„Pszicholingvisztika” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Nyelvészet}}
A '''pszicholingvisztika''' avagy a nyelv pszichológiája az a tudományág, mely azon [[pszichológia]] és [[neurobiológia]]i tényezőket vizsgálja, melyek képessé teszik az [[ember]]t, hogy elsajátítson, használjon, megértsen és alkosson egy nyelvet.
A modern kutatás felhasználja a [[biológia|biológiát]], az [[idegtudomány]]t, a [[kognitív tudomány]]t, a [[nyelvészet]]et és az [[információ-elmélet]]et annak érdekében, hogy rájöjjön, hogy hogyanmiképp dolgozza fel az agy a nyelvet. Számos noninvazív technika létezik az agy neurológiai működésének vizsgálatára, pl. a tudományággá fejlődött [[neurolingvisztika]].
 
A pszicholingvisztika biztosítja azt a kognitív folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy nyelvtanilag és tartalmilag helyes [[mondat]]ot alkossunk a felhasználható [[szókincs]] és [[nyelvtani struktúra|nyelvtani struktúrák]] segítségével, és azokat a folyamatokat melyek lehetővé teszik a beszédmód, szavak, a [[szöveg]], stb. megértését.
12. sor:
A nyelvészethez tartozó területek:
 
* A [[fonetika]] és a [[fonológia]] a beszéd hangjaival foglalkozik. A pszicholingvisztikán belül a kutatások arra összpontosulnak, hogy hogyan az agy hogyanmiképp dolgozza fel és érti meg ezeket a hangokat.
* A [[Morfológia (nyelvészet)|morfológia]] a szavak struktúráját tanulmányozza, főként a szavak közti kapcsolatokat (mint pl. kutya és kutyák) és a szóképzésre vonatkozó szabályokat (pl. a többes szám képzése).
* A [[szintaxis]] (szintaktika/mondattan) azokkal a mintákkal foglalkozik, melyek megszabják, hogy hogyanmiképp álljon össze egy mondat egyes szavak kombinációjából.
* A [[szemantika]] a szavak és a mondatok jelentésével foglalkozik. Míg a szintaktika a mondatok nyelvtani struktúrájával áll kapcsolatban, addig a szemantika a mondatok tényleges jelentését vizsgálja.
* A [[pragmatika]] a szövegösszefüggést vizsgálja annak jelentésének értelmében.
25. sor:
== Elméletek ==
 
Sok elmélet létezik, arra vonatkozóan, hogy hogyanmiképp működik a nyelv az emberi elmében. Ezek magyarázatot próbálnak szolgáltatni, egyebek közt, arra, hogy hogyan asszociálunk a szavak jelentésére a nyelv hangjaiból (vagy szimbólumaiból) és, hogy hogyanmiképp használjuk a szintaktikát. Avagy, hogyan vagyunk arra képesek, hogy a megfelelő sorrendbe tegyük a szavakat és létrehozzunk és megértsünk szóláncokat, melyet „mondatoknak” hívunk.
 
Az első a felsorolásból- hangok jelentésekkel való asszociációja- a legkevésbé vitatott és általában ahhoz a területhez köthető, melyben az állati és emberi kommunikáció legalább néhány ponton egyezik (lásd: [[állati kommunikáció]]). Ezzel szemben a szintaktika (mondattan) sokat vitatott, most a vita lényege következik.
 
38 ⟶ 39 sor:
A legtöbb pszicholingvisztikai módszer, amely a viselkedési kísérletek formáját tartja, tartalmaz [[lexikális döntési feladat]]ot. Az ilyen típusú kísérletekben bemutatták a kísérleti személyeknek a nyelvi input néhány formáját, majd egy feladat végrehajtását kérték tőlük (pl. alkossanak ítéletet, reprodukáljanak egy ingert, olvassanak fel hangosan egy leírt szót). A reakcióidő (általában [[milliszekundum]]októl számítva) és a jó válaszok aránya árulkodnak leginkább a teljesítmény mértékéről. Ilyen kísérletek gyakran kihasználják a [[priming]] (előfeszítései) hatásokat, ahol a „priming” szó vagy mondat feltűnik a kísérletben, az felgyorsíthatja a lexikális döntést a kapcsolódó „cél” szóval kapcsolatban később.<ref name="Packard, Jerome L 2000 pp. 284-309">Packard, Jerome L (2000). "Chinese words and the lexicon." The Morphology of Chinese: A Linguistic and Cognitive Approach. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 284-309.</ref>
A feladatok közül néhányban a vizsgált személyt arra kérték, hogy alakítson át főneveket igékké, pl. „könyv” -> „írni”, „víz”-> „inni”, stb. Másik típusú feladat pl., két mondat, egy aktív (cselekvő) és egy passzív (szenvedő) („Bob labdát dobott Billnek”/ „A labda Bob által volt dobva Billnek”) meghallgatása. Majd arra a kérdésre kellett felelni, hogy „Ki dobta a labdát?” A kísérlet eredményeiből arra következtethetünk, hogy az aktív mondat képzése könnyebb (gyorsabb), mint a passzívé. További érdekesség, hogy azt tapasztalhatjuk (ebben az esetben), hogy néhány ember képtelen a passzív mondatok megértésére; ezzel a feltételezéssel talán tettünk pár lépést néhány típusú nyelvi probléma megértéséhez (melyek általában az [[afázia]] tág fogalmába tartoznak).<ref>Linebarger MC, Schwartz MF, Saffran EM. (1983). Sensitivity to grammatical structure in so-called agrammatic aphasics. Cognition, 13:361-92.</ref>
Gyakrabban végzett kísérleti eljárás az [[eye-tracking]], melyet az online nyelvi képzés megfigyelésére alkalmaznak. A szemmozgások olvasás közbeni megfigyelésével Rayner (1978)<ref>Rayner, K. Eye movements in reading and information processing. Psychological Bulletin, 1978, 85, 618-660</ref> óta foglalkoznak. Tanenhaus és munkatársai<ref>Tanenhaus, M. K., Spivey-Knowlton, M. J., Eberhard, K. M. & Sedivy, J. E. (1995). "Integration of visual and linguistic information in spoken language comprehension." Science, 268, 1632-1634.</ref> számos szemmozgásos vizsgálatot végeztek, mellyel azt vizsgálták, hogy hogyanmiképp függnek össze a kognitív folyamatok a beszélt nyelvvel. Miután a szemmozgások függnek attól, hogy mi áll a figyelem középpontjában, így vizsgálhatóak a szemmozgások aközben, hogy a vizsgált személy egy nyelvi jellel szembesül.
 
