Wikipédia

„Gdańsk” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Története: A képaláírás nem magyarul volt
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 790 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
49. sor:
Hosszú története folyamán Gdańsk városát sok néven említették: ''Gyddanyzc'', ''Kdansk'', ''Gdanzc'', ''Dantzk'', ''Dantzig'', ''Dantzigk'', ''Danzig'', ''Dantiscum'', ''Gedanum''.
 
A régészeti kutatások szerint helyén már a [[7. század]]ban kézműves-halászfalu állt, a [[10. század]]ban azonban már a pomerániai hercegség megerősített vára. Gdańskot városként ''Gyddanyzc urbs'' néven először [[Prágai Szent Adalbert]] (lengyelül Wojciech) legendájában említi [[999]]-ben szerzője, Jan Kanapariusz, aki szerint Adalbert [[997]]-ben járt a városban.
 
Pomerániával folytatott győzelmes hadjárata után [[III. Boleszláv lengyel fejedelem|III. Ferdeszájú Boleszláv]] a Gdański Pomerániát Lengyelországhoz csatolta. Miután [[II. Świętopełk pomerán herceg|II. Nagy Świętopełk]] (Świętopełk II Wielki) átvette Pomerániában a hatalmat, megkezdődött önállósodásának periódusa. [[1242]]-ben Gdańskot megtámadta a [[Német Lovagrend]], melynekaminek következményeképpen Świętopełk herceg kénytelen volt saját fiát, Mściwojt túszul adni.
 
[[IV. Sándor pápa]] bullája [[1260]]-ban elismerte a város jogát, hogy évente Domonkos napi vásárt tartson. Városi jogokat [[1263]]-ban kapott.
 
Miután [[Brandenburg]] [[1271]]-ben elfoglalta a várost, II. Pomerániai Mściwój Bolesław Pobożny segítségével megszerezte Gdańskot. [[1282]]-ben a kępnói egyezmény értelmében [[Nagy-Lengyelország]] fennhatósága alá került a Gdański Pomeránia. [[1306]]-ban [[I. Ulászló lengyel király|Lokietek Ulászló]] a kujáviai fejedelmet, Kázmért nevezte ki gdański helytartónak, a vár élére pedig Boguszát (Bogussa). A polgárok azonban nem fogadták el egyik helytartó kinevezését sem, hanem fellázadtak ellenük. Segítségül hívták a [[brandenburg]]i fejedelmet, aki [[1309]]-ben bevonult [[Pomeránia|Kelet-Pomerániába]]. A védőfalak nélküli várost a lengyelek feladták, de a várat Bogusza bíró tartotta. A gdański dominikánusok tanácsára segítségül hívták ellenük a Német Lovagrendet. A rend csapatainak közeledtére a [[brandenburg]]i sereg nem vállalta az ütközetet, inkább elvonult, de helyette a lovagrend folytatta az ostromot. Először a város, majd a vár egy része került kezükbe, majd amikor élelem utánpótláshoz jutottak, bevették a még lengyel kézben levő falakat és az őrséget is lekaszabolták. A keresztesek nagy vérfürdőt rendeztek a város lakói között, melyami miatt panasszal éltek V. Kelemen pápánál, aki az ügy kivizsgálására bizottságot hívott össze. [[1343]]-ban békét kötöttek a keresztesekkel, melynekaminek eredményeképpen [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] lemondott Gdańskról. [[1346]]-ban [[Heinrich Dusemer]], a keresztesek nagymestere oklevelet adott ki, melyamely megsemmisítette a lübecki törvény szerinti városi jogokat és felváltotta a chełmnói törvénnyel.
 
