Wikipédia

„Málenkij robot” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Vegso (vitalap | szerkesztései)
1 469 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Vásárosnamény - Málenkij robotra elhurcoltak emlékére 2013.02.05 (59).JPG|thumbbélyeg|250px|A málenkij robotra elhurcoltak emlékműve [[Vásárosnamény]]ban]]
[[Fájl:Málenykij-robot-Kvár.jpg|bélyegkép|250px|[[Kolozsvár]]i emléktábla az elhurcoltak emlékére a [[Házsongárdi temető]] evangélikus-lutheránus részében]]
A '''málenkij robot''' a magyar történelmi emlékezet részeként megőrződött kifejezés. A [[második világháború]] után a szovjetek által megszállt [[Kárpát-medence|Kárpát-medencéből]] a [[Szovjetunió]] területére, erőszakkal [[kényszermunka|kényszermunkára]] elhurcoltakkal történt eseménysor magyar nyelvű elnevezése, arról a sokak által átélt élményről, amikor a második világháborúháború borzalmait túléltátvészelt német és magyar civileket, romeltakarításra való hivatkozással elhurcoltak a hadifoglyok és külföldi internáltak részére a Szovjetunióban létrehozott táborrendszer ([[GUPVI]]<ref>[http://www.eafe.hu/palyazatok/gulag/fogalommagyarazat/ GULAG, GUPVI, Málenkij robot], eafe.hu</ref>) valamelyik munkatáborába.<ref>[http://kmf.uz.ua/mr/5_stark.html Stark Tamás: „Malenki Robot” Magyarok a szovjet táborvilágban ], kmf.uz.ua</ref> A fegyveres szovjet katonák a fogolylétszámot kipótolandó, összefogdostak civileket is, bárkit akit az utcákon, gyárakban vagy a kórházakban találtak.<ref>[http://www.malenkijrobot.hu/index.php/rovid-kronologia Rövid kronológia „Málenkij robot” 1944-1945], malenkijrobot.hu</ref><ref>[http://www.boon.hu/szerencsen-is-jart-a-lagerjarat/3073134 Szerencsen is járt a „Lágerjárat”], boon.hu</ref> 2012-ben a magyar országgyűlés 330 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett [[November 25.|november 25-ét]] a [[A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja|Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává]] minősítette.<ref>[https://mult-kor.hu/20120522_a_szovjetunioba_hurcoltak_emleknapja_lett_november_25 A Szovjetunióba hurcoltak emléknapja lett november 25. ], mult-kor.hu</ref>
 
 
A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg]], a [[NKVD|Belügyi Népbiztosság]] (NKVD), az [[Állambiztonsági Népbiztosság]] (NKGB) és a [[SZMERS|szovjet katonai hírszerzés]] (SZMERS) katonái cinikus módon ennek az orosz kifejezésnek az ismételgetésével vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, illetve hazugságával hurcolták el a magyar polgári lakosság tömegeit először a hadifogoly-gyűjtőtáborok valamelyikébe<ref>[https://www.neb.hu/hu/a-cegledi-hadifogoly-es-gyujtotabor A ceglédi hadifogoly- és gyűjtőtábor], neb.hu</ref>, majd onnan a civil internáltakat és a hadifoglyokat a szovjet munkatáborokba a [[második világháború]]t követőenután.
 
A [[Kárpát-medence]]imedencei szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett. A szovjet [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]]hadsereg által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek, és vittek el magyarmagyarországi civileket. A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott [[0060. számú parancs]]ára gyűjtötték össze és hurcolták el a(z elsősorban német nevű) férfiakat 17-től 45 éves korig és a nőket 18-tól 30 éves korig.<ref>{{CitPer |szerző=Németh István |url=https://web.archive.org/web/20081010015702/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9928/furcs/furcsasz.htm |cím=Furcsa számháború |periodika=[[Élet és Tudomány]] |évfolyam=LIV |szám=28 |dátum=1999-07-09}}</ref><ref>[http://www.figyelo.ro/magyarorszag/jatekszerkent-artatlanul-dokumentumfilm-a-magyarorszagi-nemetek-elhurcolasarol-az-mt.html Játékszerként, ártatlanul - Dokumentumfilm a magyarországi németek elhurcolásáról]{{Halott link|url=http://www.figyelo.ro/magyarorszag/jatekszerkent-artatlanul-dokumentumfilm-a-magyarorszagi-nemetek-elhurcolasarol-az-mt.html |date=2018-11 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.eokik.hu/data/files/123541261.pdf# |title=Deportálások Kárpátalján a második világháború idején |accessdate=2010-02-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140517201254/http://www.eokik.hu/data/files/123541261.pdf# |archivedate=2014-05-17 }}</ref>
 
