélte le a Lufthansa 737-130737–130 és -230–230 modelljeit, házon belül a B737B nevet kapta.
 
2018. augusztusában még legalább 77 darab -200–200 és -200–200 Advanced volt használatban. A típus későbbi verzióinál a Boeing már nem szerepeltette opcióként a betonozatlan kifutópályáknál használható úgynevezett ''gravel kit''-et, amely miatt ezt a típust számos légitársaság használja a mai napig, főleg a [[Kanada]] északi területeit kiszolgáló [[Air North]], [[First Air]], [[Canadian North]] és [[Nolinor Aviation]]. Az opció többek között a futóművekre szerelt kavicsterelő lapokból áll, a géptörzs megerősítéséből, különleges futómű gumikból, illetve a hajtóművek beömlőnyílásánál a kavicsok hajtóműbe jutását megakadályozó, lefúvó légterelő csövekből.
 
A kanadai Nolinor Aviation 2018. júniusában egy tíz darabból álló 737-200737–200 flotta modernizálása mellett döntött. A gépek pilótafülkéjét multifunkciós képernyőkből álló [[glass cockpit]] rendszerre modernizálják, beszerelésre kerül egy repülésirányító rendszer (FMS) és ADS-B jeladó. A Nolinor mind a hét saját gépét átalakítaná, és még beszerezne további három példányt. A modernizálás fő célja a gravel kittel felszerelt gépek élettartamának növelése, valamint az anaglóg repülési rendszerekről digitálisra való átállással elérhető költségcsökkentés. A cég azt reméli, hogy az akár 40 éves gépek élettartamát még további 25 évvel lehet kiterjeszteni. A 737 későbbi Classic, NG és MAX generációinál használt hajtóművek túlságosan nagy átmérőjük miatt alacsonyabbra lógnak a talaj felett, a Nolinor által kiszolgált zúzottköves kifutópályákon beszippantanák a kavicsokat és azonnal tönkremennének.
 
== A klasszikus 737-esek ==
A Classic generáció 737-300737–300, -400–400 és -500–500 modelljeit 1984 és 1999 között gyártották, összesen 1988 darabot. Ebből 1113 darab volt 737-300737–300, 486 példány volt 737-400737–400, és 389 darab 737-500737–500.
 
=== 737–300 ===
Az első tagja a három régi generációs 737-esnek, a Classic sorozat alapgépe. A [[Boeing]] 1981. márciusában kezdte meg a kifejlesztését. Az első változat a 737-200737–200-as továbbfejlesztéseként indult, de a Boeing úgy döntött, hogy inkább a [[CFM International]] hajtóműgyártó vállalat [[CFM56]]-os hajtóművét használja föl a gépek gyártásához, hogy gazdaságosabbá tegye a gépet, és hogy a gép megfeleljen az [[ICAO]] Stage 3 által javasolt zajelőírásoknak. Az új hajtóművek és a 3,76 m átmérőjűre kiszélesített géptörzs ellenére a B737-300B737–300 megtartotta a 80%-ban közös repülőgépváz pótalkatrészeit és osztozik a földi kiszolgálóegységeken is a [[B737-200]]737–200-assal. Aerodinamika tekintetében is rengeteget eszközölt a Boeing. Tovább javult a hatékonyság. Az orrfutót megnövelték, hogy nagyobb legyen a távolság a gép hasa és a talaj közt az új hajtóművek mérete miatt. Egyéb változtatásokat eszközöltek a fedélzeti rendszerekben is.
 
Az új verzió maximum 149 ülésig tartó berendezésre kapott típusengedélyt. Teljes terhelés mellett 2500 km-es hatótávolsággal rendelkezett.
 
A 737-300737–300-as 1984. február 24-én repült először, majd ez év novemberében leszállították az első gépeket. 1984-óta több mint 1000 darab 737-300737–300-ast adtak már el, és ez a gép sok légitársaság gerincét alkotja. A típust elsőként a Southwest Airlines és a [[USAir]] vehette át. Az Egyesült Államokon kívüli első felhasználó a brit [[Orion Airways]] volt, aki 1985. január 29-én állította üzembe a gépet.
 