{| align="right"
|-
{|
|[[Fájl:ZURAW-Gdansk 2004 ubt.jpeg|250px|thumbbélyeg|Kikötői daru (1442–44)]]
|-
|[[Fájl:Gdansk Glowne Miasto.jpg|thumbbélyeg|250px|Mária -templom és a fővárosifelsővárosi városháza]]
|-
|[[Fájl:Długi Targ Square Gdańsk.jpg|thumbbélyeg|250px|Hosszú utca]]
|-
|[[Fájl:Pl-gdansk-neptun2004.jpg|thumbbélyeg|250px|Neptun -szökőkút]]
|-
|[[Fájl:Gdansk Radhuset.jpg|thumbbélyeg|250px|A fővárosifelsőváros városháza (Gdańsk FővárosFelsőváros negyedének városháza)]]
|-
|[[Fájl:Ratusz Starego Miasta w Gdańsku.JPG|thumbbélyeg|245px|Az óvárosi városháza (Gdańsk Óváros negyedének városháza), 2011]]
|-
|[[Fájl:Gdańsk vasúti főpályaudvara.jpg|thumbbélyeg|250px|Gdańsk vasúti főpályaudvara]]
|-
|[[Fájl:Bastion Zubr.jpg|thumbbélyeg|250px|Bölény bástya – Alsó városAlsóváros]]
|-
|[[Fájl:Pomnik Obroncow Wybrzeza.jpg|thumbbélyeg|250px|A Westerplatte védőinek emlékműve]]
|
|-
|[[Fájl:Silownia holownika Slon.jpg|thumbbélyeg|250px|
A Słoń vontatóhajó gőzgépe 1893. Központi Tengeri Múzeum – Ołowiankai magtár]]
|-
|[[Fájl:Sołdek i Żuraw, Gdańsk 2006 A ubt.jpeg|thumbbélyeg|250px|A háború után a [[szczecin]]i hajógyárban épült ''Sołdek'' gőzhajó - jelenleg múzeum]]
|-
|
88. sor:
|}
 
[[1410]]-ben a gdański tanács elismerte [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagelló Ulászló]] uralmát. Gdańsk különböző előjogokat kapott, például megkapta a környező településeket. Egy évvel később a [[Első thorni béke|toruńi egyezmény]] értelmében feloldotta Gdańskot a neki tett eskü alól. Gdańskot utolérte a keresztesek megtorlása. [[1440]]-ben Gdańsk csatlakozott a [[Porosz Szövetség]]hez. [[1454]]-ben, 145 év után véget ért a keresztesek uralma Gdańsk felett. Ugyanebben az évben [[IV. Kázmér lengyel király|IV. Jagelló Kázmér]] király hozzácsatolta Gdańskot Lengyelországhoz, egyúttal azt a privilégiumot adományozva, hogy saját pénzt verhessen (ugyanezt a privilégiumot [[Toruń]] is megkapta). Gdańskot felmentették a part menti törvények érvényessége alól, és a porosz földek képviselői részt vehettek a lengyel királyválasztáson.
 
Gdańsk [[1455]]-ben lépett be a [[Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)|Lengyelország]] és a Német Lovagrend közötti [[tizenhárom éves háború]]ba. A gdańskiak behódoltak Jagelló Kázmérnak, és a város ún. „nagy privilégium”-ot kapott, melyben biztosították az ellenőrzés nélküli áruszállítást a [[Visztula|Visztulán]] Lengyelországból, Litvániából és Oroszországból[[Oroszország]]ból, és más privilégiumokat, melyeketamelyeket a város a háborúban való részvételért kapott.
 
Az [[1466]]-ban megkötött [[Második thorni béke|második toruńi béke]] biztosította a Gdański Pomeránia és Warmia Lengyelországban maradását.
 
[[1467]]-ben a király eltörölte a helytartói hivatalt és a Korona mintájára a ''capitaneus Prussiae Generalis'' címet alapította. Megalapította a Pomerániai vajdaságot, melyben létrehozta a várispánok (lengyelül ''kasztelan''), kamarások és bírók hivatalát, ezek együttesen alkották az ún. porosz tanácsot, melynekamelynek tagjai közé tartoztak Gdańsk, [[Elbląg]] és [[Toruń]] képviselői is. Ezeknek a városoknak az élére a király sztarosztákat is nevezett ki.
 
[[1525]]-ben zavargások törtek ki a városban Eberhard Ferber polgármester ellen, és megdöntötték a régi magisztrátust. [[1526]]-ban [[I. Zsigmond lengyel király|Öreg Zsigmond]] király Gdańskba utazott, leverte a zendülőket, kiterjesztette saját városi megbízottjának jogosítványait, akinek így nagyobb hatóköre lett, mint a polgármesternek. Gdańsk protestáns várossá lett. Egységesítették a pénzeket is.
 