A főleg a „szájhagyomány” útján és a titokban, családi körben továbbélő személyes történetek szerint, ezeknél a kényszerítő eseményeknél<ref>[https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/217124/dolgozat_Molnar_D._E.pdf Molnár D. Erzsébet: Kárpátaljai magyarok a Szovjetunió hadifogoly- és munkatáboraiban (1944-1953)], dea.lib.unideb.hu</ref><ref>[http://mek.oszk.hu/17900/17928/17928.pdf MÁLENKIJ ROBOT – GUPVI Északkelet-Magyarországról elhurcolt áldozatok névsora (1944–1945)], mek.oszk.hu</ref> a szovjet katonák a civilek megnyugtatásaként ismételgették a ''„маленькая работа”'' (átírva ''malenykaja rabota'', {{magyarul|kis munka}}) orosz kifejezést, amivel azt próbálták elérni, hogy a civilek megnyugodjanak, hogy munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség. A magyar nyelvben „málenkij robot” néven rögzült, a Szovjetunióban végzett kényszermunka elnevezése.<ref name="kmf.uz.ua">[http://www.kmf.uz.ua/mr/5_stark.html Stark Tamás: „Malenki Robot” Magyarok a szovjet táborvilágban]</ref>
22. sor:
A kényszermunka (lásd fr. corvée) jelentéssel is bíró cseh 'robot' szót vehette át a magyar nyelv, ezzel az eredeti cseh jelentéssel. Ez a szláv eredetű magyar 'robot' szó [[etimológia]]ilag így összefügg a ''munka'' jelentésű orosz 'rabota' (работа) szóval.
 
Az oroszul "robot"-ként„robotként” hangzó szó pedig a 'робот', azaz robot (például android) - ez a Karel Čapeknek (illetve testvérének) tulajdonított, általa ugyanazon eredeti cseh szó alapján képzett,<ref>[[:en:Robot#Etymology|Robot]]</ref> nemzetközileg a "gépember"„gépember” jelentéssel elterjedt szó (az orosz nyelvben ugyanúgy 20. századi jövevényjövevényszó, mint a magyarban).
 
A 'malenykij' orosz szó jelentése ''kicsi'', a hímnemben 'malenykij' (маленький) jelzőnek a nőnemű 'работа' szóhoz illeszkedő alakja: 'malenykaja' (маленькая). Egy orosz közmondás ''Маленькая работа лучше большого разговора'' jelentése annyi, mint „Kicsi munka jobb, mint a nagy beszélgetés”.
 
A jelenleg használt 'málenkij robot' forma a 'malenykaja rabota' olyan módosulása, melyamely az oroszul férfineműhímnemű (szóként hangzó) 'robot'-hoz az orosz nyelv szabályai szerint igazítja vissza hímnemre a melléknevet. A két szó együtt tehát se magyarul, se oroszul nem jelent semmit a 'málenkij robot' kifejezés értelmén kívül.
 
==A deportálás megszervezése==
40. sor:
 
== Magyarországi svábok deportálása ==
A magyarországi németek egy részének elhurcolása 1944-451944–45 fordulóján, néhány hét alatt megtörtént, melynek során mintegy {{szám|32000}} magyarországi németnémetet elhurcolásárahurcoltak került sorel.
 
