Wikipédia

„Európa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Polinarok (vitalap | szerkesztései)
2 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
[[Fájl:Possible definitions of the boundary between Europe and Asia.png|bélyegkép|jobbra|401x401px|Európa és Ázsia földrajzi határának különböző meghatározásai]]
 
Európa a [[Föld]] északi és keleti félgömbjén elterülő kontinens. Kis része átnyúlik a nyugati félgömbre is. Rajta halad át a kezdő hosszúsági kör. Keleten szorosan összefügg [[Ázsia|Ázsiával]], közös nevük [[Eurázsia]]. A két kontinens pontos határa megállapodás kérdése, nincs egyértelmű földrajzi határ. A ma leginkább elfogadott határvonal: a [[Dardanellák]], a [[Boszporusz]], a [[Fekete-tenger]], a [[Nagy-Kaukázus]] [[vízválasztó]] vonala, a [[Kaszpi-tenger]] északnyugati része, az [[Urál (folyó)|Urál]] folyó és az [[Urál (hegység)|Urál]] hegység egészen a [[Jeges-tenger]]ig.<ref>[https://en.wikipedia.org/wiki/Boundaries_between_continents#Modern_definition Boundaries between continents/Modern definition]</ref><ref>[http://www.afoldgomb.hu/ko-kovon/956-hol-a-hatar Hol a határ? Mármint Európa és Ázsia között]</ref> A kontinenst Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára osztják. Európa partvonala a legtagoltabb a kontinensek közül. Nagy [[félsziget]]ei: [[Skandináv-félsziget|Skandináv-]], a [[Pireneusi-félsziget|Pireneusi-]], az [[Appennini-félsziget|Appennini-]] és a [[Balkán-félsziget]]. Szárazföldre benyúló legnagyobb [[tenger]]ei: a [[Balti-tenger|Balti-]], az [[Adriai-tenger|Adriai-]] és az [[Égei-tenger]]. [[Sziget]]ei közül az [[Atlanti-óceán]]ban a távolabb fekvő [[Izland]] és a [[Brit-sziget]] a legjelentősebbek. A [[Földközi-tenger]] szigetei közül a legnagyobbak: [[Korzika]], [[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] és [[Szicília]]. A Balti-tenger legnagyobb tengeröble a [[Botteni-öböl]]. Európa partjait a Skandináv-félszigeten és [[Brit-sziget]]ek ÉNy-i vonalán hosszú, keskeny, mély, meredek falú, elágazó [[tengeröböl|tengeröblök]]: a [[fjord]]ok csipkézik. [[Völgy]]üket eredetileg a [[folyó]]k rajzolták ki. A [[legutóbbi jégkorszak|jégkorszaki]] [[jég]]takaró tengerbe nyúló [[gleccser]]ei tovább mélyítették a völgyeket, és ezek a jég elolvadása után [[öböl|öblökké]] váltak. Kijáratuknál számtalan sziklasziget található. Egészen más a Balti-tenger partvidéke, ahol a tenger építő munkát végez. A lapos parton a hullámok kifutnak a szárazföldre. A partok előtt lerakott hordalékokból [[homokgát]]ak – [[turzás]]ok – keletkeznek. A turzások néhol tengeröblökké zárnak el: ezek a [[lagúna|lagúnák]]. A partra sodort homokot a szél munkálja tovább. [[Dűne|Dűnékbe]] halmozza, és – növényzet híján – tovább is vándoroltatja. Ismét más képet mutatnak a partok az Atlanti partvidéken. Itt a magas partokat a tengerjárás és a hullámverés állandóan pusztítja.
 
