„Prágai defenesztráció (1618)” változatai közötti eltérés

Az esemény előzménye az [[augsburgi vallásbéke]] ellenére is fennmaradt katolikus–protestáns ellentétek voltak. [[Rudolf magyar király|II. Rudolf német-római császár]] és cseh király 1609-ben kiadott egy [[II. Rudolf felséglevele|felséglevelet]] Csehország számára, amely a templomépítést is szabályozta. Ezt a katolikusok és a protestánsok különbözőképpen értelmezték. A katolikusok szerint a protestánsok templomépítési joga csak a koronauradalmakra, a protestánsok szerint viszont az egész [[Cseh Királyság]]ra vonatkozott. A protestánsok építettek egy templomot [[Broumov (Náchodi járás)||Braunauban]] és [[Hrob|Klostergrabban]] is. A kormányzat az előbbit átadta a katolikusoknak, az utóbbit pedig leromboltatta, ami nagyon felháborította a protestánsokat, akik összehívták a tartományi rendeket. A hitvédők ''(defenzorok)'' ezen átnyújtották tiltakozásukat a tartományi kormányszéknek, majd közvetlenül az ekkor uralkodó [[II. Mátyás magyar király|Mátyásnak]] is Bécsbe. Mindkét helyen elutasították őket.{{refhely|Sára János: A Habsburgok és Magyarország|283. o.}}