{{idézet2|''1. A Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia területén tartózkodó valamennyi 17 és 45 év közötti munkaképes német férfit, valamint 18 és 30 év közötti munkaképes német nőt internálni kell, és a későbbiekben szovjetunióbeli munkára kell szállítani. A német és magyar állampolgárságú németek, valamint a romániai, jugoszláviai, bulgáriai és csehszlovákiai német állampolgárok szintén internálandók.''
46. sor:
''2. Az internálás irányítására a Szovjetunió NKVD-je (Berija elvtárs) kapott megbízást. A gyűjtőhelyek kijelölése, az internáltak fogadása, a vasúti szállítmányok megszervezése és lebonyolítása az NKVD feladata. Az internáltakat vonattal szállítják a Szovjetunióba. A transzportok sűrűsége a gyűjtőhelyeken tartózkodó németek számától függ.''| Az Állami Honvédelmi Bizottság 1944. december 16-ai, 7161. sz. határozata}}
 
A szovjet belügyi csapatoknak területekre lebontott fogoly-kontingenstfogolykontingenst kellett kiállítaniuk, és a Szovjetunióba szállítaniuk. Ha a kontingenst a német nemzetiségűekkel nem lehetett feltölteni, a német nevű, majd a magyar nevű magyarokat válogatták be.
 
A deportálások három ütemben történtek:<ref name="Bognár">[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/malenkij_robot/pages/004_Malenkij_robot.htm Bognár Zalán: MALENKIJ ROBOT] avagy a polgári lakosság tömeges elhurcolása Magyarországról szovjetunióbeli kényszermunkára 1944/45-ben, különös tekintettel a németként deportáltakra</ref>
55. sor:
A Somogy megyei [[Németlad]]ról december 26-án [[Szigetvár]]ra szállították az embereket. [[Kiskeresztúr (Baranya megye)|Kiskeresztúrról]], [[Bőszénfa|Bőszénfáról]], [[Bonnya|Bonnyáról]], [[Somogyszil]]ről és [[Gadács]]ról szovjet fegyveresek vitték el a deportálandókat a pécsi gyűjtőtáborba december végéig.
 
Tolna megyében [[Szekszárd]]on alakítottak ki gyűjtőtábort, ahol a „mozgósítottak" általában 10-14 napot töltöttek itt létszámellenőrzés, felülvizsgálat, élősködő-mentesítések és újabb csoportok bevárása miatt, majd továbbvitték őket [[Baja|Bajára]] vagy [[Kiskunhalas]]<nowiki/>ra.<ref>{{Cite book|title=Végső István: A kiskunhalasi gyűjtőtábor története. In: Végső István (szerk.) A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason. Pásztortűz Egyesület, Kiskunhalas, 2017.}}</ref> Délkelet-Dunántúlról az elhurcoltakat ezekre a helyekre hozták, majd innen [[Marhavagon|vagonírozták]] be őket a Szovjetunióba haladó szerelvényekbe.<ref name="Bognár"/>
 
 
65. sor:
[[Hajdúböszörmény]]ből december 30-án, [[Nádudvar]]ról január 2-án vitték el a begyűjtött embereket a [[balmazújváros]]i Semsey-kastélyból kialakított gyűjtőtáborba, ahonnan január 13-án vasúton szállították el őket. Addig megérkeztek a környező [[Berettyóújfalu]], [[Mikepércs]] és [[Derecske]] áldozatai is, sőt Balmazújvárosban is összeszedtek több mint 500 főt annak ellenére, hogy az 1941-ben tartott népszámlálás idején senki sem vallotta magát német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek.<ref name="Bognár"/>
 
Jász-Nagykun-Szolnok megyében [[Fegyvernek]]eken volt gyűjtőtábor, ahova január első napjaiban a helyieken kívül többek között [[Kenderes]]ről és [[Tiszabő]]ről érkeztek a deportálandók, akiket január 6-án szállítottak el Ukrajnába.<ref name="Bognár"/>
 
 
71. sor:
Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részéből, illetve Heves és Nógrád megyéből a „mozgósítottakat” a [[Kál]]ban létrehozott táborban gyűjtötték össze. Idehozták a németnek minősített lakosokat [[Jászárokszállás]]ról, [[Berkenye (település)|Berkenyéről]], [[Iklad]]ról, [[Kismaros]]ról, [[Nagymaros]]ról és [[Zebegény]]ből. December utolsó napjaiban Pest megye déli részének 25 településéről mintegy 3600 személyt szállítottak a [[Ceglédbercel]]en kialakított gyűjtőtáborba, például [[Szigetszentmárton]]ból és [[Taksony (település)|Taksonyból]]. A helyben összegyűjtött 730 fő is ide került.<ref name="Bognár"/>}
 