=== Keletkezése ===
43. sor:
[[Fájl:Erupting geysir.jpg|bélyegkép|260x260px|jobb|[[Gejzír]] [[Izland]]on]]
 
Izland szigetét a lemezhatárok nyugtalan földjeként is szokták nevezni. Izland Európa második legnagyobb szigete. A tűz és jég országaként is szokták emlegetni. Területe az [[Észak-atlanti-hátság]] tengerszint fölé emelkedő nyúlványán született: az [[Eurázsia]]i- és az [[Észak-Amerika]]i-tábla távolodó lemezeivel. A lemezmozgások miatt nyugtalan föld 140 [[tűzhányó]]ból kb. 30 ma is működik. Legnagyobb vulkánja a [[Hekla|Heklának]] és társainak a kitörései nemcsak a belső lakatlan területekre, hanem a part menti vidékekre is [[láva|lávát]] és hamuesőt zúdítanak. A sok apró [[gejzír]] és egyéb meleg forrás is a vulkanizmus következménye a szigeten. A kőzetek közötti repedésekbe beszivárgó víz ugyanis - a felszín közeli forró vulkáni anyagok hatására - gyorsan felmelegszik, és a mélybe jutva nagy nyomás alá kerül. Időszakonként aztán forró szökőkútként, gejzírként tör a magasba. (Meleg vizükkel melegházakat, szabadtéri fürdőket fűtenek és energiát termelnek.) A sziget a jég országa is (Izland= jeges föld). Területének több mint tizedét hatalmas [[gleccser]]ek borítják. A rájuk hulló lávától megolvadva gyakran hatalmas [[árvíz|árvizárvizeket]]eket okoznak.
 
=== Vízrajza ===
86. sor:
!Év!!width=150|Európa (millió fő)!!width=150|Világ (millió fő)!!width=150|Európa aránya a világ népességén belül (%)
|-
|iei. e. 4000|| align="center" |6|| align="center" |-|| align="center" |-
|-
|iszi. sz. 1|| align="center" |33|| align="center" |252|| align="center" |13
|-
|[[200]]|| align="center" |46|| align="center" |257|| align="center" |18
118. sor:
 
=== Vallás ===
A vallások közül legelterjedtebb a [[kereszténység]]. Ezen belül Dél-Európában, valamint Közép-Európa és Nyugat-Európa egyes részein a [[katolicizmus|katolikus]] vallás terjedt el.
Észak-Európában, továbbá Nyugat-Európa és Közép-Európa más részein a [[protestantizmus|protestáns felekezetek]] jellemzők, míg Kelet- és Délkelet-Európában az [[ortodox kereszténység]]. [[Iszlám]] vallásúak nagyobb tömbben a [[Balkán-félsziget]]en élnek, ugyanakkor jelentős bevándorló közösségek vannak Európa-szerte. A [[zsidó vallás|zsidók]] Európában szétszórtan élnek.
 
A kontinens katolikus védőszentjei: [[Nursiai Szent Benedek]], [[Szent Cirill]] és [[Szent Metód|Metód]], [[Sziénai Szent Katalin]], [[Keresztes Szent Terézia Benedikta]] és [[Svéd Szent Brigitta]] .<ref>[http://www.katolikus.hu/ujember/Archivum/regiek/Archivum/19991219/09/03.html Európa új védőszentjei], katolikus.hu</ref>
{{fő|A vallás Európában}}
 
== Régiók, államok ==
137. sor:
** [[Horvátország]],<ref>Horvátországot főként a partvidéki területek miatt és délszláv országként sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni.</ref> [[Bosznia-Hercegovina]], [[Szerbia]],<ref>A Vajdaság Közép-Európához tartozik.</ref> [[Montenegró]], [[Koszovó]], [[Albánia]], [[Macedónia]], [[Görögország]], [[Bulgária]], [[Törökország]] (európai rész)
* '''[[Kelet-Európa]]''' ([[Független Államok Közössége|Európai FÁK-államok]])
**[[Fehéroroszország]],<ref>Fehéroroszország volt lengyel területeit történelmi alapon Közép-Európához is szokás sorolni.</ref> [[Ukrajna]],<ref>Ukrajnából Kárpátalja, Kelet-Galícia és Észak-Bukovina történelmileg Közép-Európához tartozik.</ref> [[Moldova]], [[Grúzia]], [[Oroszország]] (európai rész),<ref>A KalinyigrádiKalinyingrádi terület Közép-Európához tartozik, Oroszország egyes északi területeit tágabb értelemben Észak-Európához is sorolják.</ref> [[Kazahsztán]] (európai rész), [[Azerbajdzsán]] (európai rész),
**[[Észtország]], [[Lettország]], [[Litvánia]] (együtt: [[Balti országok|Balti]]-államok)
* '''[[Közép-Európa]]'''
262. sor:
 
