„Bolyai Farkas” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (188.143.1.234), visszaállítva Jávori István szerkesztésére |
Bolyai Farkas |
||
18. sor:
'''Bolyai Farkas''' ([[Bólya]], [[1775]]. [[február 9.]] – [[Marosvásárhely]], [[1856]]. [[november 20.]]) magyar matematikus, 1832-től a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] tagja. Első életrajzírója, [[Paul Stäckel]] szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.<ref>{{cite book | author = Anatole Beck, Michael N. Bleicher, Donald W. Crowe | title = Excursions into mathematics | publisher = A K Peters Ltd | year = 2000 | isbn = 9781568811154 | pages = 228 | language = angol}}</ref>
A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 3, 12, 16-17, 90-97}}</ref> Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a [[matematika]] történetébe,<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 89}}</ref> őt magát a [[nemeuklideszi geometria|nemeuklideszi geometriák]] előfutáraként tartják számon.<ref name="Bonola">{{cite book | author = Roberto Bonola | title = Non-Euclidean geometry: a critical and historical study of its development | publisher = Dover Publications Inc. | isbn = 0486600270 | pages = 60-62 | language = angol}};</ref> Majdnem fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi [[Bolyai Farkas Líceum|református kollégium]] matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért.<ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 13}}</ref> Leghíresebb tanítványa saját fia, [[Bolyai János]] volt.KURVA ANYÁD NEM TUDOD MERT XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
== Élete ==
Elszegényedett nagybirtokos családból származott. Édesapja, Bolyai Gáspár már csak [[szolgabíró]]i állással és egy kisebb birtokkal rendelkezett, viszont híres volt gazdálkodói hozzáértéséről, és vidám, józan eszű, művelt férfiként tartották számon. Édesanyja, [[Pávai Vajna Krisztina]] egy [[Csatófalva|domáld]]i kisbirtokot kapott hozományul, ezt örökölte később Bolyai Farkas.<ref name="auto_7TREJKQXHVEQzYL4o+lKzw">{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 5-6}}</ref>XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
[[1781]]-től a [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor Kollégium|kollégiumban]] tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul; kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött.<ref name="auto_7TREJKQXHVEQzYL4o+lKzw"/> Felfigyelve tehetségére báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú [[Marosvécs]]re került a bárói kastélyba. Tanulótársában, az ifjabb Kemény Simonban élete végéig hűséges barátra talált, aki később anyagilag is támogatta.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 7}}</ref> 1790-től mindketten a [[kolozsvár]]i [[Református kollégium (Kolozsvár)|református kollégium]]ban tanultak. Kolozsvári tanulóévei alatt kipróbálta a színészkedést, rajzolt és festett, de a festészetről gyenge szeme miatt orvosi tanácsra lemondott.<ref name="Színház">{{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz02/612.html}}</ref><ref name="Weszely7_8">{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 7-8}}</ref> [[1795]]-ben Kemény Simonnal külföldi tanulmányútra indultak, 1796-ban [[Jéna|Jénában]] időztek egy darabig. Itt anélkül, hogy beiratkozott volna az egyetemre, eljárt néhány előadásra, többek között [[Johann Gottlieb Fichte]] filozófiai előadásait hallgatta. 1796 októberében mindketten beiratkoztak a [[göttingen]]i egyetemre, Kemény Simon jogot tanult, Bolyai Farkas pedig matematikát.<ref name="Weszely7_8"/> Göttingenben került baráti kapcsolatba [[Carl Friedrich Gauss|Gauss]]-szal, akivel sokat beszélgettek a geometria alapjairól, és utóbb, ha rendszertelenül is, de leveleztek egymással.<ref>{{cite book | author = Jeremy Gray | title = Worlds out of nothing: a course in the history of geometry in the 19th century | publisher = Springer | year = 2007 | ISBN = 9781846286322 | pages = 90 | language = angol}}</ref><ref>{{cite book | author = Christoph J. Scriba | title = 5000 Jahre Geometrie: Geschichte, Kulturen, Menschen | publisher = Springer | location = Berlin| year = 2005 | isbn = 3540224718 | pages = 419 | language = német}}</ref>