[[Kiskunhalas]]on<ref>{{Cite book|title=Végső István: A kiskunhalasi gyűjtőtábor története. In: Végső István (szerk.) A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason. Pásztortűz Egyesület, Kiskunhalas, 2017.}}</ref>, Baján, és a Jugoszláviához csatolt [[Szabadka|Szabadkán]] is kialakítottak gyűjtőtáborokat, ahova az észak-bácskai [[Gara (Magyarország)|Garáról]], [[Bácsalmás]]ról, [[Bácsbokod]]ról és [[Katymár]]ról, a Békés megyei [[Füzesgyarmat]]ról, [[Doboz]]ról, [[Gyomaendrőd|Gyomáról]], [[Békés]]ről és [[Békéscsaba|Békéscsabáról]], valamint [[Mezőtúr]]ról és [[Kisújszállás]]ról is szállítottak embereket.<ref name="Bognár"/>
 
===Pest, Borsod és Szabolcs megye===
[[Kép:Railway wagon on the stone base, Memorial for 'Malenki Robot', 2017 Ferencváros.jpg|310px|bélyegkép|jobbra|Emlékmű a ferencvárosi vasútállomáson Budapesten, a „málenkij robot” áldozatainak állít emléket<ref>[https://welovebudapest.com/2017/03/21/mav-betonbunkerbol-malenkij-robot-emlekmu-korbejartuk-a-hatalmas-emlekhelyet/ MÁV-betonbunkerből Málenkij robot-emlékmű – körbejártuk a hatalmas emlékhelyet], welovebudapest.com</ref>]]
1945. január 14-étől 31-éig történt az elhurcolások harmadik szakasza, mely Budapest környékét, valamint a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét és Szabolcs megye egy részét érintette. Pest megyében a legtöbb embert az akkor még Budapesttől független [[Csepel (történelmi település)|Csepelről]], [[Pesthidegkút]]ról, [[Pestszenterzsébet]]ről, [[Pestszentlőrinc]]ről, [[Rákoscsaba|Rákoscsabáról]], [[Sashalom]]ról és [[Újpest (történelmi település)|ÚjpestÚjpestről]]ről, valamint [[Érd]]ről és [[Gyömrő]]ről vitték el.<ref name="Bognár"/> Egy részüket [[Kiskunhalas]]<nowiki/>ra szállították, és onnan deportálták.<ref>{{Cite book|title=Végső István: A kiskunhalasi gyűjtőtábor története. In: Végső István (szerk.) A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason. Pásztortűz Egyesület, Kiskunhalas, 2017.}}</ref>
 
Miskolcon a rendőrségi palotában hozták létre a gyűjtőtábort, ahova a helyieken kívül [[Szirma|Szirmáról]], [[Diósgyőr]]ből, [[Edelény]]ből, [[Perkupa|Perkupáról]], [[Szőlősardó]]ról, [[Tornakápolna|Tornakápolnáról]], [[Sajószentpéter]]ről, [[Kelemér]]ről, [[Serényfalva|Serenyifalváról]] (ma Serényfalva) és [[Ózd]]ról szállították a deportálandókat, valamint a Csehszlovákiához csatolt [[Vámosbalog]]ról is.<ref name="Bognár"/>
92. sor:
Ezzel párhuzamosan kiépült a táborok belső rendje, hierarchiája, ami mindenütt azonos volt. A foglyok közül kijelöltek egy belső parancsnokot, szláv foglyokból állították fel a tábori, belső rendőrséget. A gyűjtőtáborban eltöltött néhány hónap után deportálták tovább a foglyokat a Szovjetunióba.{{forr}}
 
