„Reformkor” változatai közötti eltérés

Az „árvízi hajós”, „a legelső magyar ifjú” az erdélyi reformkor fő alakja és a nemesi reformmozgalom [[Széchenyi István|Széchenyi]] mellett legjelentősebb elindítója [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]] báró volt. A [[jobbágyfelszabadítás]] melletti szenvedélyes, őszinte érvelése gyakran kimozdította az országgyűlési vitákat a holtpontról. A ''Balítéletek'' című művében hangsúlyozza a nemesség és jobbágyság közti viszony rendezését. Egy másik politikai tárgyú írásában óvatosságra hívja fel a nyelvészek figyelmét, [[Erdély]] nemzetiségi összetételére gondolván. Az [[1837]]-es [[erdélyi országgyűlés]]en a Béccsel szembeni ellenzék jelentős sikert ér el: nem választják meg gubernátornak a Habsburgok által támogatott jelöltet. [[1847]]-től Erdélyben is a magyar váltotta fel a latint hivatalos nyelvként. Szintén ebben az évben az erdélyi országgyűlés is dönt az úrbéri kérdés rendezéséről, vagyis a jobbágyok és nemesek közti földmegosztásról. Kedvezőtlenebb az erdélyi jobbágyok földhöz jutása, mint Magyarországon, mivel itt jóval kisebbek voltak a [[jobbágytelek|jobbágytelkek]]. Az ebből fakadó elégedetlenség [[1848]]-ban robbanáshoz fog vezetni. A Pesti nagy árvíznél sok embert kimenekített a vízből.