|
* 14. „GOMBOCZ és PAIS (s utánuk mások is) azt tartották, hogy árpa - Árpa - Árpád.”<ref>Mizser Lajos hozzáfűzi: „Kronológiai okok szólnak ellene (a felhozott analóg példák legalább 300 évvel Árpád halála után valók).”</ref>
Ami az ''árpa'' főnév ''-d'' kicsinyítő képzős alakját illeti,{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=17}}<ref>Az árpa szó a legkorábbi török nyelvemlékek (az [[ótörök nyelv|ótörök]] [[Türkök|göktürkök]] középkori feliratai) óta szinte minden török nyelvben ''arpa'' alakban található meg.</ref> Mizser Lajos az eltérő lejegyzésekre és kiejtésekre hívja fel a figyelmet.<ref>„Elsőként görög forrás említi ezt a nevet: KONSTANTIN: Arpadísz (véghangsúlyos!), GYÖRGY barát: Arpádisz. Az ejtése még a görögben sem egyenletes. Ezt nyilván elősegítette a paronima is, tudniillik arpax ’rabló’ + idisz, így a nevünkből a görögben ez lesz: ’a rabló fia’. Az, hogy következetlenül írták, nem meglepő, hiszen sem Álmos, sem Bulcsu nevét nem írták következetesen. Hogy hogyanMiképp ejtették a honszerző nevét az Árpád-korban, legfeljebb csak feltevéseink lehetnek. Az azonban biztos, hogy HELTAI GÁSPÁR következetesen Arpad-ot ír, 1652-ben LISZTI LÁSZLÓ pedig Arpád-ot. Magyarán: a kiejtés nem megfelelő támpont. Az Árpád ejtés nagyjából a felvilágosodás korától vált egyértelművé, alighanem az árpa szó hatására. Ebből aztán logikusan következhetett az árpa etimon feltételezése.”</ref>
[[Czuczor Gergely]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]] szerint az ''árpa'' növény ''„Nevét valószinüen árrhoz hasonló szúrós szálkáitól kapta.”''<ref>[http://osnyelv.hu/czuczor/ {{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1862: ''A magyar nyelv szótára''. Első kötet. Pest.] (Árpa szócikk.)</ref>
* 15. „Ha a krónikabeli vezérnévsort megnézzük, akkor érdekes dologra bukkanhatunk: Árpád, Szabolcs, Gyula, Künd, Lél, Bulcsu, Örsur. KISS LAJOS is feltételezte, hogy a Szabolcs név eredetileg méltóságnév volt. Ha a sort (nem biztos, hogy névsort) végignézzük, akkor csak Árpád és Lél lóg ki belőle, a többi mind a méltóságot jelöli. És az is igaz, hogy Bulcsu és Lél kronológiai okoknál fogva nem lehetett Árpád vezértársa. Ez okfejtést lezárva, az Árpád nevet méltóságnévnek tartom, miként FÖLDES PÉTER is teszi. Hogy a Gyulához hasonlóan nem élt tovább, az nem bizonyít, de nem is cáfol semmit. Ceterum censeo: az Árpád névről nagyon sokat tudunk, de a bizonyosságtól még most is távol vagyunk.”
A Mizser Lajos által idézett Földes Péter összetett gondolatmenetében<ref>Földes Péter: Anonymus titkos közlései (világhálós változat) http://www.karuna.hu/letoltesek_elemek/magyaroshit/anonymus_titkos_kozlesei.pdf</ref> foglalkozik Árpáddal.<ref>Árpád nemhiába szerepel a személynévsornak álcázott méltóságlistában. A Biborbanszületett Konsztantinosznál található két ellentmondás csak úgy oldható fel, ha Álmos az "árpád" címet viselte. Bíborbanszületett Konsztantinosz ugyanis: 1. Leventét Árpád fiának mondja, de amikor felsorolja a honfoglaló Árpád négy fiát, Levente nem szerepel köztük, s nem azért, mintha korábban meghalt volna, hiszen a forrás azt is megjegyzi, hogy Árpád fiai közül (1048 körül) egyik sem él már. Egyébként Györffy honfoglalás kori magyar területen Levente nevét helynévben is megtalálta, tehát nem halt meg a bolgárok ellen viselt hadjáratban. 2. Azt is állítja Konsztantinosz, hogy a magyarok Álmos helyett fiát, Árpádot választották fejedelemmé, mert bölcsebb volt apjánál. Ami nemcsak Álmos-hagyományunknak mond ellent, hanem a nemzetségi társadalom mentalitásának is, amelynél az idősebb és az apa tekintélyi elsőbbségének ilyen megsértése eleve elképzelhetetlen. Álmosnak, Árpádnak fejedelmi méltóságneve nem derül ki az írott hagyományból. Téves az az elképzelés is, hogy Árpád a gyula címet viselte volna: a vezérnévsorok vizsgálatából kiderül, hogy a honfoglalás gyulája Huba vezér volt. Árpád nevének oly szerény "árpácska" értelmezése pedig valószínűtlen. Képes Géza szerint az Árpád név első tagja, a türk eredetű "ár", férfit, hőst jelent, második tagja pedig az iráni nyelvből származó "pád" (a különböző nyelvek elemeiből alkotott név keleti népeknél nem ritka e korban) védelmező, állhatatos, szilárd, sőt: trón, hatalom jelentésű. A név értelme "védelmező hős", vagy "a trón őrzője" lehetett. Álmos a magyar nép első teljhatalmú főfejedelme, a Hétmagyar törzsszövetségnek bizonyos tekintetben szakrális, de egyben a világi hatalmat is gyakorló, nagyfejedelme volt. De nem feje a táltosoknak, mert azok irányítása nyilván továbbra is a kende funkciója maradt, ám a Vérszerződés után már ő kötötte meg a helyi szellemekkel a nép jólétét biztosító mágikus szövetséget, s ennyiben vált szakrális fejedelemmé is. Ezt mutatja a krónika által meg őrzött 'mózesi' halála Erdélyben. A kende a Vérszerződés után főtáltossága mellett a törzsszövetség főhadvezére lett. Amit Kurszánnak a nyugati krónikákban is följegyzett tevékenysége igazol. Az "árpád" méltóságnév Álmos ideje előtt éppúgy nem létezett, mint maga a nagyfejedelmi tiszt sem. Földes Péter i.m. 116-117.old</ref> Megállapításai egybevágnak Rásonyi Lászlóéval. Szerinte "A név értelme "védelmező hős", vagy "a trón őrzője" lehetett."<ref>Földes uo.</ref>
== Származása és tisztsége ==
|