=== Képalkotó módszerek ===
 
A nemrégiben bevetté vált nem invazív orvosi technikák előtt, a nyelv kutatói az agysebészetet használták fel arra, hogy felfedezzék, hogy hogyanmiképp működik a nyelvhasználat az agyban. Például a [[corpus callosum]] szétválasztásával ( egy olyan ideg, mely az agy mindkét féltekéjéhez kapcsolódik) gyógyították az [[epilepszia]] néhány típusát. A kutatók továbbá azt vizsgálták, hogy miként hatott egy-egy drasztikus műtét a nyelv megértésére és képzésére. A nyelv kutatóknak akkor volt lehetőségük kutatásaik folytatására, mikor egy-egy agyműtét elkerülhetetlen volt.
 
Újabb, noninvazív technikák alkalmasak lettek az olyan agyi képalkotásra, (műtéti eljárás nélkül) mint a [[pozitron emissziós tomográfia]] (PET), a [[funkcionális mágneses rezonancia]] vizsgálat (fMRI); [[eseményekhez kapcsolódó potenciálok]] (ERP) az [[elektro-enkefalográf]] (EEG) és a [[magnetoenkefalográfia]] (MEG) és a [[transzkraniális mágneses stimuláció]] (TMS).Az agyi képalkotó technikák nem egyeznek térbeli és időbeli felbontásuk szerint (míg az fMRI felbontása pár ezer neuron pixelenként, addig az ERP milliszekundum pontossággal mér). Ezen módszerek mindegyike rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal attól függően, hogy melyik speciális pszicholingvisztikai problémát vizsgáljuk.
56 ⟶ 57 sor:
A manapság használt nonivazív képi eljárások arra próbálnak rávilágítani, hogy hol fordulnak elő egyes nyelvi folyamatok az agyban.
Számos megválaszolatlan kérdésre keresi a választ a pszicholingvisztika: például , hogy min alapszik az ember képessége a mondattanra ( vajon a veleszületett mentális struktúrákra, vagy a társas interakcióra más emberekkel) vagy, hogy taníthatók-e az állatok az emberi nyelv szintaktikájára.
A pszicholingvisztika két másik fő területe az [[anyanyelv]] ( csecsemők) és a második nyelv ([[idegen nyelv]]) elsajátításával foglalkozik. A felnőtteknek sokkal nehezebb a második (idegen) nyelv elsajítátása, mint a csecsemők számára az anyanyelv (a kétnyelvű gyerekek képesek mindkét anyanyelvük könnyen elsajátítani). Talán léteznek “[[érzékeny időszakok]]” mikor a nyelv könnyen tanulható.<ref>Seidner, Stanley S.(1982). Ethnicity, Language, and Power from a Psycholinguistic Perspective. Bruxelles: Centre de recherche sur le pluralinguisme. pp. 4-7.</ref> A pszicholingvisztikai kutatások nagy része foglalkozik azzal, hogy nyelvtanulás képessége hogyan változik az idő múlásával (fejlődik – romlik). Kimutatták azt is, hogy mínél több nyelvet tudunk, annál könnyebb még többet megtanulni.<ref>Seidner, Stanley S.(1982). Ethnicity, Language, and Power from a Psycholinguistic Perspective. Bruxelles: Centre de recherche sur le pluralinguisme. p. 11.</ref>
 
Az [[afáziológia]] területéhez tartoznak az olyan nyelvi hiányosságok, melyek agyi sérülésből erednek. Az afáziológiai kutatások korszerű terápiát fejlesztenek ki az afáziában szenvedőknek, és további bepillantást engednek abba, hogy az agy miként dolgozza fel a nyelvet.