39. sor:
Bolyai Farkas nevét egyaránt jegyzi a matematikatörténet és a magyar irodalomtörténet is. Tevékenysége azonban ennél sokkal szerteágazóbb volt: foglalkozott [[fizika|fizikával]], [[filozófia|filozófiával]], [[zeneelmélet]]tel, [[erdészet]]i kérdésekkel, [[gyümölcstermesztés]]sel, [[borászat]]tal, különböző műszaki problémák megoldásával, [[gyógyászat]]i és [[gyógyszerészet]]i kérdésekkel.<ref>{{cite web | title = Oláh Anna közlései az ''Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas'' című gyűjteményes kiadásban | url = http://www.bolyaitestamentum.hu/kutatoi_arckepcsarnok/olah_anna_Egy_halhatatlan_erdelyi_tudos.doc | format = doc | accessdate = 2009-09-06 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20071019004733/http://www.bolyaitestamentum.hu/kutatoi_arckepcsarnok/olah_anna_Egy_halhatatlan_erdelyi_tudos.doc | archivedate = 2007-10-19 }}</ref> Az általa feltalált takarékos főző- és fűtőkemence a korabeli [[Erdély]]ben nagy népszerűségnek örvendett.<ref name="Prekopa">{{cite journal | author = Prékopa András | title = Bolyai János forradalma | journal = Természet Világa | volume = 133 | issue = 7 | year = 2002 | url = http://www.chemonet.hu/TermVil/tv2002/tv0207/prekopa.html | accessdate = 2009-09-06 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20081219233834/http://www.chemonet.hu/TermVil/tv2002/tv0207/prekopa.html | archivedate = 2008-12-19 }}</ref> Pedagógusként arra törekedett, hogy az elméleti oktatást lehetőség szerint összekapcsolja a gyakorlattal. Hozzáállására jellemző, hogy 1811-ben örömmel vállalkozott az újonnan bevezetett ''[[mezőgazdaság]]i és [[állatgyógyászat]]i ismeretek'' tantárgy tanítására.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 91-93}}</ref>
1832-ben – [[Döbrentei Gábor]] ajánlása alapján – a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] levelező tagjává választotta, de nem a matematikai, hanem a természettudományi osztályban.<ref>{{cite web | author = [[Vekerdi László]] | title = Bolyai Farkas (1775–1856) és Bolyai János (1802–1860) | url = {{MEK|05400/05407/pdf/}} | accessdate = 2009-09-06}}, eredeti kiadása: Kállai Gyula – Pozsgay Imre (szerk.): Ezer év. Arcképek a magyar történelemből. Bp., 1985. pp. 169–175.</ref> A levelező tagság alapjául valószínűleg az 1830-ban megjelent magyar nyelvű ''Arithmetica eleje'' című könyve szolgált,<ref name="Prekopa"/> más források szerint főleg szépirodalmi munkásságáért választották meg.<ref name="Weszely19">{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 19}}</ref> Feltehetőleg ennek hatására írta meg 1834-ben ''Marosszéki lakodalmi szertartások'' című [[néprajz]]i tanulmányát.<ref name="Weszely19"/> 1848 augusztusában vendégül látta [[Kreil Károly]]t, a [[prága]]i csillagvizsgáló igazgatóját, adjunktusával együtt, akik földmágnesességi méréseket végeztek kertjében.<ref>{{cite web|url=http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=11|title=Bolyai Farkas életének és munkásságának eseményei|language=magyar|accessdate=2009-10-18|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100206073525/http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=11|archivedate=2010-02-06}}</ref>FASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZFASZ
=== Matematika ===
