„Electrecord” változatai közötti eltérés

a
link egyértelműsítés AWB
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
a (link egyértelműsítés AWB)
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
Az '''Electrecord''' [[bukarest]]i hanglemezház (szerkesztőség, kiadó és [[hanglemez|lemezgyár]]). [[1933]]-ban alapították, első termékeit 1934-ben bocsátotta ki.
 
== Története ==
Az [[államosítás]] (1948) után kezdett magyar [[Könnyűzene|könnyű]]- és [[népzene]]i lemezeket is kiadni. Külön nemzetiségi szerkesztősége nem volt, de gyümölcsöző együttműködést alakított ki magyar művelődési szervekkel és szakemberekkel, elsőként a ''[[Román Rádió]]'' [[kolozsvár]]i és [[marosvásárhely]]i stúdiójával s azok zenei és irodalmi szerkesztőivel, [[Porzsolt Viktor]]ral, [[Muzsnay Magda|Muzsnay Magdával]] és [[Borbély Zoltán]]nal, akik sok magyar lemez [[hang]]felvételét gondozták. Az [[Óvoda|óvodásoknak]] és kisiskolásoknak szánt irodalmi lemezeket a bukaresti tankönyvkiadó munkatársa, [[Rózsa Mária]] szerkesztette, s tevékeny részt vett a legkülönbözőbb természetű magyar lemezek szerkesztésében [[Reinhart Erzsébet]], a Művelődési és Szocialista Nevelési Tanács nemzetiségi irodájának munkatársa mint a cég dolgozói tanácsának tagja.
 
Az Electrecord [[magyar nyelv|magyar]] [[népdal]]lemezeit a kritika hosszú ideig nem méltatta figyelemre, vagy "kommersz" jelzővel illette, mert a népdalt nótával keverve, többnyire stílusidegen előadásban terjesztették. Magyar könnyűzenében is sokáig a szórakoztató közhely jellemezte a repertoárt. 1972-ben [[A Hét (folyóirat, 1970–)|A Hét]] széles körű közvélemény-kutatást végzett a [[Romániai magyarok|magyar]] [[nemzetiség]]i lemezigények fölmérésére, s ezt követően az Electrecord készséggel vállalta az igények kielégítését. Részben e "lemezakció" sikerének tulajdonítható az 1973-as termésben tapasztalt mennyiségi és minőségi előrelépés. A [[Maros Népi Együttes]] számára [[Birtalan József]], [[Csíky Boldizsár (zeneszerző)|Csíky Boldizsár]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]], [[Winkler Albert (zeneszerző)|Winkler Albert]], [[Zoltán Aladár]] feldolgozta formában szólaltatja meg anyagát, többek közt Cseh Judit, Gagyi Réka, Győri Klára, Juhász Ilona, Kelemen Tekla, Kerestély László, Kovács András, Mezei Erzsébet, Nemes Sándor, Panek Kati, Rácz Béla, Rácz Udvari Magda, [[Selmeczi Marcella]], Tóth Erzsébet, Veress Árpád, Veress Zoltán interpretációjában. Halmágyi Gizella és Halmágyi Mihály önmagukat kísérve jelennek meg a ''Gyimesi lakodalmas'' c. lemezen. A népdalanyagból gyermek- és női karra feldolgozva is közöl egy lemeznyit a kiadó Birtalan József vezénylésével ''(Énekeljünk, énekeljünk)''. A [[tánc]]ház anyagából is válogathat a lemezgyűjtő. [[Elekes Emőke]], [[Kelemen László (zeneszerző)|Kelemen László]], [[Kodoba Márton]], [[Papp István Gázsa]], [[Sipos Zoltán]], [[Szalay Zoltán (zeneszerző)|Szalay Zoltán]], [[Szép Gyula]], [[Szőts Dániel]], valamint a Barozda, Bodzafa, Búgócsiga, Camerata Transylvanica, Garabonciás, Ördögszekér, Regösök s a Venyige elnevezésű együttesek előadásából ismerjük meg [[Gagy]], [[Kalotaszeg]], [[Kis-Küküllő]], [[Korond]], [[Magyarszovát]], [[Mezőség]], [[Ördöngösfüzes]], [[Szék (település)|Szék]], [[Székelyszenterzsébet|Szenterzsébet]], [[Székelyudvarhely|Udvarhely]], [[Válaszút]] és más tájak-helységek népzenéjét-néptáncát. Ezekből a forrásokból merítettek a Maros-Együttes keretében előadott [[tánc]]feldolgozások is (így a ''Szivárvány havasán'').
 
1973 legsikeresebb, utóbb sorozatindítónak bizonyult lemezén, a többször is újra kiadott ''Fagyöngy''ön [[Illyés Kinga]] modern romániai magyar költészetet [[csángók|csángó]] népdalokkal és [[ballada|balladákkal]] társítva szólaltatott meg.
 
