„Jégpajzs” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
selfjég
terület, vastagság stb.
5. sor:
[[Fájl:Greenland ice sheet thinning rate.png|thumb|left|222px|A [[Grönlandi jégpajzs]] vastagságának változása (év/cm)]]
 
A '''jégpajzs'''ok a Föld nagy, egybefüggő részeit hosszú időn át borító jégtakarók. Kialakulásuk feltételei közt jelentős szerepet játszik a tartósan negatív [[évi középhőmérséklet]], a nagy nyári felmelegedések hiánya és a [[szublimáció]]nál több csapadék; lokálisan az [[endogén (geológia)|endogén]] felfűtés (pl. [[hévforrás]]ok) hiánya. A jégpajzsok a szó tágabb értelmében lehetnek tengeriek vagy szárazföldiek. A tengeri jégpajzsokat magyarul [[selfjég|selfjegeknek]] hívjuk (angolul: ''ice shelf''). Ezek a tengermedence olyan részei, amelyen az a fenekéig befagyott; a vízen úszó, tartós, összefüggő jégfelület a [[jégmező]]. A szárazföldi jégpajzsokat gyakran '''belföldi jégtakaró'''knak nevezik. A magashegységek tetején előforduló, összefüggő eljegesedett területek a [[jégsapka|jégsapkák]].
 
== Kialakulásuk, belső felépítésük ==
 
A szárazföldi jégpajzsok központi részét folyamatosan vastagítja a rá hulló csapadék, miközben peremük szinte a tenger szintjébe simul. AzEképpen ígyfelszínük kialakulóolyan, gigantikus lencsére emlékeztet, amelynek felső oldala domború, az alsó homorú. A magasság- és így nyomáskülönbség hatására a jég a központi részekről a peremek felé csúszik. Ez a folyamat a gleccserek mozgásához hasonló, de mindenirányú. A csúszó jégben (jórészt a jég alatti domborzat völgyeit követő) áramlási csatornák alakulnak ki, és ezekben a jég gyorsabban mozog, mint közöttük. A jégpajzs felszínpusztító munkája az [[exaráció]]; a''(glaciális jégpajzserózió)''; fenékmorénája a [[till]]. Aszerint, hogy a jég hány központból áramlik szét, az egységes jégfelületeket több jégpajzsra tagolják.
 
A földkérget a több ezer méter vastag jég jelentősen megterheli, ezért izosztatikusan megsüllyed, és a jégtakaró elolvadása után több száz métert is emelkedhet.<ref>[https://web.archive.org/web/20070927234430/http://foldrajz.ttk.pte.hu/index.php?d=termeszet%2Fletoltes%2Fgeomjeg.htm Lóczy Dénes: A jég és az olvadékvizek felszínformálása]</ref> Ez a folyamat igen lassú, amint ezt a [[Skandináv jégpajzs]] elolvadása után még napjainkban is emelkedő [[Baltikum]] példája mutatja.
 
A szárazföldi jég pusztításából kimaradó, a jégárból kiálló szirtek a [[nunatak]]ok.
 
== Jelenkori jégpajzsok ==
17 ⟶ 21 sor:
=== Antarktiszi jégpajzs ===
 
Az antarktiszi jégpajzsjégpajzsból többfeléa belföldi jégtakaró 12,5 millió km², ezzel csaknem teljesen beborítja a déli földrészt. Átlagos vastagsága kb. 2500&nbsp;m, a maximum 4250&nbsp;m. Többfelé jelentősen túlterjed a kontinens határain; a nagyobb tengeri részeknek külön nevük van:
* [[Ross-selfjég]],
* [[Filchner-Ronne-selfjég]]:
37 ⟶ 41 sor:
=== Grönlandi jégpajzs ===
 
A [[Grönlandi jégpajzs]] pereme csak elvétve éri el a tengert a part erősen tagolt szakaszain. ATerülete jégpajzs1,7 millió km², átlagvastagsága 1600&nbsp;m, legfeljebb 3400&nbsp;m. A pereme és a tenger között maradt sziklák a [[nunatak]]ok.
 
== Jégpajzsok a földtörténeti múltban ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jégpajzs