Még göttingeni évei alatt kezdett el foglalkozni [[Eukleidész (matematikus)|Euklidész]] [[párhuzamossági axióma|ötödik posztulátumával]], amelyet a többi axiómából levezethetőnek tartott. Erre vonatkozó kutatásait 1804-ben foglalta össze, és levélben elküldte Gaussnak,<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 39}}</ref><ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 63}}</ref> aki azonban rövid időn belül rámutatott a bizonyítás téves voltára.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 42}}</ref> Bolyai azonban tovább próbálkozott a párhuzamossági axióma bizonyításával, többek között bebizonyította, hogy a „három, nem egy egyenesen található pont egy körön található” állítás egyenértékű ezzel.<ref name="Bonola"/>
Fő matematikai műve a ''Tentamen'', amelynek két kötete 1832–33-ban saját kiadásban jelent meg. Ebben igyekszik [[axióma|axiomatikus]] alapokra helyezni és rendszerbe foglalni az aritmetikát és geometriát. A
Egyik legismertebb eredménye a [[Wallace–Bolyai–Gerwien-tétel|sokszögdarabolási tétel]]: ''A síkban két egyenes vonalakkal határolt, egyenlő területű sokszög végszerűen egyenlő'' (azaz véges számú, páronként egybevágó darabokra oszthatók).<ref>{{cite book|author = Weszely|title = i.m.|pages = 81–84}}</ref>
62. sor:
[[Carl Friedrich Gauss|Gaussnak]] írott leveléből tudjuk, hogy 1800-ban (vőlegény korában) írt egy kötetre való verset,<ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 43}}</ref> de ezeket 1836-ban, többi kiadatlan irodalmi alkotásával együtt elégette.<ref>A papírok hamuját egy ''Poézis'' feliratú faurnába helyezte, az urna a marosvásárhelyi Bolyai Múzeum tulajdonában van.</ref> Ezeket a verseket leszámítva szépirodalmi tevékenységének súlypontja az 1814–1818 időszakra tehető.<ref name="Weszely19"/> 1852-ben üdvözlő verseket írt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] tiszteletére, ezek ''Szivhangok'' címmel jelentek meg.<ref name="Szinnyei">{{Szinnyei|1||b/b02190.htm}}</ref>
A kolozsvári színház megnyitására 1814-ben kiírt drámapályázatra rögtön három történelmi tárgyú szomorújátékot is írt (''Pausanias'', ''II. Mohamed'',<ref>{{Cite web |url=http://real-eod.mtak.hu/3258/ |title=II.Mohamed, REAL-EOD |accessdate=2016-09-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180718113727/http://real-eod.mtak.hu/3258/ |archivedate=2018-07-18 }}</ref> ''Kemény Simon''). Még az eredmény kihirdetése előtt további két drámát írt, és ezeket 1817-ben névtelenül kiadatta [[Nagyszeben]]ben. A pályázaton, noha „poétai nyelvét” a többi beküldőéhez képest dicsérték, műveiben hiányolták a „drámai bog” megkötését, azaz a feszültséget, amely az olvasó figyelmét lekötné.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 18-19}}</ref> Ugyanezt a 20. századi hivatalos értékelés így fejezi ki: „Bolyainak volt érzéke a tragikumhoz és a drámai hős jellemének lélektanilag hiteles fejlesztéséhez. Darabjai mégsem keltenek mélyebb hatást, elsősorban a rajtuk elömlő s a drámai szerkezetet megbontó [[szónoklattan|retorikus]] [[líra (műnem)|líraiság]] miatt.”<ref>{{cite book | title = A magyar irodalom története | url = {{MEK|02200/02228/html/03/191.html}}}}</ref> Bolyai maga is tudatában volt a darabok hiányosságainak, egyik barátjának így írt róluk: „Ha érkeztél elolvasni, reflectálj rolla; ha nincs időd, ne vesztegesd vele; circiter egy-mást én is tudnék: in specie Mahomedbe igen hosszak a jelenések s kevés a személy.”<!-- IDÉZETBEN NE JAVÍTSD A HELYESÍRÁST! --><ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 92}}</ref> Történelmi drámáit [[Kisfaludy Károly]] kiindulópontnak használta saját művei megalkotásánál.<ref name="Színház"/> Bolyai 1818-ban egy saját korához közelebbi tárgyú darabot is írt ''A párisi per'' címmel.SZar Tantárgy
Lefordította angolból [[Alexander Pope|Pope]] ''Essay on Man'' című tankölteményét, ezen kívül fordított [[John Milton|Milton]] és [[Friedrich Schiller]] műveiből is. Műfordításaiban nem ragaszkodott az eredeti szöveghez, esetenként saját gondolatait is beleszőtte.<ref name=Weszely19/>
| |||