A típus néhány példányát nagyobb méretű Pemco Aeroplex (ma Kaiser Group Holding) gyártotta teherrakodó ajtókkal szerelték fel. Az utasülések különleges raklapokra kerültek rögzítésre, így gyorsan lehetett az utasrepülő és a teherszállító konfigurációk között átalakítani a gépet. Az ilyen típusú gépek nem-hivatalos neve a Boeing 737-300QC737–300QC (QuickChange, azaz gyorsváltás).
 
=== 737–400 ===
A Boeing 1986. júniusában jelentette be, hogy még nagyobbra növeli a 737-est, és elkészítíelkészíti a -400–400-as variánst, ahol maximum 188 utasra volt típusengedélye. Tipikus kétosztályos elrendezésben 146, egyosztályos elrendezésben 159 fő szállítására volt alkalmas. Az [[Airbus A320]] vetélytársa, egyben a Boeing 727 leváltására tervezett változat, amelyet kifejezetten [[charter]] járatokra terveztek.
 
Első repülésére [[1988]]. február 19-én került sor, az első példányt 1988. októberében vehette át a [[Piedmont Airlines]]. Az utolsó 737 Classic is egy 737-400737–400 volt, amelyet a [[České aerolinie|ČSA]] vett át 2000. február 28-án. A [[Malév]] 2001-ig bérelt ilyen gépeket.
 
 
=== 737–500 ===
[[Fájl:Sólyom Hungarian Airways B737 1.jpg|290px|bélyegkép|jobb|A Sólyom Hungarian Airways Boeing 737-500737–500-as gépe]]
A 200-as sorozat leváltására tervezett, modern CFM–56–3 hajtóművekkel felszerelt, rövidtörzsű változat. A projektet 1987. májusában jelentették be, akkor még 737-1000737–1000 néven. A típus első repülésére 1989. június 30-án került sor, első megrendelője a Southwest Airlines volt 1987-ben, 20 géppel. Az első példányt [[1990]]-ben vehették át. A típusengedély maximum 140 utast engedélyez, általában 100-110 üléses konfigurációban használták.
 
== Az új generációs (NG) 737-esek ==
Az egyre sikeresebb Airbus A320 családra reagálva a Boeing 1993. novemberében bejelentette a 737-es újabb modernizációs programját. A -600–600, -700–700, -800–800 és -900–900 a Next Generation (NG, új generáció) nevet kapták, amelyet néha a magángép kialakítású BBJ modellekre is használnak. A gép hatékonyságának növelésére modernizálták az avionikát, [[EICAS]] rendszerrel szerelték fel, új szárnyakat és hajtóműveket kapott. Az Airbus A320 családdal ellentétben azonban a 737 NG nem rendelkezik [[fly-by-wire]] vezérléssel.
 
2018. novemberéig az új generációs gépekből 7070 darabot rendeltek, ebből 6964-et át is adtak (98,5%):
 
* 737-600737–600: 69 rendelés, mind átadva (100%)
* 737-700737–700: 1128 rendelés, mind átadva (100%)
* 737-700C737–700C: 22 rendelésből 20 átadva (91%)
* 737-700W737–700W: 14 rendelés, mind átadva (100%)
* 737-800737–800: 4991 rendelés, ebből 4947 átadva (99%)
* 737-800A737–800A: 138 rendelés, ebből 107 átadva (77%)
* 737-900737–900: 52 rendelés, mind átadva (100%)
* 737-900ER737–900ER: 505 rendelés, ebből 479 átadva (95%)
* 737-BBJ737–BBJ: 121 rendelés, ebből 120 átadva (99%)
* 737-BBJ2737–BBJ2: 23 rendelés, ebből 21 átadva (91%)
* 737-BBJ3737–BBJ3: 7 rendelés, mind átadva (100%)
 
2008. augusztusa óta az NG már szénszálas fékrendszerrel is rendelhető, amely 320 kg-os súlymegtakarítást ad, és megnöveli a kötelező felülvizsgálatok közötti időtartamot. Az első ilyen gépet, egy 737-700737–700-ast a [[Delta Airlines]] vehette át.
 
