„Karma a buddhizmusban” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
A [[Buddhizmus|buddhista]] hagyományokban a ''karma'' az akaratlagosan, szándékosan elkövetett szóbeli, fizikális, vagy gondolat általi cselekedetekre ''([[csétaná]])'' vonatkozik, amelynek a jövőben következményei vannak. Ezeket a szándékokat meghatározó tényezőnek tekintik a lét körforgatagában (''[[Szamszára (buddhizmus)|szamszára]]') történő [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületésekben]].
 
A karma koncepciója talán kevésbé volt jelentős a [[korai buddhizmus]]ban és később különböző értelmezések alakultak ki. A buddhista filozófia egyik fő problémája az, hogy hogyanmiképp lehetséges a karma és az újjászületés, ha egyszer nincs én, aki újjászülethetne, és hogyan raktározódnak az idő múlásával a tudatban (tudatalattiban) a karma nyomai, illetve "magvai".
 
==A ''karma'' buddhista értelmezése==
24. sor:
A különböző buddhista hagyományok nem mindig értenek egyet abban, hogy ezek az akaratlagos cselekedetek hogyan vezetnek újjászületéshez és abban, hogy az [[Állandótlanság|aniccsa]] (állandótlanság) és az [[anatta]] (én-nélküliség) megértése, hogyan segíthet az újjászületések megállításában.{{sfn|Dargyay|1986|p=170}} A korai buddhizmusban nem létezett kidolgozott elmélet az újjászületésről és a karmáról{{sfn|Matthews|1986|p=124}}. Az újjászületést a sóvárgás és a tévelygés eredményének tekintették.{{sfn|Schmithausen|1986|p=206-207}}{{sfn|Bronkhorst|1998|p=13}}{{sfn|Vetter|1988|p=xxi}}
 
A későbbi buddhizmusban az alap gondolat az, hogy a ''[[Klésák (buddhizmus)|klésák]]'' ("zavaró érzelmek"){{sfn|Vetter|1988|p=52, note 8}}<ref group=web name=chodron1>Thubten Chodron (1993). [http://www.thubtenchodron.org/GradualPathToEnlightenment/LR_062_12Links_25Jan93.pdf ''The Twelve Links – Part 2 of 5 (PDF)'']</ref>, a ''[[csétaná]]'' ("akarat"),{{sfn|Bronkhorst|1998}} és a ''[[tanhá]]'' ("szomj", "sóvárgás"){{sfn|Bronkhorst|1998|p=12}} irányításából származó ''szándékos'' cselekedetek okozzák a tudatban a [[Szanszkára|benyomásokat]],<ref group=web name="Bowker" /> a [[Vászaná|tendenciákat]]<ref group=web name="Bowker">[http://www.encyclopedia.com/topic/karma.aspx#2 John Bowker (1997), ''Karma'', The Concise Oxford Dictionary of World Religions]</ref> illetve a [[Bídzsa|"magvakat"]] (képletesen mint az "elültet egy gondolatot valaki fejében"). Ezek a benyomások, vagy "magvak" később beérnek és [[vipáka|eredményük]] vagy [[phala|gyümölcsük]] lesz.{{sfn|Harvey|1990|p=40}} Ha valaki túljut a zavaró érzelmeken ''(klésák)'', akkor megtöri az [[Függő keletkezés|oksági hatások láncát]], amely a hat birodalomban történő újjászületéshez vezet.<ref group=web name=chodron1/> A ''[[A tizenkét nidána|függő keletkezés 12 oksági láncolata]]'' elméleti hátteret nyújt. Elmagyarázza, hogy hogyanmiképp vezetnek a [[Klésák (buddhizmus)|zavaró érzelmek]] újjászületéshez.{{sfn|Schumann|1997|88-92}}
 
===Összetett folyamat===
Buddha karma-tanítása a [[dzsainizmus]]sal ellentétben nem szigorúan [[Determinizmus|determinisztikus]], hanem abban a körülményeben rejlő tényezők is szerepet játszanak.{{sfn|Kalupahana|1975|p=127}}{{sfn|Bhikkhu Thanissaro|2010|pp=47-48}} Nem merev és mechanikus, hanem rugalmas, képlékeny és dinamikus folyamatról van szó.{{sfn|Harvey|2012|p=42}} Nincs meghatározott, egyirányú kapcsolat egy bizonyos tett és a következménye között.{{sfn|Bhikkhu Thanissaro|2010|pp=47-48}} Egy tett karmikus hatását nem kizárólag maga a tett határozza meg, hanem a személy természete is, aki azt elkövette és a körülmények is, amelyben az elkövetés történt.{{sfn|Kalupahana|1975|p=131}}{{sfn|Bhikkhu Thanissaro|2010|pp=47-48}}
 
A karma nem jelent "sorsot" vagy "végzetet".<ref group=web>[http://www.berzinarchives.com/web/en/archives/approaching_buddhism/introduction/basic_question_karma_rebirth.html ''Basic Questions on Karma and Rebirth'', Berzin]</ref>
147. sor:
 
;Jógácsára
* [http://ccbs.ntu.edu.tw/FULLTEXT/JR-ADM/richard.htm Richard KIng (1998), ''Vijnaptimatrata and the Abhidharma context of early Yogacara''], Asian Philosophy, 8. év, 1. szám, 1998. március.
 
{{Buddhizmussal kapcsolatos témák}}