„IX. Radu havasalföldi fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
'''IX. Radu Șerban''' (? – [[Bécs]], [[1620]]. [[március 13.]]) [[Havasalföld]] fejedelme volt [[1601]]-ben, [[1602]]. augusztus és [[1610]]. december, illetve [[1611]]. június és szeptember között.
 
[[Preda Buzescu|Preda]] és [[Radu Buzescu]] segítségével és a bécsi udvar támogatásával került a trónra. [[1610]] karácsonyán értesülve [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] hadainak közeledtéről, Moldvába, majd Bécsbe menekült. Báthory követséget küldött [[Konstantinápoly]]ba, hogy elhitesse a [[Török porta|Portával]], az ő érdekükben támadta meg Havasalföldet. Báthory tervét azonban nem hagyták jóvá, hanem [[VIII. Radu Mihnea|Radu Mihneát]] helyezték az ország élére. Radu Șerban segítséget kért [[II. Mátyás magyar király|II. Mátyástól]], a lengyelektől és a törököktől is, de 1611-ben csak néhány hónapra tudta visszaszerezni a hatalmat. Amikor 1611 júniusában Báthory megtámadta [[Brassó]]t, [[Michael Weiss (krónikaíró)|Michael Weiss]] főbíró Radu Șerbantól kért segítséget. A [[földvári csata (1612)|földvári csatában]] a vajda román és kozák serege a melléállt szászokkal és az északról jövő lengyel zsoldosokkal kiegészített magyar sereggel megfutamította az erdélyi fejedelmet és [[Nagyszeben]]ig követte. Nagyszeben ostromára azonban már nem került sor, mivel az Erdély felé tartó török hadakkal Radu Mihnea visszafoglalta [[TîrgovișteTârgoviște|TîrgoviștétTârgoviștét]], elűzte a kozákokat, a lengyeleket és a magyarokat, ezért Radu Șerban előbb Lengyelországba, majd Bécsbe menekült.
 
Még [[bojár]]ként építtette a [[Comana kolostor]]t, majd uralkodása idején a [[Cernica kolostor]]t.