2009. áprilisától kezdve opcionálisan rendelhető továbbá a [[Boeing 787|Boeing 787 Dreamliner]] utaskabinja alapján kifejlesztett "Sky Interior", amely az egyenes vonalvezetés helyett több ívből áll, [[LED]] világítást kapott, és a hagyományosnál némileg magasabb kapacitású csomagtárolókkal rendelkezik. Az új kabinban a szellőztetés hatásfokán is javítottak, valamint további hangszigetelést kapott.
 
=== 737–600 ===
Az NG változat legrövidebb fajtája, a Boeing 737-200737–200 és-500 –500 utódjaként szánták, amelybe már az új generáció technológiája került. A 737-600737–600 fejlesztését 1996. március 16-án kezdték el, az első felszállására 1998. január 22-én került sor. A típus első példányát 1998. szeptemberében szállították le a típusból amúgy legtöbbet üzemeltető [[Scandinavian Airlines|SAS]] számára.
 
A 737-600737–600 típusengedélye 149-ben korlátozza az ülőhelyek számát, általában 100 férőhelyes konfigurációban üzemeltetik. Viszonylag kevés, 69 rendelés érkezett erre a típusra, az utolsó 13 példányt 2005-2006-ban vette át a [[Westjet]]. 2012 után a típus már nem is szerepelt a Boeing kereskedelmi árlistáján, Randy Tinseth marketingvezető szerint rendelésnél még további egy példányt tudnának építeni, de az ügyfeleket inkább a 737-700737–700 irányába terelik.
 
=== 737–700 ===
Az új generációs 737 első változata, hosszában nagyjából a 737-300737–300-nak felel meg. Az NG-t 1993. novemberében jelentették be, az első 737-700737–700 három évvel később, 1996. december 7-én gördült ki az összeszerelő csarnokból. A típusengedélyt 1997. novemberében kapta meg, az első példányt a Southwest vehette át decemberben.
 
=== 737-700C737–700C (C-40C–40) ===
A 737-700C nevében a C a "Convertible", azaz az "átalakítható" jelölése, mivel ezt a variánst egy órán belül át lehet alakítani utasszállítóból teherszállítóra, vagy viszont. A típus a 737-700 géptörzsével és a -800/BBJ magánrepülőnél bevezetett megerősített szárnyakkal rendelkezik. Egy osztályos elrendezésben 149, kétosztályosban 126 utas befogadására képes. A teherszállító változata 18 780 kg terhet képes 5335 km-re eljuttatni.
 
<ref name="737org700c">{{cite web |url=http://www.b737.org.uk/737-700c.htm |title=737-700C Convertibles |accessdate=2019-02-04 |accessmonthday= |accessyear= |author=Chris Brady |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work= |publisher= |pages= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref>
<ref:http://www.b737.org.uk/737-700c.htm> A Convertible programot 1997-ben kezdték el, de csak három polgári megrendelés érkezett. Két darabot 2001-ben a [[Saudi Aramco]] olajvállalat vett át, egyet a 2008-ban a [[SonAir]], és még kettőt az [[Air Algérie]], az utolsót 2016-ban. Az értékesítések nagy része az [[amerikai légierő]] számára történt C-40C–40 Clipper konfigurációban, illetve egy BBJC.
 
 
=== 737–700ER ===
A 700-as hosszú távok megtételére kifejlesztett változata. A BBJ1 számára kifejlesztett aerodinamikai és strukturális módosításokat ebbe a polgári verzióba vezették át. Első megrendelője az [[All Nippon Airways]] japán légitársaság volt [[2006]] januárjában. A törzs, a szárnyak és a futómű a 800-as változattól származik. Hatótávolsága 10&nbsp;205&nbsp;km, az alap 737-700737–700 maximális felszállótömegéhez képest még 7,5 tonna szállítására alkalmas.
 
