„Makszim Gorkij” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete: Egyértelműsítés utáni átirányítás, replaced: → [[Sorrento (Olaszország)| [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB
37. sor:
 
[[Fájl:Gorkij 60 evesen Magyarsag kep mell 1928 marc 29.jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Gorkij 60 évesen (1928)]]
 
[[Kép:1935 genrich jagoda maxim gorki.jpg|jobbra|265px|bélyegkép|Gorkij és [[Genrih Grigorjevics Jagoda]], a Szovjetunió belügyi népbiztosa, a [[Gulag]] munkatáborok egyik létrehozója 1935-ben]]
Lenin viszont tisztelte benne a nemzetközi elismerést kivívó írót, és állami hivatalt adott a kezébe. Gorkij lett a vezetője annak az irodalmi központnak, amelyik azt a feladatot kapta, hogy a szovjet rendszer számára kívánatos európai és világirodalmat fordíttassa le oroszra. Gorkij teljes jóhiszeműséggel vállalta el a feladatot, az orosz nép kultúrájának egyetemes felemelkedését látva benne. Az irodalmi központ tevékenységét ő irányította, és döntő szava volt, az állami könyvkiadás külföldi irodalmat közvetítő területén, viszont nem volt hajlandó arra, hogy politikai szemszögből ítélje meg jó, vagy rossz egy mű. Rövid idő alatt egyebek közt [[H. G. Wells|Wells]], [[George Bernard Shaw|Shaw]], [[Anatole France]], [[Romain Rolland]] kötetei kerültek a szovjet könyvesboltokba. Ugyanakkor bátorította a fiatal írókat, költőket. Számtalan fiatal tehetséges író, költő kezdte pályáját ez alatt a rövid idő alatt, a Gorkij irányítása alatt álló irodalmi pezsgés idején. Tevékenysége mégis ellentmondásos volt. [[Iszaak Emmanuilovics Babel|Iszaak Babelt]] például támogatta, nem engedte viszont kiadatni [[Andrej Platonov]] ''Csevengur'' című regényét, amivel az egyik legnagyobb tehetségű orosz író pályáját törte derékba. Gorkijt eleinte senki sem merte felelősségre vonni, bár szüntelen támadások között működött. Sőt a [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] alapította szentpétervári Tudósok Háza vezetőjévé is őt nevezték ki. Aztán amikor politikai dogma odáig terjedt, hogy a Tudósok Háza néhány tagját a helyi bíróság agyonlövette, megírta nyílt levelét Leninhez, amelyben elvakultsággal, politikai dogmatizmussal vádolta meg, és az orosz nép szellemi értékeinek tudatos pusztításával. Ekkor ismét emigrációba kényszerült, Caprira ment.
 
Összeveszett a bolsevikok több vezetőjével is, például [[Grigorij Jevszejevics Zinovjev|Zinovjevvel]]. [[1918]] végére ismét a párt „szimpatizánsa” lett, a következő években „őfelsége ellenzéke” szerepét próbálta játszani, s néha még a [[Cseka]] által elfogott embereket is ki tudott szabadítani. [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] ezért is javasolta neki, hogy menjen külföldre, kezeltesse magát.
Gorkij [[1921]]-ben tüdőbetegséget kapott, s ismét elhagyta a [[Szovjetunió]]t, [[Németország]]ba, [[Csehország]]ba, majd [[Olaszország]]ba, ([[Sorrento (Olaszország)|Sorrentóba]]) utazott. Csupán hét év múlva, 1928-29-ben tett látogatást újra a Szovjetunióban.
 
Lenin halála után kialakuló hatalmi harcot messziről - emigrációból - figyelte. [[Lev Davidovics Trockij|Trockij]] és [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] párharcában Sztálinban bízott inkább a lenini elveket továbbvivő Trockijjal szemben. Hazautazott, amikor is szemtanúja lehetett Sztálin győzelmének. Hónapokon keresztül utazott Szovjet-Oroszországban és tapasztalnia kellett, hogy a lenini hagyományok, és a marxista doktrínák kedvéért még mindig szegénységben, nyomorban él az orosz nép, és nem ritka az éhhalál. Sztálin hűvös távolságtartással fogadta a neves orosz írót, aki feltárta azt, amit tapasztalt. Sztálin válasza arra szorítkozott, hogy mindezt leírni nem szabad. Gorkij a parasztellenes parasztpolitikán felháborodva cikket írt az [[Izvesztyija|Izvesztyijába]], amely egymaga egy vádirat volt a sztálinizmus ellen – bár maga Gorkij gyűlölte a parasztságot, mert a jövő letéteményesét kizárólag a munkásságban látta.<ref>Darai Lajos: [http://www.xxszazadintezet.hu/rendezvenyek/perek_es_osszeeskuvesek_tudoma/darai_lajos_a_koncepcios_per_g.html A koncepciós per gyökerei.] {{Wayback|url=http://www.xxszazadintezet.hu/rendezvenyek/perek_es_osszeeskuvesek_tudoma/darai_lajos_a_koncepcios_per_g.html# |date=20130730110242 }} www.xxszazadintezet.hu</ref> Harmadszor is menekülnie kellett hazájából, ezúttal tüdőbajára hivatkozva töltötte idejét [[Capri (Olaszország)|Capriban]]. Sztálin megbocsátott, visszahívta, feladatokkal látta el.
 
Gorkij újból visszatért [[1931]]-ben, ezúttal végleg hazatérve ünnepelt íróvá vált otthon is. [[1934]]-ben ő volt az I.&nbsp;Össz-Szövetségiszövetségi Írókongresszus vezetője. Ő lett az Írószövetség első elnöke is. [[Gümőkór|Tüdőbajban]] halt meg, de máig sokan vitatják, hogy természetes módon-e. Az általa csak „Jagodkának” (Bogyócska) szólított [[Genrih Grigorjevics Jagoda|Genrih Jagoda]] vezette [[NKVD]]-t sejtik a halála mögött. Gorkij ugyanis újra külföldre akart menni, de [[Lev Boriszovics Kamenyev|Kamenyev]] közbenjárása ellenére sem engedték ki.
 
== Pályája, művei ==