[[1577]]-ben [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] lengyel király megerősítette a város privilégiumait. [[1627]]-ben a közeli Oliwa mellett tengeri csata zajlott le. [[1660]]-ban az [[Olivai béke|oliwai békével]] lezárult a [[Északi háború (1655–60)|svéd–lengyel háború]]. [[1700]]-–[[1721]] között a [[nagy északi háború]] idején Gdańskot többször fenyegették idegen hadseregek.
 
A [[lengyel örökösödési háború]]ban Gdańsk [[I. Szaniszló lengyel király|Leszczyński Szaniszló]] király mellé állt, így a város Lengyelországban az orosz intervencióval szembeni ellenállás legfőbb pontjává lett. [[1734]]-ben elfoglalták az orosz csapatok, miután az ágyútűz részben romba döntötte.
104. sor:
[[Porosz Királyság|Poroszország]] [[1772]]-ben elfoglalta néhány birtokát, valamint az Új Kikötőt. [[Lengyelország felosztása|Lengyelország első felosztása]] Poroszország számára lehetővé tette a Gdańsk feletti ellenőrzést egyrészről [[Toruń]] határától Gdańsk határáig a Visztulán, másrészről az Új Kikötő elfoglalásával. [[1793]]-ban a poroszok megszállták Gdańskot. [[1807]]-ben, miután [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] elfoglalta a várost, megkezdődött az első szabad városi korszak, megalakult a [[Danzigi Köztársaság]]. A [[bécsi kongresszus]] [[1815]]-ben új határokat jelölt ki, Danzig porosz uralom alá került.
 
[[1852]]-ben kiépült az első vasútvonal, mely a várost [[Tczew|Dirschauval]] és [[Bydgoszcz|Bromberg]]gel, kötötte össze, [[1870]]-ben megnyílt a [[Szczecin|stettini]] vonal is. [[1873]]-ban helyezték üzembe az első lóvasutat, melyamely [[Oliwa|Oliwáig]] ment.
 
[[1920]]-tól a [[versailles-i békeszerződés]] értelmében [[Danzig Szabad Város]] néven különleges státust kapott. [[1925]]-ben a szabad város területén lengyel egyházmegyét alapítottak.
110. sor:
[[1939]]. szeptember 1-jén a ''[[SMS Schleswig-Holstein|Schleswig-Holstein]]'' csatahajó sortüzével, melyet a [[Westerplattei csata|Westerplattéra]] adott le, megkezdődött a [[második világháború]]. [[1945]]. március 30-án, miután a szovjet és lengyel csapatok elfoglalták a várost, Gdańsk visszatért Lengyelországba. A város (különösen a történelmi városmag) 80%-át elpusztították a szovjetek, miután már a németek feladták.
 
Az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évekbenévek]]ben újjáépítették a Gdańsk történelmi óvárosának azon részét, amely a háborúban elpusztult. Ugyanakkor az épületek helyreállításakor nem vették figyelembe a város háború előtti jellegét, a rekonstrukció sokkal inkább politikai szándékú volt; a várost meg akarták tisztítani kulturálisan és építészet szempontjából is. A város eredeti német hagyományos jellegét több esetben figyelmen kívül hagyták.
 
Gdańsk a [[Lengyel Népköztársaság]] egyik legjelentősebb hajózási és ipari központjává vált. A [[Szovjetunió]] a kikötő és valamint három nagy hajógyár fejlesztésével próbálta erősíteni a balti régióban betöltött szerepét.
116. sor:
[[1970]] decemberében a gdański hajógyárban sztrájk kezdődött. A milícia és a hadsereg fegyvert fogott a protestálók ellen, sebesültek és halottak maradtak a támadás után. A pártház épülete előtti népgyűlés után felgyújtották a székházat.
 