Szegeden a rossz higiéniai körülmények miatt a legyengült szervezetűszeprvezetű férfiak körében [[tífusz]]járvány tört ki, ahol sokan meghaltak. Az itt meghalt embereketelhunytakat a szegedi temetőben tömegsírban temették el. Azóta néhánynak önálló sírkövet állítottak a rokonok, a legtöbb azonban névtelenül, a tömegsírban nyugszik.{{forr}}
 
Akik eljutottak a Szovjetunióba, azok közül sokan ott haltak meg, csekély részük haza tudott szökni. Ezek az emberek a rendszerváltásig nem beszélhettek az átéltekről.{{forr}}
101. sor:
A [[kárpátalja]]i és azzal szomszédos bodrogközi, Ung vidéki, tiszaháti begyűjtések – a munkaerőszerzés mellett – etnikai tisztogatásnak tekinthetők.<ref>Stark Tamás: [http://link.springer.com/article/10.1007%2Fs12142-000-1025-8 Népirtás vagy népirtó jellegű mészárlás?] (angol nyelven) [[Human Rights Review]]</ref>
 
[[1944]] novemberében Sztálin parancsára a szovjet csapatok az akkor még [[Magyarország]]hoz tartozó, Kárpátaljaként ismert területről, továbbá a trianoni országterület részét képező vásárosnaményi és fehérgyarmati járás területéről úgynevezett háromnapi jóvátételi munkára („málenkij robotra”) behívtak több mint tízezer civil magyar és német férfilakost. A parancsra jelentkező férfiakat háromnapi jóvátételi munka helyett a [[szolyva]]i gyűjtőtáborba<ref>[https://www.karpataljalap.net/?q=2003/11/14/haromnapi-elelemmel-halalba Háromnapi élelemmel a halálba Komonyi József húszévesen élte át a borzalmakat], karpataljalap.net</ref> kísérték gyalog, majd onnétonnan a [[Gulag]] [[koncentrációs tábor]]aiba kerültek. Sokan közülük megtértekhazatértek, a hazatértek többségede pedigtöbbségük nem érte meg az öregkort. A szovjet rendszerben ezeket a férfiakat háborús bűnösként tartották számon, helyzetükről nem beszélhettek. Az [[1990-es évek]] elején a [[KMKSZ]] falvanként összegyűjtötte a lágereket megjártak névsorát.<ref>[http://www.kmf.uz.ua/mr/4_nevek.html A ''málenkij robot'' áldozatainak névsora]</ref>
 
Az áldozatok emlékére építették fel az egykori szolyvai gyűjtőtábor tömegsírjának közelében a [[Szolyvai Emlékpark]]ot.
119. sor:
 
==További információk==
* [[Botlik József]] – [[Dupka György]]: Ez hát a hon… Tények, adatok, dokumentumok a kárpátaljai magyarság életéből 1918-1991. – Budapest-Szeged, 1991.
* Botlik József – Dupka György: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. – Ungvár-Budapest, 1993.
* Egyetlen bűnük magyarságuk volt. Emlékkönyv a sztálinizmus kárpátaljai áldozatairól (1944-19461944–1946). Szerk.: Dupka György – Ungvár - Budapest, 1993.
* T. Molnár Gizella: “Маленький робот” (Привлечение к коллективной ответственности немецкого национального меньшинства Венгрии; принудительные работы в Советском Союзе). In: SLAVICA SZEGEDIENSIA V. köt. SZTE JGYTFK Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék - Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék periodikája, Szeged, 2005. 205-214. p.
* Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk.: Sipos Péter, szerk.: Ravasz István. Petit Real Kiadó, Bp., 1997.
* Stark Tamás: Magyar foglyok a Szovjetunióban. Lucidus Kiadó, Bp., 2006.
(Kisebbségkutatás Könyvek)
* Miklósi Károly: Málenkíj Robot 1945–1947
* [[Ercsey Gyula]]: ''Farkasok árnyékában. Kolozsváriak a Gulágon'', Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006. (németül: Ercsey Gyula: Im Schatten der Wölfe. Klausenburger im GULAG, Novum Pro, Publishing Gmbh, Neckenmarkt, Österreich, 2012, ford. Peter Gschwendtner) [http://mek.oszk.hu/06400/06419/06419.pdf Online hozzáférés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Málenkij_robot”