„Fugger család” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
→‎Újításuk: másolmány törölve (innen való: hvg.hu/hetilap.monitor/200732HVGFriss100)
25. sor:
 
Ma is eredeti alapító okirata szerint működik Augsburgban a világ legrégibb szociális települése, amelyet a 16. században alapítottak a Fuggerek – bűntudatuk csillapítására.
 
FÉL ÉVEZREDES ALAPÍTVÁNYOK Fugger
 
Egyetlen hely van a világon, ahol éjfél után nagyobb a kapupénz, mint az egész éves lakbér. Ez az augsburgi Fuggerei, ahol azonban egyáltalán nem mohó a kapu éber őre. Este 10 és 12 között mindössze 50 centet kér, és éjfél után is csak ennek a dupláját. Csakhogy a Fuggereiban élők éves bére napjainkban csupán 0,88 euró. A lakbér összegét csaknem ötszáz éve állapították meg 1 rajnai guldenban, és ez ma kevesebbet ér, mint 1 euró. Ennek fejében elvárják a lakóktól, hogy az alapítványtevő és családtagjai lelki üdvéért mindennap mondjanak el három imát, egy [[hiszekegy]]et, egy [[miatyánk]]ot és egy [[üdvözlégy]]et. Ez utóbbi persze azt is magában foglalja, hogy mindegyik Fuggerei-lakó katolikus. További előfeltétel, hogy rászorult helyzetű augsburgi polgárnak kell lenniük.
 
Amikor Jakob Fugger [[1514]]-ben megvetette a Fuggerei, a világ legrégibb, ma is létező szociális lakótelepe alapjait, ezeket az elvárásokat szabta ahhoz, hogy valaki bebocsátást nyerjen az akkor a város szélén – ma csaknem a központjában - elhelyezkedő valóságos kisközség valamelyik lakásába. Az újkor hajnalának pénzügyi-kereskedő zsenije (lásd Pénzcsinálók című írásunkat) nemegyszer a sajátjaként forgatott egyházi pénzeket, s a hittudósok dörgedelmei ellenére sem vetette meg a kamatot, ezért – mintegy üdvözülésének megalapozására – úgy gondolta, Istennek tetsző cselekedet, ha maga is tesz szülővárosa elesetteiért.
 
Jakob Fugger létrehozta a jótékonysági beruházásokat fedező Szent Ulrik-számlát is, amelybe rendre átutalták a Fugger-ház bevételeinek egy részét. Ezzel nem csupán a gazdasági-pénzügyi ügyeskedései és a hagyományos keresztény értékek között feszülő morális konfliktust enyhítette, de egyúttal egyfajta választ adott azoknak is, akik akkoriban, a reformáció előestéjén gátlástalan kamatszedőkként ostorozták őt és a Fugger-céget. Mindenesetre Fugger megbízta [[Conrad Peutinger]] augsburgi humanistát és [[Johann Eck]] vallástudóst, támasszák alá teológiai érvékkel, hogy az általa űzött pénzügyi eljárások nem ütköznek az isteni tanításokba.
 
A családról elnevezett, később szabályos városfallal bekerített településrész egyre nagyobb lett. [[1581]]-ben Jakob örökösei templomot és papot is adtak a Fuggereinak, amit persze az is motivált, hogy a reformáció térhódításával az augsburgi templomok zöme, köztük a Fuggerek sírkápolnáját őrző [[Szent Anna]] is „református hitre tért”, míg a Fuggerek, nem utolsósorban gazdasági kapcsolataik miatt, ragaszkodtak a pápához.
 
A szociális lakások mellett a további alapítványok szegény sorsú diákok tanulását, betegek gyógyítását szolgálták. Amikor a 19. század elején a frissen létrehozott Bajor Királyság az összes alapítványt felszámolta felségterületén, a Fuggerekéi - amelyek között vallási, tanulástámogatási és egészségügyi is akad - mentességet nyertek. 1944 februárjában egy bombatámadás a Fuggereinak csaknem a felét súlyosan megrongálta, már 1948-ban visszaköltözhettek a lakók, mégpedig olyan házakba, amelyekben a lakások el- és berendezése megfelel a 20. század kényes elvárásainak, ugyanakkor a történelmi külső megőrzésével, szigorúan hagyományos és természetes anyagok felhasználásával épültek.
 
Ma a 67 ház 140 lakásában mintegy 150, többségükben idős ember lakik. Hogy kit vesznek fel, azt a Fugger család szeniorátusa által kinevezett adminisztratúra dönti el, az említett félezer éves feltételek alapján. Igaz, az imák elmondása és a templomba járás lelkiismereti kérdés, a hitbuzgóságot senki nem ellenőrzi. A Szent Márk-templom így is tele van. Ma a Fuggerei Augsburg egyik legfőbb turistavonzó látványossága. Évente több százezren lépnek be kapuin, hogy a 2 eurós belépti díjat befizetve megszemléljék a kétszintes meseházakat, a múzeumot, amelynek egyik szobája az ötszáz évvel ezelőtti berendezést mutatja, a lakók kölcsönkönyvtárát, a Fuggerei kávészobácskáját.
 
A Fuggerek üzleti érzéke változatlan: céges vagy magánrendezvények céljára időnként kölcsönadják az adminisztratúra épületében található gótikus Leonhard-kápolnát. Az alapítványok anyagi háttere ennél persze jóval szélesebb: Augsburg 30 kilométeres körzetében a Fuggereknek összesen 3200 hektárnyi erdőgazdaságuk, valamint több földbirtokuk van, az utóbbi negyven évben hatvan augsburgi lakásingatlant vásároltak, hogy az onnan befolyó bérekből is állhassák a teleppel kapcsolatos költségeket, elvégre csak az épületek állagmegóvása évi 600 ezer eurót igényel. Márpedig a világ legrégibb szociális települése egyetlen eurót nem kap - és nem is igényel - sem a szövetségi államtól, sem a bajor kormányzattól, sem Augsburg városától.
 
== Hírszolgálatuk ==