[[1980]]. augusztus 31-én aláírták az augusztusi egyezményt, mely lezárta a tiltakozások és sztrájkok hullámait. Az egyezmény garantálta többek között az első szabad szakszervezetek megalakulását. Ezeket az eseményeket tartják a kelet-európai kommunista rendszer összeomlása kezdetének. Egy évvel később lezajlott a "[[Szolidaritás Független Szakszervezet|Szolidaritás„Szolidaritás”]]" ("Solidarność"„Solidarność”) szakszervezet első országos kongresszusa.
 
[[1983]]-ban a gdański [[Lech Wałęsa]] [[Nobel-békedíj]]at kapott. [[1987]]-ben [[II. János Pál pápa]] meglátogatta a várost. 1994. november 24-én a Gdański Hajógyár csarnokában tartott koncert során tűz tört ki, amelyben 7 ember halt megmeghalt és 300 sérült megmegsérült. 1995. április 17-én gázrobbanás történt, és aegy lakóház tornya összeomlott, ami 22 ember halálát okozta.
 
[[1997]]-ben ünnepelték Gdańsk 1000. évfordulóját.
138. sor:
[[Gdańsk]] fontos európai közúti közlekedési útvonalak metszéspontjában található ([[E28]], [[E75 (európai út)|E75]] és [[E77 (európai út)|E77]]). A Gdanski kikötőnél kezdődik a 91-es országút, ehhez kapcsolódik a 7. számú országút és az [[S6-os autóút (Lengyelország)|S6]] és [[S7-es autóút (Lengyelország)|S7]]-es gyorsforgalmi utak. A 89-es számú országút a városon áthalad, továbbá az úthálózat gerincét hat községi jelentőségű út alkotja (218, 221, 222, 468, 472 és 501).<gallery>
Fájl:Gdansk DK.svg|Gdansk fő közlekedési útvonalai.
</gallery>Fontos tranzitút a várost elkerülő autópálya körgyűrűje, amiamely az [[A1-es autópálya (Lengyelország)|A1]]-es autópálya [[Gdynia|Gdyniáig]] tartó kiterjesztése. A déli elkerülő út [[Varsó]] irányába teremt kapcsolatot.
 
A város fő közlekedési tengelyét egy többnyire 3x3 sávval megépült sugárút adja, összekötve észak-déli irányban a főbb közlekedési pontokat és kerületeket.
 
=== Vasúti közlekedés ===
[[1852]]. augusztus 6-án létesült vasúti kapcsolat [[Gdańsk]] és [[Tczew]] városa között, amely része volt a [[Kelet-Porosz Vasúti Társaság|Kelet-Porosz Vasúti Társaságnak]] (Preußische Ostbahn), amely magában foglalt egy, a [[Berlin|Berlinen]] keresztül [[Kostrzyn nad Odrą|Kostrzyn]]-[[Krzyż]]-[[Piłę]]-[[Bydgoszcz]]-[[Tczew]] irányban [[Kalinyingrád|Kaliningrádig]] tartó vasútvonalat. 1857 októberében Gdańsk és [[Malbork]] között épült meg a következő vasúti szakasz. 1870-re fejeződött be [[Słupsk]] és Gdańsk között a vasúti kapcsolat megépítése a Berlin-Stettiner Eisenbahn Gesellschaft kivitelezésében. Az 1876-18771876–77-es években tovább folytatódott egy újabb útvonal megépítése [[Malbork]]-[[Iława]]-[[Działdowo]]-[[Mława]] irányában, így 1877. szeptember 1-jével átadásra is került a Gdańsk-Varsó vasútvonal.
 
A második világháború végéig üzemelt az 1914-ben épült a Gdańsk-Wrzeszcz - [[Stara Piła]] ([[Kartuzy]]) vasútvonal. 2015-ben európai uniós támogatásokból épült újjá teljesen akadálymentesen, ami a város nemzetközi repülőterével nyújt kényelmes és gyors összeköttetést. Ez a vonal ma már a városi elővárosi hálózat részét képezi.
150. sor:
A [[Hármasváros|Hármasvárosban]] a tömegközlekedés szempontjából fontos szerepet játszik a Szybka Kolej Miejska - SKM (Városi Gyorsvasút), amelynek vonatai [[Gdańsk]]-[[Sopot]]-[[Gdynia]]-[[Rumia]]-[[Reda]]-[[Wejherowo]]-[[Lębork]]-[[Słupsk]] útvonalon közlekednek, a legsűrűbb követési idővel a Gdańsk-Gdynia szakasz rendelkezik, itt 7-8 percenként követik egymást a szerelvények csúcsidőben, a PKP-tól ([[Lengyel Államvasutak|Polskie Linie Kolejowe - Lengyel Államvasutak]]) vágányaitól függetlenül kiépített saját pályán.
 