A legnagyobb európai gazdaságok a [[2017]]-es [[IMF]] adatok alapján<ref>[http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2017/02/weodata/weorept.aspx?sy=2016&ey=2016&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=512%2C672%2C914%2C946%2C612%2C137%2C614%2C546%2C311%2C962%2C213%2C674%2C911%2C676%2C193%2C548%2C122%2C556%2C912%2C678%2C313%2C181%2C419%2C867%2C513%2C682%2C316%2C684%2C913%2C273%2C124%2C868%2C339%2C921%2C638%2C948%2C514%2C943%2C218%2C686%2C963%2C688%2C616%2C518%2C223%2C728%2C516%2C836%2C918%2C558%2C748%2C138%2C618%2C196%2C624%2C278%2C522%2C692%2C622%2C694%2C156%2C142%2C626%2C449%2C628%2C564%2C228%2C565%2C924%2C283%2C233%2C853%2C632%2C288%2C636%2C293%2C634%2C566%2C238%2C964%2C662%2C182%2C960%2C359%2C423%2C453%2C935%2C968%2C128%2C922%2C611%2C714%2C321%2C862%2C243%2C135%2C248%2C716%2C469%2C456%2C253%2C722%2C642%2C942%2C643%2C718%2C939%2C724%2C644%2C576%2C819%2C936%2C172%2C961%2C132%2C813%2C646%2C199%2C648%2C733%2C915%2C184%2C134%2C524%2C652%2C361%2C174%2C362%2C328%2C364%2C258%2C732%2C656%2C366%2C654%2C734%2C336%2C144%2C263%2C146%2C268%2C463%2C532%2C528%2C944%2C923%2C176%2C738%2C534%2C578%2C536%2C537%2C429%2C742%2C433%2C866%2C178%2C369%2C436%2C744%2C136%2C186%2C343%2C925%2C158%2C869%2C439%2C746%2C916%2C926%2C664%2C466%2C826%2C112%2C542%2C111%2C967%2C298%2C443%2C927%2C917%2C846%2C544%2C299%2C941%2C582%2C446%2C474%2C666%2C754%2C668%2C698&s=NGDPDPC&grp=0&a=&pr.x=50&pr.y=13 IMF: Report for Selected Countries and Subjects]</ref> ''(Politikailag gyakran Európához veszik Oroszország és Törökország egészét is)'':
{| class="wikitable" style="text-align: right; float:left; border:1px solid #aaa; margin:10px"
|- style="background:#dbdbdb;"
! No.
! ország
! [[GDP]] ([[Vásárlóerő-paritás|PPP]]) <br><small>millió [[USD]]-ban</small>
|-
| 1 ||align=left|{{Németország}} || 4,149,573
|-
| 2 ||align=left|{{Oroszország}} || 4,000,096
|-
| 3 ||align=left|{{Egyesült Királyság}} || 2,880,254
|-
| 4 ||align=left|{{Franciaország}} || 2,826,456
|-
| 5 || align="left" |{{Olaszország}} || 2,307,073
|-
| 6 || align="left" |{{Törökország}} || 2,249,164
|-
| 7 ||align=left|{{Spanyolország}} || 1,768,574
|-
| 8 ||align=left|{{Lengyelország}} || 1,110,735
|-
| 9 ||align=left|{{Hollandia}} || 915,175
|-
| 10 ||align=left|{{Belgium}} || 526,434
|}
{{-}}
297. sor:
[[Fájl:Europe-septentrionale.png|bélyegkép|180px|jobb|[[Észak-Európa]] országai (sötétlilával)]]
 
