„Szentendrei Teátrum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Színtársulat infobox
== Története ==
|név =
|saját név =
|logó =
|logóméret =
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|korábbi nevei =
|névadó =
|alapítás éve =
|megszűnés éve =
|státus =
|profil =
|műfaj =
|alapító =
|fenntartó =
|társulatok =
|tagozatok =
|épületek =
|játszóhelyek =
}}
Az akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|SzFE]]) hallgatói – élükön az akkor még ugyancsak főiskolás, mára országos és európai hírű rendező [[Zsámbéki Gábor]]ral – úgy gondolták, hogy Szentendre főterén színházi előadásokat kellene tartani. A város zárt főtere, a térbe futó utcák torkolatai, a XVIII. századi polgárházak, mint természetes díszletek, és a hely "szelleme" adottak voltak, csak meg kellett találni a hozzáillő színházat, az igazán jól csak itt érvényesülő darabokat és az értő rendezőket és színészeket. A kezdeményezést több neves színházi szakember is támogatta és [[Békés András (rendező)|Békés András]] a [[Magyar Állami Operaház]] kiváló rendezője, és a főiskola tanára az új színházi létesítmény megvalósítási programjának élére állt. A szabadtéri játékok végleges neve is megszületett: Szentendrei Teátrum.
 
1969 nyarán mutatták be az emlékezetessé lett Comico-tragoedia és a még híresebb ''Pikko Hertzeg és Jutka Perzsi'' című darabokat Békés András rendezésében. A legendás hírű előadások zenei vezetője [[Oberfrank Géza]] karmester, az Operaház későbbi főzeneigazgatója volt. A Pikko hertzeghez és a Szüzesség aczél tüköréhez [[Vujicsics Tihamér]] komponált zenét. A főszerepeket [[Sztankay István]], [[Szabó Gyula (színművész, 1930–2014)|Szabó Gyula]], [[Mádi-Szabó Gábor]], [[Konrád Antal]], [[Psota Irén]], [[Básti Lajos]] játszotta; de az epizodisták és statiszták is olyan kiváló színészek voltak, mint [[Cserhalmi György]], [[Maros Gábor]], [[Hámori Ildikó]], [[Székhelyi József]], [[Szacsvay László]], [[Valló Péter]], [[Ascher Tamás]], később [[Hegedűs D. Géza]]. Ezután egymást követték a további nagy sikerű előadások, a Botcsinálta bölcsek, a [[Vízkereszt, vagy amit akartok]], a Tévedések vígjátéka, a La Mancha lovagja, a Dundo Maroje. Majd következtek az operák: A szerelmi bájital, a [[Hamupipőke]], a [[Don Pasquale]], a [[Figaro házassága (opera)|Figaró házassága]], kiváló és közismert-közkedvelt énekművészekkel, mint [[Gregor József (operaénekes)|Gregor József]], Zempléni Mária, Sudlik Mária , s folytathatnák a sort a teljesség igénye nélkül.
Az akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|SzFE]]) hallgatói – élükön az akkor még ugyancsak főiskolás, mára országos és európai hírű rendező [[Zsámbéki Gábor]]ral – úgy gondolták, hogy Szentendre főterén színházi előadásokat kellene tartani. A város zárt főtere, a térbe futó utcák torkolatai, a XVIII. századi polgárházak, mint természetes díszletek, és a hely "szelleme" adottak voltak, csak meg kellett találni a hozzáillő színházat, az igazán jól csak itt érvényesülő darabokat és az értő rendezőket és színészeket. A kezdeményezést több neves színházi szakember is támogatta és [[Békés András (rendező)|Békés András]] a [[Magyar Állami Operaház]] kiváló rendezője, és a főiskola tanára az új színházi létesítmény megvalósítási programjának élére állt. A szabadtéri játékok végleges neve is megszületett: Szentendrei Teátrum.
 
1969 nyarán mutatták be az emlékezetessé lett Comico-tragoedia és a még híresebb Pikko Hertzeg és Jutka Perzsi című darabokat Békés András rendezésében. A legendás hírű előadások zenei vezetője [[Oberfrank Géza]] karmester, az Operaház későbbi főzeneigazgatója volt. A Pikko hertzeghez és a Szüzesség aczél tüköréhez [[Vujicsics Tihamér]] komponált zenét. A főszerepeket [[Sztankay István]], [[Szabó Gyula (színművész, 1930–2014)|Szabó Gyula]], [[Mádi-Szabó Gábor]], [[Konrád Antal]], [[Psota Irén]], [[Básti Lajos]] játszotta; de az epizodisták és statiszták is olyan kiváló színészek voltak, mint [[Cserhalmi György]], [[Maros Gábor]], [[Hámori Ildikó]], [[Székhelyi József]], [[Szacsvay László]], [[Valló Péter]], [[Ascher Tamás]], később [[Hegedűs D. Géza]]. Ezután egymást követték a további nagy sikerű előadások, a Botcsinálta bölcsek, a [[Vízkereszt, vagy amit akartok]], a Tévedések vígjátéka, a La Mancha lovagja, a Dundo Maroje. Majd következtek az operák: A szerelmi bájital, a [[Hamupipőke]], a [[Don Pasquale]], a [[Figaro házassága (opera)|Figaró házassága]], kiváló és közismert-közkedvelt énekművészekkel, mint [[Gregor József (operaénekes)|Gregor József]], Zempléni Mária, Sudlik Mária , s folytathatnák a sort a teljesség igénye nélkül.
 
A Szentendrei Teátrum a Szentendrei Nyár című rendezvény keretei között várja a közönséget a három helyszínen, évente két-három új bemutatóval, zenés, prózai és táncszínházi előadásokkal, vendégelőadásokkal, vasárnap délelőttönként pedig gyerekműsorokkal június végétől augusztus végéig.