„Jausz Vilmos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
'''Jausz Vilmos''' ([[Újvidék]], [[1866]]. [[július 24.]] – [[Sopron]], [[1913]]. [[november 14.]])<ref>Születésének pontos ideje Sopronban, a Balfi úti evangélikus temetőben található sírja sírkövén olvasható.</ref> [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[lelkipásztor|lelkész]] és [[teológia|teológus]].<br>
==Élete, munkássága==
Családja a [[Württembergi Királyság|Württembergi Királyságból]] települt a [[Bácska|Bácskába]].<ref> Bierbrunner Gusztáv: ''[https://medit.lutheran.hu/files/egyhazmegye_bacs-szerem_1902.pdf A Bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye monográfiája]'' – Újvidék, 1902. 154. p – Jausz Vilmos apai-nagyapja Friedrich (Frigyes) Jausz ([[1809]]−[[1887]]) a [[Württembergi Királyság]] [[Wangen im Allgäu|Wangen]] városában született, és [[1825]]-ben a bácskai [[Szeghegy|Szeghegyre]] települt fiatalember, aki előbb [[Tiszaistvánfalva|Járekon]], majd Szeghegyen volt [[tanító]]. (Wangen [[1850]]. és [[1946]]. közt a Württembergi Királyság területén a [[poroszok|Porosz tartománytól]] ([[Hohenzollern-ház|Hohenzollern-föld]] − Hohenzollernsche Lande) körülvéve helyezkedett el. Valószínű ez az oka annak, hogy Ézsiás Erzsébet könyvében Jausz Vilmos dédunokája [[Vásáry István (turkológus)|Vásáry István]] – családi hagyományra hivatkozással − porosz eredetű németnek véli a családot, holott Württemberg lakói [[svábföld|svábok]]. Bácskában elsősorban sváb németek települtek ([[Dunai svábok]] − Donauschwaben).</ref> Az iskolai
::''„Nekem, mint e tanári közösség legfiatalabb tagjának, volt alkalmam megfigyelhetni és megszeretni ezt a közösséget, amelyben az egyéni eltérések mellett is mindig megvolt a lelki egység. Ott volt Jausz Vilmos, az éles eszű, jeles tudású, kiváló gyakorlati érzékű professzor, aki a kevésbbé vonzó héber nyelvű stúdiumokat is meg tudta kedveltetni hallgatóival és kollokviumok alkalmával néhány perc alatt tisztában volt a vizsgázó képességeivel és ezek hiánya esetén nem restelte az időt megfelelő lelkipásztori intelmektől.”'' <ref> [[Kiss Jenő (1889–1978)
A [[Magyarországi Evangélikus Egyház|dunántúli egyházkerületben]], a kerület [[Állami Számvevőszék|főszámvevőjeként]], jelentős szerepet vitt. Tagja volt a [[Magyar Protestáns Irodalmi Társaság]]nak. Igaz, a csak két évig megjelenő Evangelische Blätter aus Ungarn című havi lapot [[Szabó Aladár (lelkész, 1862–1944)|dr. Szabó Aladár]] budapesti teológiai tanár közreműködésével ő alapította, majd egyedül szerkesztette. ([[1897]]–1899.). Ugyancsak egyik szerkesztője a „Bibliai olvasókönyv”-nek ([[1904]]).<ref>Adorján Ferenc, [[Hetvényi Lajos]], Jausz Vilmos: Bibliai olvasókönyv. Szemelvények a Szentírásból. [[Károlyi Gáspár|Károli Gáspár]] fordításának átdolgozott kiadása szerint. Iskolai használatra. Függelékkel, képekkel és térképekkel − A [[Luther Társaság]] kiadása, Budapest, 1904. 560 p.</ref> <ref>Az [[Evangélikus Egyház és Iskola]] című folyóirat [[1902]]. és [[1903]]. évi számaiban vita volt a Bibliai olvasókönyvről Berecky Sándor (evangélikus lelkész, vallástanár, középiskolai tankönyvek szerzője – [[1896]]−[[1931]]. a [[Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium]] vallástanára) és a könyv szerzői, elsődlegesen Jausz Vilmos közt.<br>
|