„Pszicholingvisztika” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Nyelvészet}}
A '''pszicholingvisztika''' avagy a nyelv pszichológiája az a tudományág, mely azon [[pszichológia]] és [[neurobiológia]]i tényezőket vizsgálja, melyek képessé teszik az [[ember]]t, hogy elsajátítson, használjon, megértsen és alkosson egy nyelvet.
A modern kutatás felhasználja a [[biológia|biológiát]], az [[idegtudomány]]t, a [[kognitív tudomány]]t, a [[nyelvészet]]et és az [[információ-elmélet]]et annak érdekében, hogy rájöjjön,
A pszicholingvisztika biztosítja azt a kognitív folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy nyelvtanilag és tartalmilag helyes [[mondat]]ot alkossunk a felhasználható [[szókincs]] és [[nyelvtani struktúra|nyelvtani struktúrák]] segítségével, és azokat a folyamatokat melyek lehetővé teszik a beszédmód, szavak, a [[szöveg]], stb. megértését.
12. sor:
A nyelvészethez tartozó területek:
* A [[fonetika]] és a [[fonológia]] a beszéd hangjaival foglalkozik. A pszicholingvisztikán belül a kutatások arra összpontosulnak,
* A [[Morfológia (nyelvészet)|morfológia]] a szavak struktúráját tanulmányozza, főként a szavak közti kapcsolatokat (mint pl. kutya és kutyák) és a szóképzésre vonatkozó szabályokat (pl. a többes szám képzése).
* A [[szintaxis]] (szintaktika/mondattan) azokkal a mintákkal foglalkozik, melyek megszabják,
* A [[szemantika]] a szavak és a mondatok jelentésével foglalkozik. Míg a szintaktika a mondatok nyelvtani struktúrájával áll kapcsolatban, addig a szemantika a mondatok tényleges jelentését vizsgálja.
* A [[pragmatika]] a szövegösszefüggést vizsgálja annak jelentésének értelmében.
25. sor:
== Elméletek ==
Sok elmélet létezik, arra vonatkozóan,
Az első a felsorolásból- hangok jelentésekkel való asszociációja- a legkevésbé vitatott és általában ahhoz a területhez köthető, melyben az állati és emberi kommunikáció legalább néhány ponton egyezik (lásd: [[állati kommunikáció]]). Ezzel szemben a szintaktika (mondattan) sokat vitatott, most a vita lényege következik.
38 ⟶ 39 sor:
A legtöbb pszicholingvisztikai módszer, amely a viselkedési kísérletek formáját tartja, tartalmaz [[lexikális döntési feladat]]ot. Az ilyen típusú kísérletekben bemutatták a kísérleti személyeknek a nyelvi input néhány formáját, majd egy feladat végrehajtását kérték tőlük (pl. alkossanak ítéletet, reprodukáljanak egy ingert, olvassanak fel hangosan egy leírt szót). A reakcióidő (általában [[milliszekundum]]októl számítva) és a jó válaszok aránya árulkodnak leginkább a teljesítmény mértékéről. Ilyen kísérletek gyakran kihasználják a [[priming]] (előfeszítései) hatásokat, ahol a „priming” szó vagy mondat feltűnik a kísérletben, az felgyorsíthatja a lexikális döntést a kapcsolódó „cél” szóval kapcsolatban később.<ref name="Packard, Jerome L 2000 pp. 284-309">Packard, Jerome L (2000). "Chinese words and the lexicon." The Morphology of Chinese: A Linguistic and Cognitive Approach. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 284-309.</ref>
A feladatok közül néhányban a vizsgált személyt arra kérték, hogy alakítson át főneveket igékké, pl. „könyv” -> „írni”, „víz”-> „inni”, stb. Másik típusú feladat pl., két mondat, egy aktív (cselekvő) és egy passzív (szenvedő) („Bob labdát dobott Billnek”/ „A labda Bob által volt dobva Billnek”) meghallgatása. Majd arra a kérdésre kellett felelni, hogy „Ki dobta a labdát?” A kísérlet eredményeiből arra következtethetünk, hogy az aktív mondat képzése könnyebb (gyorsabb), mint a passzívé. További érdekesség, hogy azt tapasztalhatjuk (ebben az esetben), hogy néhány ember képtelen a passzív mondatok megértésére; ezzel a feltételezéssel talán tettünk pár lépést néhány típusú nyelvi probléma megértéséhez (melyek általában az [[afázia]] tág fogalmába tartoznak).<ref>Linebarger MC, Schwartz MF, Saffran EM. (1983). Sensitivity to grammatical structure in so-called agrammatic aphasics. Cognition, 13:361-92.</ref>
Gyakrabban végzett kísérleti eljárás az [[eye-tracking]], melyet az online nyelvi képzés megfigyelésére alkalmaznak. A szemmozgások olvasás közbeni megfigyelésével Rayner (1978)<ref>Rayner, K. Eye movements in reading and information processing. Psychological Bulletin, 1978, 85, 618-660</ref> óta foglalkoznak. Tanenhaus és munkatársai<ref>Tanenhaus, M. K., Spivey-Knowlton, M. J., Eberhard, K. M. & Sedivy, J. E. (1995). "Integration of visual and linguistic information in spoken language comprehension." Science, 268, 1632-1634.</ref> számos szemmozgásos vizsgálatot végeztek, mellyel azt vizsgálták,
=== Képalkotó módszerek ===
A nemrégiben bevetté vált nem invazív orvosi technikák előtt, a nyelv kutatói az agysebészetet használták fel arra, hogy felfedezzék,
Újabb, noninvazív technikák alkalmasak lettek az olyan agyi képalkotásra, (műtéti eljárás nélkül) mint a [[pozitron emissziós tomográfia]] (PET), a [[funkcionális mágneses rezonancia]] vizsgálat (fMRI); [[eseményekhez kapcsolódó potenciálok]] (ERP) az [[elektro-enkefalográf]] (EEG) és a [[magnetoenkefalográfia]] (MEG) és a [[transzkraniális mágneses stimuláció]] (TMS).Az agyi képalkotó technikák nem egyeznek térbeli és időbeli felbontásuk szerint (míg az fMRI felbontása pár ezer neuron pixelenként, addig az ERP milliszekundum pontossággal mér). Ezen módszerek mindegyike rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal attól függően, hogy melyik speciális pszicholingvisztikai problémát vizsgáljuk.
56 ⟶ 57 sor:
A manapság használt nonivazív képi eljárások arra próbálnak rávilágítani, hogy hol fordulnak elő egyes nyelvi folyamatok az agyban.
Számos megválaszolatlan kérdésre keresi a választ a pszicholingvisztika: például , hogy min alapszik az ember képessége a mondattanra ( vajon a veleszületett mentális struktúrákra, vagy a társas interakcióra más emberekkel) vagy, hogy taníthatók-e az állatok az emberi nyelv szintaktikájára.
A pszicholingvisztika két másik fő területe az [[anyanyelv]] ( csecsemők)
Az [[afáziológia]] területéhez tartoznak az olyan nyelvi hiányosságok, melyek agyi sérülésből erednek. Az afáziológiai kutatások korszerű terápiát fejlesztenek ki az afáziában szenvedőknek, és további bepillantást engednek abba, hogy az agy miként dolgozza fel a nyelvet.
|