„II. Demeter moldvai fejedelem” változatai közötti eltérés

[[1710]]-ben a törökök – bizalmuk jeléül – trónra emelték, de az új uralkodó [[1711]]-ben titkos egyezséget között [[I. Péter orosz cár|Nagy Péterrel]] a török alóli felszabadulás reményében, és csatlakozott Nagy Péter törökellenes hadjáratához.<ref>[[Ion Neculce]] krónikaíró, aki udvarában magas hivatalt viselt, leírja e szövetség pontjait, amelyek teljes függetlenséget biztosítottak Moldvának, csupán a fejedelem címébe fölveszi a „Muszkaország barátja” titulust is.</ref> 1711 júliusában, a [[Stănilești csata|stănilești csatában]] aratott török győzelem után nem tudott visszatérni Moldvába, így Oroszországba emigrált. [[Harkov]]ban élt 1713-ig, azután [[Moszkva|Moszkvába]] és [[Szentpétervár]]ra ment, ahol Nagy Péter sok kitüntetésben részesítette, gazdag birtokokat adott neki Ukrajnában, legidősebb fiát, Șerbant pedig a cári gárdába vette föl. 1714-ben a berlini akadémia tagjának választotta. 1715–1718-ig a cárt kísérte európai útján, ezután nőül vette Trubeckoj herceg leányát, és a cár belső titkos tanácsosává nevezte ki. 1722-ben elkísérte a cárt a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus]] meghódítására indított hadjáratában, ahol az uralkodó keleti szakértőjeként az volt a feladata, hogy arab, perzsa és török nyelvű kiáltványokat fogalmazzon a helyi lakosságnak. Cukorbetegsége miatt Cantemir visszatért [[Dmitrovszk|dmitrovkai]] birtokára és ott is halt meg. Csontjait 1935-ben visszavitték [[Románia|Romániába]].
 
Dimitrie Cantemir irodalmi tevékenységének jelentős magyar vonatkozásai is vannak, a tudós fejedelem Moldva leírása (Descriptio Moldaviae) címmel a 18. század legelején alkotott műve révén. (<ref>Dimitrie Cantemir: Moldva leírása. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest. 1973.</ref>) E könyv több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Egyrészt a tudós szerző – aki törökül, perzsául, arabul, görögül, latinul, olaszul, oroszul és „moldvai”, vagyis román nyelven is beszélt – munkája igazi tudományos alapossággal megírt könyv, melynek szerzője mindenkor törekedett állításai logikus érvekkel való alátámasztására. Másrészt rendkívüli jelentőséggel bír, hogy maga egy moldvai fejedelem több helyütt is megemlékezik az országában lakó magyar ajkú népességről; s teszi mindezt jóval a [[Madéfalvi vérengzés|madéfalvi veszedelem]] (1764) kiváltotta nagy kirajzás előtt. Így könyvének utalásai közvetlen bizonyítékai az ezt megelőzően a területen élő magyar ajkú katolikus népesség fontos szerepére:
 
„Tiszta moldvai paraszt nem létezik, akiket találunk, vagy orosz, vagy erdélyi, vagy amint nálunk mondani szokták, magyar származásúak.” (<ref>Dimitrie Cantemir: Moldva leírása. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest. 1973.; 176.o.</ref>)
* ''Incrementa atque Decrementa Aulae Otomanicae'' [[1714]]-[[1716]] (A török birodalom növekedése és csökkenése)
* ''Descriptio Moldaviae'', [[1714]]-[[1716]] (Moldva leírása)
 
== Magyarul ==
*''Moldva leírása''; ford. Köllő Károly, Cselényi Béla, Debreczeni József, bev. Cselényi Béla; Kriterion, Bukarest, 1973
 
== Lásd még ==
 
* [[Pruti hadjárat (1710–11)]]
 
== Jegyzetek ==