„Buddhista művészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
a Nyelvtani javítás, replaced: első sorban → elsősorban (2)
Nincs szerkesztési összefoglaló
342. sor:
Néhány buddhista szöveg önálló kánonná fejlődött. Ezeket elnevezése „kiterjesztett szútrák” ''(vaipulja)''. Például, a tudósok úgy tartják, hogy a kínai buddhizmushoz tartozó [[Aranyfény szútra]] (Golden Light Sutra) a népszerű harmadik fejezete köré épült. Az [[Avatamszaka-szútra]] egy másik példa arra, hogy egy szútra sok szútrából épül fel, amelyek közül több is (főleg a [[Avatamszaka-szútra|Gandavjuha szútra]], a mai napig önálló szövegként kering a gyakorlók között. Az Avatamszaka-szútra és a [[Fehér lótusz szútra]] az [[Jána (buddhizmus)|ekajána]] avagy „egy szekér” alapját képezik. Ezek a szövegek egyesítik a tanítást, amely korábban már egy nagyobb egységet alkottak.<ref>{{cite book|author=Bechert és Gombrich|title=World of Buddhism|publisher= Thames & Hudson, London|year= 1984| page= 80}}</ref>
 
A csán buddhizmusba tartozó Pódium szútát Huineng, kínai szerzetesnek tulajdonítják. Ezt a szöveget nem tekintik buddha-vacsanának, mégis szútraként kezelik. Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy ez a megkülönböztetés eredhet esetleg fordításból is. Az eredeti kínai Pódium szútra egy ''king'' (經), amelyet úgy lehet fordítani, hogy „szútra”. Azonban ugyanezt a kifejezést más ősi szövegekre is használják, mint például a [[Tao-tö-king]] és a [[Dalok könyve|Si king]]. A Pódium szútrában Hui Neng saját életéről ír, hogy hogyanmiképp lett belőle [[Zen]] pátriárka, valamint tartalmaz tanításokat a zen elméletéről és gyakorlatáról. A zen és a csán iskola kiváltképpen hagyatkozik zen mesterek nem-kanonikus elbeszéléseire.<ref>{{cite book|author=Bechert és Gombrich|title=World of Buddhism|publisher= Thames & Hudson, London|year= 1984| page= 81}}</ref>
 
A [[tibeti buddhizmus]]ban egyedülálló és különleges osztályt kaptak az ún. [[Terma (buddhizmus)|terma]] szövegek (tibeti gTer-ma). Ezekről a szövegekről (vagy rituális tárgyakról stb.) úgy tartják, hogy tantrikus mesterektől származnak, vagy eleve kódolva vannak titkosan a természetben megtalálható elemekben, amelyeket bizonyos mesterek képesek megfejteni a megfelelő pillanatban. A termákra a [[tertön]]ök (tibeti gTer-szton) találnak rá, akiknek valójában ez a különleges feladata. Egyes trémák barlangokban vagy ehhez hasonló helyeken vannak elrejtve, de akadnak tudati termák is, amelyeket a terön agyában fedeznek fel. A [[Nyingmapa|nyingma]] iskola (és a [[Bon|bön]] hagyomány) hatalmas terma irodalommal rendelkezik. Sok terma szöveget állítólag [[Padmaszambhava]] írt, aki a nyingmapához tartozók számára rendkívül fontos. Valószínűleg a legismertebb terma szöveg az ún. ''[[Bardo tödol|A tibeti halottaskönyv]]'', a [[Bardo tödol]].<ref>{{cite book|author=Bechert és Gombrich|title=World of Buddhism|publisher= Thames & Hudson, London|year= 1984| page= 93}}</ref>