{| class="wikitable" style="text-align:right; font-size:100%"
|-
! Ország !! Terület !! Népesség !! Népsűrűség !! Főváros !! [[Bruttó hazai termék|GDP]]<br>(2012)<ref>{{cite web| url=http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2012/01/weodata/download.aspx |title=World Economic Outlook Database |language=angol |date=2012-04-01 |source=imf.org}}</ref>
305. sor:
| align="left" | [[Dánia]] || 43 094&nbsp;km² || 5 511 451 fő || 125,6 fő/km² || align="left" | [[Koppenhága]] || 59 928 USD/fő
|-
| align="left" | [[Svédország]] || 449 963&nbsp;km² || 9 122 269 fő || 20,0 fő/km² || align="left" | [[Stockholm]] || 56 956 USD/fő
|-
| align="left" | [[Finnország]] || 337 030&nbsp;km² || 5 282 301 fő || 15,4 fő/km² || align="left" | [[Helsinki]] || 49 349 USD/fő
|-
| align="left" | [[Izland]] || 103 000&nbsp;km² || 320 169 fő || 3,1 fő/km² || align="left" | [[Reykjavík]] || 43 088 USD/fő
|-
| align="left" | [[Észtország]] || 45 226&nbsp;km² || 1 324 333 fő || 29,0 fő/km² || align="left" | [[Tallinn]] || 16 583 USD/fő
|-
| align="left" | [[Litvánia]] || 65 200&nbsp;km² || 3 361 100 fő || 55,1 fő/km² || align="left" | [[Vilnius]] || 13 075 USD/fő
|-
| align="left" | [[Lettország]] || 64 589&nbsp;km² || 2 268 600 fő || 37,0 fő/km² || align="left" | [[Riga]] || 12 671 USD/fő
|-
|}
342. sor:
{| class="wikitable"
|-
! Ország !! Terület !! Népesség !! Népsűrűség !! Főváros !! [[GDP]]
|-
| [[Franciaország]] || 547 030&nbsp;km² || 64 473 140 fő || 114 fő/km² || [[Párizs]] || 46 015 USD/fő
|-
| [[Egyesült Királyság]] || 244 820&nbsp;km² || 60 975 000 fő || 246,3 fő/km² || [[London]] || 43 785 USD/fő
372. sor:
{| class="wikitable sortable"
|-
! Ország !! Terület<br>km² !! Népesség<br><small>(fő)</small><br>2014. dec. !! Népsűrűség<br>fő/km² !! Főváros !! [[GDP]] ([[Vásárlóerő-paritás|PPP]])<br>2016, [[USD]]/fő<ref>http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2017/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=64&pr.y=15&sy=2016&ey=2022&sort=country&ds=.&br=1&c=914%2C946%2C137%2C962%2C911%2C122%2C912%2C181%2C913%2C124%2C921%2C943%2C963%2C918%2C138%2C142%2C964%2C182%2C960%2C423%2C935%2C968%2C128%2C922%2C942%2C939%2C936%2C172%2C961%2C132%2C915%2C184%2C134%2C174%2C144%2C146%2C944%2C176%2C178%2C136%2C186%2C916%2C926%2C112%2C967%2C941&s=PPPPC&grp=0&a=</ref>!! nettó<br>átlagkereset<br>[[euró]]ban, 2017-ben !! <small>fiz.</small><br><small>forr.</small>!! [[emberi fejlettségi index|emberi fejlettségi<br>index]]<br>(2014)
|-
| [[Ausztria]] || {{szám|83879}} || {{szám|8223062}} || style="text-align:center;"|101 || [[Bécs]] || style="text-align:center;"| 48004 || style="text-align:center;"| {{szám|1934}}||<ref>http://bruttonetto.akwien.at/</ref> || style="text-align:center;"| 0.881
|-
| [[Csehország]] || {{szám|78866}} || {{szám|10513209}} || style="text-align:center;"|133 || [[Prága]] || style="text-align:center;"| 33231 || style="text-align:center;"| {{szám|870}} ||<ref>https://www.penize.cz/kalkulacky/vypocet-ciste-mzdy#mzda</ref> || style="text-align:center;"|0.861
|-
| [[Horvátország]] || {{szám|56594}} || {{szám|4284889}} || style="text-align:center;"|76 || [[Zágráb]] || style="text-align:center;"| 22795 || style="text-align:center;"| {{szám|800}}||<ref>https://www.dzs.hr/default_e.htm</ref> || style="text-align:center;"|0.812
|-
| [[Lengyelország]] || {{szám|312679}} || {{szám|38483957}} || style="text-align:center;"|123 || [[Varsó]] || style="text-align:center;"| 27764 || style="text-align:center;"| {{szám|770}} ||<ref>http://www.infor.pl/kalkulatory/brutto_netto.html</ref> || style="text-align:center;"|0.834
|-
| class="unsortable" style="background:#D7EEF4"|'''[[Magyarország]]''' || {{szám|93030}} || {{szám|9877365}} || style="text-align:center;"|106 || [[Budapest]] || style="text-align:center;"| 27481 || style="text-align:center;"| {{szám|654}} ||<ref>http://www.ksh.hu</ref> || style="text-align:center;"|0.818
|-
| [[Németország]] || {{szám|357168}} || {{szám|80716000}} || style="text-align:center;"|226 || [[Berlin]] || style="text-align:center;"| 48110 || style="text-align:center;"| {{szám|2270}} ||<ref>http://www.parmentier.de/steuer/steuer.htm?wagetax.htm</ref> || style="text-align:center;"| 0.911
|-
| [[Svájc]] || {{szám|41285}} || {{szám|8183800}} || style="text-align:center;"|198 || [[Zürich]] || style="text-align:center;"| 59560 || style="text-align:center;"|{{szám|4421}}|| <ref>https://www.lohncomputer.ch/en/your-result/</ref> || style="text-align:center;"|0.917
|-
| [[Szlovákia]] || {{szám|49035}} || {{szám|5415949}} || style="text-align:center;"|110 || [[Pozsony]] || style="text-align:center;"| 31338 || style="text-align:center;"|{{szám|722}} ||<ref>https://www.platy.sk/en/calculator/results</ref> || style="text-align:center;"|0.830
|-
| [[Szlovénia]] || {{szám|20273}} || {{szám|2061085}} || style="text-align:center;"|102 || [[Ljubljana]] || style="text-align:center;"| 32085 || style="text-align:center;"| {{szám|1051}} ||<ref>http://www.stat.si/StatWeb/en/News/Index/7013</ref> || style="text-align:center;"|0.874
|}
 