=== 737-AEW737–AEW&C ===
A Boeing haditechnikai részlege és a [[Northrop Grumman]] közös fejlesztése a 737-700ER737–700ER alapú légtérellenőrző repülőgép. A géptörzsön egy 10,8 méter hosszú és 2,7 tonna tömegű radar került felszerelésre. A típust jelenleg [[Ausztrália]], [[Dél-Korea]] és [[Törökország]] rendszeresítette.
 
=== 737-700737–700 BDSF ===
Az alap 737-700737–700 későbbi, teherszállítóvá történő átalakítását a [[Tel Aviv]]-i [[Israel Aerospace Industries]] végezte, a módosított típus első felhasználója az [[Alaska Air Cargo]] lett 2017. októberében.
 
=== 737–800 ===
A Boeing 737-800737–800 valamivel hosszabb, mint a klasszikus 737-400737–400. Opcionálisan [[winglet]]ekkel is rendelhető, típusengedélye alapján maximum 189 utast szállíthat. Fejlesztését 1994. szeptember 5-én kezdték meg ''737-400X737–400X Stretch'' néven. Az első felszállására 1997. július 31-én került sor. Az első példányt a Hapag-Lloyd (ma [[TUIfly]]) vehette át 1998. áprilisában. Szintén a Hapag-Lloyd járult hozzá a típus specifikációihoz, amikor azt kérte, hogy a gép teljes terheléssel, üzemanyagvételezési köztes leszállás nélkül legyen képes a [[Hanover-]]–[[Kanári-szigetek]] útvonalat repülni. A brazil [[VARIG]] számára fejlesztették ki az SFP variánst (shold-field performance, rövid kifutópályás üzemeltetés), mivel a [[Rio de Janeiro-Santos Dumont nemzetközi repülőtér]] kifutópályái csak 1300 méter hosszúak.
 
4991 rendeléssel és 4947 leszállított példánnyal a -800–800-as sorozat az NG család legsikeresebb változata. Ára 2013-ban 90,5 millió dollár körüli volt. A Ryanair üzleti stratégiájának része, hogy kizárólag egyetlen típust üzemeltet, és közel 400 géppel rendelkezik. A [[Malév]] flottájában 5 db 800-as típus szerepelt.
 
=== 737-800737–800 BCF ===
Az utasforgalomból kikerült példányokat a Boeing átépítheti teherszállításra, ilyenkor az átalakított példányok a 737-800BCF737–800BCF jelzést kapják (Boeing Converted Freighter, azaz Boeing által átalalkított teherszállító). Az első átalakított verziót 2018. április 19-én szállították le a [[GECAS]] lízingcégnek, amely a gépet a [[West Atlantic]]-nak lízingelte. Az akkor kiadott sajtóközlemény serint a Boeing addig 45 megerősített rendelést és érdeklődést kapott hét ügyféltől az átalakításokra.
 
 
=== 737–900 ===
[[Fájl:Alaska Airlines 737-900.JPG|bélyegkép|jobbra|290px|Az Alaska Airlines 737-900737–900-as gépe]]
A 737 NG család legnagyobb és egyben legkésőbb kifejlesztett változata, amely több mint kétszáz utast szállíthatna, ha a Boeing eleve és idejében gondoskodik a megfelelő számú vészkijáratról. A Boeing 737-800737–800-hoz hasonló számú vészkijárattal rendelkezik, így a típusengedély 189 főben korlátozza a szállítható utasok számát. Az utasok így egy kényszerleszállás esetén nem tudnák elhagyni a repülőgépet az előírt 90 másodpercen belül.
 
A típus fejlesztését 1997. szeptember 10-én kezdték el, miután az [[Alaska Airlines]] egy 10 gépes rendelést adott le. Az első felszállásra 2000. augusztus 3-án került sor, az első gépet a megrendelő 2001. május 15-én vehette át. A típusból csupán 52 darabot gyártottak, a későbbi példányok mind 737-900ER737–900ER fajtájúak.
 