A gdański városi közlekedést a ZTM (Zarząd Transportu Miejskiego w Gdańsku) kezeli. A hálózat 73 rendszeres, 12 éjszakai és 2 szezonális autóbuszvonalból (teljes hossza 776,7 &nbsp;km), valamint 12 villamosvonalból áll, melybőlamiből 1 alkalmi éjszakai vonal, illetve további 2 szezonális vonal (teljes hossza 116,7 &nbsp;km).
 
A nyári szezonban a megnövekedett turistaforgalom miatt Gdańsk, Sopot és [[Hel]] városai [[2006]]-tól létrehozták az úgynevezett vízi villamosokat. A kompok három vonalon közlekednek.
 
[[2004]]-től kezdődően a gdański városi közlekedési projekt részeként a gdański önkormányzat korszerűsítette a meglévő villamospályákat, valamint környezetbarát, kényelmes és alacsonypadlós autóbuszokat és villamosokat vásárolt.
[[Fájl:Gdansk-Lotnisko-Terminal2 3.JPG|bélyegkép|A Gdanski repülőtér új terminálja.]]
 
=== Légi közlekedés ===
179. sor:
* Vásárcsarnok
* Börtöntorony és kínzókamra
* FővárosiFelsővárosi városháza (Gdańsk FővárosFelsőváros negyedének városháza)
* Óvárosi városháza (Gdańsk Óváros negyedének városháza)
* Nagy malom
194. sor:
 
* Gdańsk város történeti múzeuma (Muzeum Historyczne Miasta Gdańska)
** Gdańsk FővárosFelsőváros negyedének városháza (Ratusz Głównego Miasta)
** Artus udvar (Dwór Artusa)
** Uphagen háza (Dom Uphagena)
303. sor:
 
== Nevezetes lakosok ==
* II. (Nagy) Świętopełk († [[1266]]) – herceg
* [[Jan Dantyszek]] ([[1485]]-–[[1548]]) – püspök, diplomata
* Abraham van den Blocke ([[1572]]-–[[1628]]) – szobrász, építész
* Izaak van den Blocke ([[1572]]-–[[1626]]) – festő
* Jeremiasz Falck ([[1610]]-–[[1667]]) – vésnök
* Jerzy Strakowski ([[1614]]-–[[1675]]) – városi mérnök
* [[Johannes Hevelius]] ([[1611]]-–[[1687]]) – csillagász
* Itt halt meg emigrációban [[Vay Ádám (főkapitány)|Vay Ádám]] ([[1657]]-–[[1719]]) – kuruc tábornok.
* [[Daniel Gabriel Fahrenheit]] ([[1686]]-–[[1736]]) – fizikus
* Daniel Gralath ([[1708]]-–[[1767]]) – polgármester, tudós
* Daniel Chodowiecki ([[1726]]-–[[1801]]) – festő
* Adam Kazimierz Czartoryski ([[1734]]-–[[1823]]) – herceg
* Jan Uphagen ([[1731]]-–[[1802]]) – kereskedő
* Krzysztof Celestyn Mrongovius ([[1764]]-–[[1855]]) – pedagógus, lelkipásztor
* [[Arthur Schopenhauer]] ([[1788]]-–[[1860]]) – filozófus
* Lech Bądkowski ([[1920]]-–[[1984]]) – író, politikus
* [[Günter Grass]] ([[1927]]–2015) – Nobel-díjas író
* [[Lech Wałęsa]] ([[1943]]–) – béke Nobel-díjas, szakszervezeti aktivista, a Lengyel Köztársaság egykori elnöke
* Krzysztof Kolberger ([[1950]]–2011) – színész
* Jan de Weryha-Wysoczański ([[1950]]–) – szobrász
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gdańsk”