Ezt követő magyar verslemezek: ''[[Petőfi Sándor|Petőfi]] a hídon'' (1974, [[Banner Zoltán]]),'' A kor falára'' (1975, [[Kovács György (színművész)|Kovács György]] [[Költészet|vers]]műsora), ''[[Ady Endre|Ady]]'' (1976, [[Varga Vilmos]]), [[Szilágyi Domokos]]: ''Lírai oratórium'' (1977, [[Illyés Kinga]]), ''Mondj igazat!'' (1977, [[Boér Ferenc]] versműsora a [[Korunk]] költészetéből), ''Rejtelmek ha zengenek'' (1978, [[Ádám Erzsébet]] [[József Attila]]-lemeze), [[Székely János (költő)|Székely János]]: ''Dózsa'' (1978, [[Nemes Levente]]), ''Vadrózsa'' (1979, [[Ádám Erzsébet]] népballada-műsora), ''Kék virág'' (1979, Eminescu-versek [[Kiss-Törék Ildikó]] és [[Varga Vilmos]] előadásában), ''Ha egyszer hangod támad'' (1979, [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] versei a költő és [[Banner Zoltán]] előadásában), [[György Dénes]] szavalóművész egyéni lemeze (1979). '' Vallomások'' címmel [[Muzsnay Magda]] szerkesztett hanglemezt [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] hangját őrző hangszalagokból (1979). Az Electrecord magyar [[mese]]lemezein kiváló [[színész|színművész]]ek és [[rádió]]bemondók szólaltatták meg [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]] és [[Ion Creangă]] remekeit, valamint magyar népmeséket. Eddig egy 17&nbsp;cm-es lemezt gondozott a [[Napsugár (folyóirat)|Napsugár]] szerkesztősége, amelyen [[Kányádi Sándor]] maga olvas föl [[gyermek]]verseiből (1977). További verslemezek: [[Szilágyi Domokos]]: ''Egyenes beszéd'', [[Mátray László (szakíró)|Mátray László]] előadásában, [[Bulyovszky Loránd]] zenéjével), [[Lucian Blaga]], [[Dsida Jenő]], [[Hervay Gizella]], [[Jánky Béla]], [[Eugen Jebeleanu]], [[Szergej Alekszandrovics Jeszenyin|Jeszenyin]],[[Kányádi Sándor]], [[Lászlóffy Aladár]], [[Majtényi Erik]], [[Molnos Lajos]], [[Marin Sorescu]], [[Tamkó-Sirató Károly]], [[Weöres Sándor]] versei Balló Zoltán, Balló Zsuzsa, [[Balogh Éva (színművész)|Balogh Éva]], Ferencz Éva, Kovács György, Pásztor János, Péter János, Sigmond Júlia tolmácsolásában (''Hangok emlékezete''; ''Süss fel, nap'').
 
A magyarul megjelentetett prózai anyagban egyetemes irodalmi értékekre találunk példát, ilyen lemez [[Antoine de Saint-Exupéry]] ''A kis herceg'' című regénye [[Illyés Kinga]] előadásában, [[Hencz József]] zenéjével. Népmeséket [[Huszár Irma]], [[Márton János]], [[Nemes Levente]], [[Orosz Lujza]], [[Széles Anna]] adott elő. A nyomtatásban megjelent szöveget szerencsésen egészíti ki [[Veress Zoltán (író)|Veress Zoltán]] két verses meséjének lemezváltozata (''Tóbiás és Kelemen''; ''Irgum-burgum Benedek'').
 
Az Electrecord és az [[Kolozsvári Állami Magyar Opera]] együttműködése [[Kálmán Imre]] ''Marica grófnő''jének keresztmetszet-fölvételével kezdődött (1969), 1973-ban [[Erkel Ferenc|Erkel]]-lemezzel folytatódott; majd a vezető énekművészek kollektív [[Opera (színmű)|opera]]- és operettária-lemeze és [[Kónya Dénes]] egyéni nagylemeze jelent meg. A [[marosvásárhely]]i népi együttes – amelynek kórusa az 1970-es évektől a filharmónia keretébe tartozott – 1973 óta több nagylemezen örökítette meg [[Birtalan József]], [[Csíky Boldizsár (zeneszerző)|Csíky Boldizsár]], [[Hencz József]], [[Kozma Mátyás]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]], [[Winkler Zoltán]] és [[Zoltán Aladár]] népzene-földolgozásait. ''A Szolgáld a hazát!'' (1973) romániai magyar zeneszerzők hazafias kóruslíráját mutatta be.
 