=== 737-900ER737–900ER ===
 
Az [[Airbus A321]]-es közvetlen versenytársának szánt 737-900737–900-as programot az elégtelen számú vészkijárat miatt módosítani kellett, és a tervezők a gondokat a szárny mögé helyezett jobb és bal oldali, beszállóajtó-méretű vészkijárattal oldották meg. Az új ajtókon felül több jelentős módosítást hajtottak végre a programon a korábbi 737-900737–900-ashoz képest, s az új típust először 737-900X737–900X-nek, majd véglegesen 737-900ER737–900ER-nek nevezték el.
 
Ez a gép megerősített szárnyakkal, 85 tonnás felszállósúllyal, két kiegészítő üzemanyagtartállyal, több aerodinamikai finomítással 5900&nbsp;km-es távolság megtételére képes. A 900ER egy másik jó tulajdonsága, hogy összsúlya 4,5 tonnával kisebb, mint az A321-esé, és ez egy utasülésre vetítve mintegy öt százalékkal kevesebb üzemanyag-fogyasztást jelent. Az első 737-900ER737–900ER-t [[2007]]. április 27-én az indonéz Lion Airlines állította forgalomba.
 
A gép közel azonos kapacitással rendelkezik, mint a lassan elöregedő és elavuló [[Boeing 757|Boeing 757-200757–200]].
 
=== Boeing Business Jet ===
A Boeing Business Jet (BBJ) egy kifejezetten magángépek gyártására és kialakítására szánt együttműködés a Boeing és a General Electric között. Az eredetileg Boeing 737 alapú gépek mellett manapság már [[Boeing 747]], [[Boeing 767]], [[Boeing 777]] és [[Boeing 787]] alapú magángépek is rendelhetők.
 
Az eredeti BBJ alapját egy 737-700737–700 géptörzse, valamint a -800–800 strukturális megerősített szárnyai adták. Az első két példányt 1998. november 23-án szállították le. A nagy érdeklődésnek köszönhetően a Boeing kifejlesztette a BBJ2-t, amely teljesen a 737-800737–800-as modellen alapul. A BBJ3 a 737-900ER737–900ER modell továbbfejlesztésével készült, a BBJ2-nél 9%-kal, a BBJ-nél 37%-kal nagyobb a 104 négyzetméteres utasfedélzete.
 
=== Boeing P-8P–8 Poseidon ===
{{bővebben|P–8 Poseidon}}
A P–8 Poseidon (korábban Multimission Maritime Aircraft, MMA, „többcélú tengerészeti repülőgép”) az [[Amerikai Haditengerészet]] álló tengeri járőrrepülőgépe, melyet a [[Boeing Integrated Defense Systems]] alakított ki a Boeing 737–800 alapjain, a 737–900 szárnyának felhasználásával. A típus alkalmas a tengeralattjáró-elleni harcra, hajófelderítésre és azonosításra és [[ELINT]]-képességekkel is rendelkezik. Képes bevetni [[torpedó]]kat, vízibombákat, [[AGM–84 Harpoon]] hajóromboló robotrepülőgépet, és más fegyvereket is.
 
== A MAX változatok ==
2011. augusztus 30-án az [[American Airlines]] jelentős megrendelését követően, a Boeing bejelentette a 737 MAX sorozatot. Az új típusok a [[CFM International LEAP]] hajtóműveire épülnének. A három új modell a 737 MAX 7, a 737 MAX 8 és a 737 MAX 9, ezek a 737-800737–800 és 737-900ER737–900ER továbbfejlesztett változatai lesznek.
 
2018. végéig 4824 rendelés érkezett az új MAX modellekre, ebből 279-et már le is szállítottak - az elsőt az indonéz Lion Air-nek 2017. május 16-án.
 
