„Rácok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
A későbbiekben egyre inkább a törökök elől menekülő, Magyarországra dél felől [[bevándorlás|bevándorló]], az [[Ortodox kereszténység|ortodox egyházhoz]] tartozó szerb betelepülteket nevezték rácoknak, köztük a [[görögök]]et és [[Arománok|aromunok]]at is. Emellett a [[bunyevácok]]at és [[sokácok]]at katolikus rácoknak hívták.
Az 1769-i szerb egyházi kongresszus már szinte a nemzeti gyűlés jellegét vette fel, a három „rend”: az egyházi, katonai (határőrségi) és a „provinciális”, vagyis a magyar megyei és városi igazgatás alatt élők küldöttjeivel. Ennek visszaszorítása céljából az udvar a szerbek jogszabályait egy úgynevezett „Illir Regulamentum”-ban<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/I/ill%C3%ADr%20regulamentum.html Magyar Katolikus Lexikon illír regulamentum]</ref> foglalta össze (1770), amely leszögezte, hogy a karlócai metropolita csak egyházi ügyekben számít elöljárónak, és hogy a határőrvidéken élő szerbek az ott illetékes hatóságoknak vannak alárendelve. Miután a szerbek ez ellen az 1774-i kongresszusukon tiltakoztak, az udvar, bizonyos egyházi jellegű módosításokkal, 1777-ben kiadta a második „Illír Regulamentum”-ot, amelyet azonban újabb panaszok követtek. <!--A fiatalok újabban a magyargyűlölő szerbeket nevezik így.-->
<nowiki>[[gróf Rácz Endre Attila]]</nowiki>
Több magyarországi település őrzi a rác nevet. A jelenlegi településnevek között ezek: [[Rácalmás]], [[Ráckeresztúr]], [[Ráckeve]].
| |||