Az [[1970-es évek]] első felében a [[Román Televízió]] magyar szerkesztősége is fölzárkózott az Electrecord állandó munkatársai közé. Munkatársai, [[Boros Zoltán (rendező)|Boros Zoltán]] és a később hozzá csatlakozó [[Simonffy Katalin]] számos könnyű- és népzenei kiadvány hangfölvételét szerkesztették. A népzenekari kíséretes népdallemezek sorában [[Barabás Kásler Magda]] ''Csángó népdalok'' és ''Sziki lakodalmasok'' c. 17&nbsp;cm-esei tűntek föl új minőségükkel (1974). Jelentős fordulatot jelentett a [[tánc]]házlemez ([[1980]]). [[Kallós Zoltán]] ''Új guzsalyam mellett'' c. monográfiájának (1973) lemezmelléklete és a [[Demény Piroska (zenetanár)|Demény Piroska]] szerkesztette ''Mezőségi hangszeres népzene'' (1978; mindkettő 17&nbsp;cm-es) mint falusi közlők hiteles előadását megörökítő kiadvány az [[Almási István (néprajzkutató)|Almási István]] szerkesztésében a hat nagylemeznyi ''Romániai magyar népzenei antológia'' előzménye.
A könnyűzenében a megjelent kislemezek és két kollektív nagylemez, a ''Siculus '72'' (1974) és a ''Zenés karaván'' (1977) e zenefaj stílus- és értékbeli sokféleségét illusztrálja; a skála a kommersz idiómától a folkig, más irányban a beatig vagy az irodalmi [[sanzon]] hagyományait folytató népszerű dalig terjed (utóbbi műfajban [[Boros Zoltán (rendező)|Boros Zoltán]] szerzeményei jelentősek). Önálló nagylemeze van az egy személyben szövegíró, zeneszerző és énekes színésznek, [[Kisfalussy Bálint]]nak, a [[Beat zene|beat]]ben saját hangot talált [[nagyvárad]]i [[Metropol (együttes)|Metropol]]nak (1978), valamint [[Józsa Erika]] és [[Horváth Károly]] (később további közreműködőkkel bővült) kettősének (''Kettőspont'', 1978), amely népzene-közelben fogant folkszámaival e műfaj hazai csúcsszintjét képviseli. A könnyűzenét népszerűsíti [[Boros Zoltán (rendező)|Boros Zoltán]] ''(Léptek a végtelen felé)'', [[Csutak István]], [[Kerestély Zsolt]], [[Kiss Éva (énekes)|Kiss Éva]] s a [[Fancsali János]] vezette ''Consort'' lemeze.
 
Romániai magyar zeneszerzők alkotásából 1972-ben jelent meg először külön szimfonikus nagylemez. Azóta nemcsak a hazai zene külföldön is nagyra becsült legkiválóbbjai közé számító [[Oláh Tibor (zeneszerző)|Oláh Tibor]] műveit, hanem [[Csíky Boldizsár (zeneszerző)|Csíky Boldizsár]], [[Demián Vilmos]], [[Jodál Gábor]], [[Kozma Mátyás]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]] és [[Zoltán Aladár]] szimfonikus zenéjét is terjeszti az Electrecord. [[Barabás Kásler Magda|Barabás Kásler Magdával]] is készítettek egy dallemezt.
 
A műzenei műfajok közül [[Nicolae Bretan]] dalaiból ad elő [[Kónya Dénes László]], [[Weiss Ferdinánd]] zongorakíséretével. Egy [[Orgona (hangszer)|orgona]]lemez előadója [[Dávid István (orgonaművész)|Dávid István]], öt lemezé [[Benedek Kálmán]]. Operaénekeseink [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]], [[Erkel Ferenc]], [[Lehár Ferenc]], [[Gioacchino Rossini|Rossini]], [[Giuseppe Verdi|Verdi]], [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] és mások műveiből áriákat tolmácsolnak, így Airizer Csaba, Csoma Mária, Fogel László, Kirkósa Júlia, Kovács Attila, Kriza Ágnes, Mester József, [[Rózsa-Vasiliu Anna]], Simon Katalin, Szilágyi Ferenc, Vargha Piroska, Veress László.
 
Néhány további kis- vagy nagylemez teszi gazdagabbá a romániai magyar lemezkiadást: így a XVI-XVII. századi [[európa]]i táncokat megszólaltató, Brandner Nóra vezette együttesé, a XVI-XVIII. századi erdélyi orgonazenét ismertető előadóké, [[Babrik József]]é ''(Ej, haj, gyöngyvirág)'', Claude Romanóé, azaz [[George Sbârcea|George Sbârceáé]], [[Terényi Ede|Terényi Edéé]] (''Barokk rapszódia'', ''Vivaldiana'').
 
Karmestereink közül [[Aczél Ervin]]t, [[Bács Lajos]]t, [[Hary Béla|Hary Bélát]], [[Birtalan József]]et, [[Szalman Loránd]]ot foglalkoztatta az utóbbi másfél-két évtizedben a hanglemezgyár a Maros-Együttes karmesterei mellett. Színvonalának emeléséhez, sikereinek biztosításához szólistáink, kamaramuzsikusaink is hozzájárultak, többek közt Ágoston András, Botár Katalin, Hamza Gyula, Ruha István, Székely Attila. A zenetörténeti sorozatot szerencsésen egészíti ki az ''Óvodások lemeztára'' (Maxim Éva iskolai kórusa, valamint [[Illyés Kinga]], Márton János, Nagy Katalin, Orosz Lujza és mások közreműködésével), a ''Kisiskolások lemeztára''.
47 746

szerkesztés