„Jacob Burckhardt” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Magyarul: ISBN megadása |
a →Jegyzetek: források pontosítása |
||
30. sor:
== A ''Világtörténelmi elmélkedések'' ==
{{szövegdoboz
Burckhardt [[történelemfilozófia]]i elképzeléseit a halála után ''Világtörténelmi elmélkedések'' címmel kiadott előadássorozatban foglalta össze. Az első feljegyzéseket 1868 júliusában készítette. Az anyagot 1872-ig – többször átalakítva – három szemeszterben is előadta. (Egyik hallgatója az a [[Friedrich Nietzsche]] volt, akinek 1874-es ''A történelem hasznáról és káráról'' című munkájára nagy hatást gyakoroltak a bázeli előadások.) A filozófiai vázlatokból unokaöccse formált szöveget Burckhardt halála után.
A ''Világtörténelmi elmélkedések'' szerzője nem törekedett a rendszerépítésre, mivel a történelemfilozófiát önellentmondásnak, két egészen másképpen gondolkodó tudomány szörnyszülöttjének tartotta. Ugyanezen az alapon vetette el a történelem [[teológia]]i alapú magyarázatát. Meglátása szerint a történelem események és szokások láncolata, amely semmiféle magasztos cél felé nem halad. Az emberi létet leginkább befolyásoló három tényező közül – az állam fejlődésének eltorzulása és a vallás visszaszorulása miatt – a kultúrát tartotta a legfontosabbnak, amely „a másik kettő kritikája, az óra, amely mutatja az időt, hiszen amazokban már nem fedi egymást forma és tartalom.”<ref>Jacob Burckhardt: ''Világtörténelmi elmélkedések. Bevezetés a történelem tanulmányozásába.'' Ford.: Báthori Csaba – Hidas Zoltán. Budapest, 2001, [[Atlantisz Könyvkiadó]]. 77. o.</ref>
== Emlékezete ==
77. sor:
*Heimpel, Hermann: Jacob Burckhardt 1818–1897. Ford.: Bitter Ákos – Krász Lilla. ''Sic Itur ad Astra,'' 1992. 1–3. sz. 41–62. o.
*[[Hornyánszky Gyula (klasszika-filológus)|Hornyánszky Gyula]]: Burckhardt Jakab I–II. ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]],'' 1919. 1–2. sz.
*Löwith, Karl: ''Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei.'' Ford.: Boros Gábor – Miklós Tamás. [[Atlantisz Könyvkiadó]], Budapest, 1996,
*''Történetelmélet II.'' Szerk.: [[Gyurgyák János]] – Kisantal Tamás. Budapest, 2006, Osiris. 1050–1051. o.
|