=== 737 MAX 7 ===
A Boeing 737 MAX 7-et eredetileg a 737-700737–700 modernizált változatának szánták, azonos törzshosszal és utaskapacitással. A nagyobb kapacitást igényelő megrendelői visszajelzések alapján, amelyek között a legnagyobb 737-es flottát üzemeltető Southwest Airlines is szerepelt, a Boeing egy MAX 7 és MAX 8 közé pozícionált verzión gondolkodott, amely további két üléssort tartalmazott volna. Az átmenetileg MAX 7.5 névre keresztelt variánst a 2016-os farnborough-i légikiállításon már mint a 737-700737–700 egyedüli utódjaként jelentették be. A MAX 7 így nagyjából 2 méterrel hosszabb a 737-700737–700-nál, ehhez egy-egy géptörzs szegmenst illesztettek be a szárnyak elé és mögé. A MAX 7 ezentúl kettő helyett négy szárny feletti vészkijárattal rendelkezik, megerősített géptörzset kapott és a MAX 8 megerősített szárnyait.
 
Az új típus 2018. március 16-án szállt fel, az első rendelés leszállítására 2019-ben kerülhet majd sor.
 
=== 737 MAX 8 ===
A 737 MAX 8 a 737-800737–800 egyenes ági leszármazottja, 184 ülésével és 6510 km-es hatótávolságával az Airbus A320neo közvetlen versenytársa. A ''Spirit of Renton'' névre keresztelt első prototípus 2015. december 8-án gurult ki a Boeing összeszerelő üzeméből. Az új CFM LEAP-1BLEAP–1B hajtóművekkel felszerelt változat első felszállására 2016. január 29-én került sor.
 
=== 737 MAX 200 ===
 
=== 737 MAX 9 ===
A Boeing 737 MAX 9 lesz a 737-900ER737–900ER modernizált utódja. 6500 km-es hatótávolságra várhatóan 220 utast fog szállítani, így az Airbus A320neo és A321neo közvetlen konkurrense lesz. Az első felszállására 2017. április 13-án került sor.
 