411. sor:
 
== Közlekedés ==
 
{{fő|Európa közlekedése}}
 
=== Vasúti közlekedés ===
 
{{bővebben|Európa vasúti közlekedése}}
Európa vasútvonalainak hossza 360&nbsp;169&nbsp;km, mely nagyrészt 1435&nbsp;mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. A [[nagysebességű vasút]]hálózat egységesen normál nyomtávú.
437 ⟶ 435 sor:
 
== Kultúra ==
 
{{csonk-szakasz}}
 
=== Művészet ===
 
Lásd még: [[Európai film]]
 
=== Kulturális események ===
 
Lásd még: [[Európa kulturális fővárosa]]
 
== Jegyzetek ==
 
{{jegyzetek}}
 
== Irodalom ==
 
* Ankerl Géza: Írásterületek, kultúrkörök: Az írásközösségek geopolitikája. In: Valóság LI. 2008. 12 sz. 1–30.
 
== Lásd még ==
 
* [[Euró]]
* [[Európa címerei]]
476 ⟶ 468 sor:
 
{{commonskat|Europe|Európa}}
* [http://europa.lap.hu/ Linkgyüjtemény Európáról a Startlapon ]
* [http://europaterkepek.info/ Európa térképek és útvonaltervező]
{{Kontinensek}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Európa”