=== 737 MAX 10 ===
|- bgcolor="aqua"
! Paraméter
! 737-100737–100<ref name="b737.org.uk">[http://www.b737.org.uk/techspecsdetailed.htm b737.org.uk B-737B–737 műszaki adatok {{en}}]</ref><ref>[http://www.flugrevue.de/de/boeing-737-100.7738.htm A Flugrevue a Boeing 737-100737–100-ról {{de}}]</ref>
! 737-200737–200<ref name="b737.org.uk" /><ref>[http://www.flugrevue.de/de/737-200.7765.htm A Flugrevue a Boeing 737-200737–200-ról {{de}}]</ref>
! 737-300737–300<ref name="b737.org.uk" /><ref>[http://www.lufthansa.com/cdautils/mediapool/pdf/33/media_435933.pdf A Lufthansa Boeing 737-300737–300-ról] (PDF; 109&nbsp;kB) {{de}}</ref>
! 737-400737–400<ref name="b737.org.uk" /><ref>[http://www.flugrevue.de/de/737-400.16111.htm A Flugrevue Boeing 737-400737–400-ról] {{de}}</ref>
! 737-500737–500<ref name="b737.org.uk" /><ref>[http://www.lufthansa.com/cdautils/mediapool/pdf/35/media_435935.pdf A Lufthansa Boeing 737-500737–500-ról] (PDF; 108&nbsp;kB) {{de}}</ref>
|-
| Hossz
| Hajtómű
| colspan="2" | kettő [[Pratt & Whitney JT8D]]
| colspan="3" | kettő [[CFM International CFM56]]-3–3
|-
| Felszállási táv
|- bgcolor="aqua"
! Paraméter
! 737-600737–600<ref name="b737.org.uk" /><ref>[http://www.boeing.com/commercial/737family/pf/pf_600tech.html Boeing 737-600737–600] {{en}}</ref><ref>{{Webarchiv|url=http://www.austrianairlines.ag/AustrianAirlinesGroup/OurFleet/OurFleet/Boeing%20737-600.aspx?sc_lang=de|wayback=20100517022003|text=Az Austrian Airlines Boeing 737-600737–600-ról}} {{de}}</ref>
! 737-700737–700<ref name="b737.org.uk" /><ref>[http://www.boeing.com/commercial/737family/pf/pf_700tech.html Boeing 737-700737–700 {{en}}]</ref><ref>{{Webarchiv|url=http://www.austrianairlines.ag/AustrianAirlinesGroup/OurFleet/OurFleet/Boeing%20737-700.aspx?sc_lang=de|wayback=20100517022009|text=Az Austrian Airlines Boeing 737-700737–700-ról}} {{de}}</ref><ref> {{Webarchiv|text=Az Air Berlin Boeing 737-700737–700 adatai |url=http://www.airberlin.com/site/seatplan.php?seatTyp=B737_700&LANG=deu |wayback=20110810213523}} {{de}}</ref>
! 737-800737–800<ref name="b737.org.uk" /><ref>[http://www.boeing.com/commercial/737family/pf/pf_800tech.html Boeing 737-800737–800] {{en}} </ref><ref>{{Webarchiv|url=http://www.austrianairlines.ag/AustrianAirlinesGroup/OurFleet/OurFleet/Boeing%20737-800.aspx?sc_lang=de|wayback=20100517022014|text=Az Austrian Airlines Boeing 737-800737–800-ról}} {{de}}</ref><ref> {{Webarchiv|text=Az Air Berlin Boeing 737-800737–800-ról {{de}} |url=http://www.airberlin.com/site/seatplan.php?seatTyp=B737_800&LANG=deu |wayback=20110805121409}}</ref>
! 737-900737–900<ref name="b737.org.uk" /><ref>[http://www.flugrevue.de/de/737-900-900er.5413.htm A Flugrevue a Boeing 737-900737–900-ról {{de}}]</ref>
! 737-900ER737–900ER<ref>[http://www.boeing.com/commercial/737family/pf/pf_900ERtech.html Boeing 737-900ER737–900ER {{en}}]</ref>
|-
| Hossz
| Hatótávolság
| 4000 - 7200 km
| 3980 - 7630 km; 737-700ER737–700ER 10 200 km
| 3790 - 6650 km
| 3630 - 6.660 km
|-
| Hajtómű
| colspan="5" | kettő [[CFM International CFM56]]-7B–7B
|-
| Felszállási táv
|-
| Hajtómű
| colspan=4 style="text-align:center" |zwei [[CFM International LEAP|CFM Leap-1BLeap–1B]] egyenként 89 - 125 kN tolóerővel
|}
 
== Források ==
* [http://www.boeing.com/commercial/737family/background.html A 737-es család a Boeing honlapján]
* [http://www.airliners.net/aircraft-data/stats.main?id=91 A Boeing 737-100737–100/200 története, műszaki adataik]
* [http://www.airliners.net/aircraft-data/stats.main?id=92 A Boeing 737-300737–300 története, műszaki adatai]
* [http://www.airliners.net/aircraft-data/stats.main?id=93 A Boeing 737-400737–400 története, műszaki adatai]
* [http://www.airliners.net/aircraft-data/stats.main?id=94 A Boeing 737-500737–500 története, műszaki adatai]
* [http://www.airliners.net/aircraft-data/stats.main?id=95 A Boeing 737-600737–600/700 története, műszaki adataik]
* [http://www.airliners.net/aircraft-data/stats.main?id=108 A Boeing 737-700737–700/800 BBJ/BBJ2 története, műszaki adataik]
* [http://www.airliners.net/aircraft-data/stats.main?id=96 A Boeing 737-800737–800/900 története, műszaki adataik]
* [http://www.b737.org.uk Referenciaoldal] – b737.org.uk
** [http://www.b737.org.uk/powerplant.htm Rendszeresített hajtóművek] – b737.org.uk