„Benzin” változatai közötti eltérés

29 bájt törölve ,  3 évvel ezelőtt
a
némi korr
Nincs szerkesztési összefoglaló
a (némi korr)
* benzinnek nevezzük a [[kőolaj]] [[desztilláció|atmoszferikus desztillációjánál]] kapott legkönnyebb [[Frakcionáldesztilláció|frakciókat]];
* benzin (vagy [[petroléter]]) a fenti folyadék tisztításával nyert [[oldószer]] (pl. ''lakkbenzin''); orvosi tisztaságú változata a '''sebbenzin''' ''(Benzinum medicinale);'' főképp nyíltláncú, telített szénhidrogénekből, [[pentán]]ból, [[hexán]]ból (C<sub>6</sub>H<sub>14</sub>) és [[heptán]]ból (C<sub>7</sub>H<sub>16</sub>) áll;
* '''motorbenzin''' a belsőégésű [[Otto-motor]]ok üzemanyagaként felhasznált folyadék; a motorbenzin a paraffinokon túl több, mint 400 féle alkotóból áll ([[alkének|olefinek]], [[ciklohexán]], [[benzol]], [[toluol]], ''orto-'', ''meta-'' és ''para ''-[[xilol]]ok, és egyéb vegyületek.
 
A <cite>benzin</cite> elnevezés a [[benzol]]ból ered.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=27}}</ref>
== Motorbenzinek ==
=== Tulajdonságai ===
Az európai szabványoknak megfelelő motorbenzin színezetlen, jellegzetes szagú, látható szennyeződésektől mentes hígan folyó folyadék. Vizet nem tartalmazhat. Kémiailag nem agresszív, a vele érintkező alkatrészeket nem oldja, nem korrodálja. Alkalmas karburátoros és közvetlen befecskendezéses négyütemű Otto-motorok, valamint adalékolással kétütemű motorok üzemeltetésére is.
==== Fizikai tulajdonságok ====
[[Forráspont]]ja a 60 és 200&nbsp;[[°C]] közé esik. Mivel különböző anyagok keverékéről van szó, nem jellemezhető egyetlen forrásponttal. A motorbenzin is, mint a kőolaj származéka, frakciókra desztillálható, és az egyes frakciók arányát határozzák meg. A 70 &nbsp;°C-ig átdesztilláló rész például nem lehet több 50%-nál.
 
[[Gőznyomás]]a 45 és 90 &nbsp;[[Pascal (mértékegység)|kPa]] között változhat, a télen forgalmazott üzemanyagnak engednek meg nagyobb értéket.
 
[[Sűrűség]]e 0,720-0,775&nbsp;g/cm³ között változik.
 
==== Kémiai tulajdonságok ====
A motorbenzin nem lehet [[Oxidáció|oxidáló]] hatású, a [[Réz|rézlemez-próba]] negatív (a forró benzinbe mártott rézlemez[[réz]]lemez 5 óra után sem mutat oxidációt, azaz elszíneződést).
 
Az olefintartalom miatt oxidálódik, azaz a levegő [[Réz|oxigén]]jét megköti, de ennek a reakciónak kellően lassúnak kell lennie.
 
Ezeket a vizsgálatokat magyar és EU-s [[szabvány]]ok írják elő, mint ahogy az alábbi komponensek maximális értékét is:
 
* [[Ólom]]tartalom: 5 &nbsp;[[ppm]]. Az ólom-tetraetil használatának betiltása óta a benzin gyakorlatilag nem tartalmaz ólmot.
* [[Kén]]tartalom: 10 &nbsp;ppm (gyakorlatilag kénmentes üzemanyag). A korábbi előírások sokkal magasabb értékeket is megengedtek, a szigorítás a [[környezetvédelem]] egyik jelentős eredménye.
 
A motorbenzin jelentős arányban tartalmaz [[aromás szénhidrogén]]okateket, ezen belül [[benzol]]t is. Szintén szigorítás következménye ezek arányának csökkentése (35, ill. 1 tf%-ra).
 
A benzingyártás folyamán keletkező telítetlen szénhidrogének aránya 18% lehet. A magas olefintartalom az oxidációt és a [[gyanta]]képződést segíti elő, ami káros a minőségre.
==== Oktánszám, kopogás, kompressziótűrés ====
 
A robbanás és az égés közötti különbség a lángfront sebességében rejlik. Magas sűrítési viszony mellett a motorban az alacsonyabb oktánszámú benzin hajlamos az úgynevezett kopogásos égésre, amikor a benzin-levegő keverék még az elektromos gyújtási impulzus megjelenése előtt begyullad. Ez az öngyulladás, amikor a lángfront sebessége az égéstérben elérheti a 2000&nbsp;m/s értéket. Normál égés során a lángfrontsebesség csak mintegy 40… 40-50&nbsp;m/s. Az [[oktánszám]] a benzin nagy sűrítés melletti öngyulladásra való hajlamosságát mérő szám.
 
A benzin kompressziótűrését egy olyan keverékkel hasonlítják össze, melyet a [[heptán]] (7-es szénatomszámúszénatomos lánc), és az izooktán (8-as szénatomszámúszénatomos lánc) keverésével állítanak elő. Az oktánszám jelenti azt az oktán-komponens arányt, amelynél a keverék és a benzin kompressziótűrése megegyezik. A megállapodás szerint a 7-es szénatomszámúszénatomos tiszta heptán oktánszáma 0, a tiszta izooktán tartalmú üzemanyag oktánszáma 100 (a 95-ös benzin komressziótűrésekompressziótűrése megegyezik a 95% izooktánt és 5% heptánt tartalmazó keverékével).
 
Az [[Oktán|izooktán]] egy 8-as szénatomszámúszénatomos, elágazó láncú, telített szénhidrogén, 2,2,4 trimetil-pentán. A 2,2,4 számok a metilgyökök kapcsolódási pontjai, annak a szénatomnak a láncbeli elhelyezkedési sorszáma, ahol a láncsorban a megadott sorszámú szénatomnál a metilgyök bekapcsolódik a láncba.
 
Az elágazó láncú szénhidrogén jobban tűri a sűrítést és kevésbé hajlamos a robbanásszerű, kopogásos égésre. Az oka az, hogy a hosszabb, elágazás nélküli nyíltláncú, egyenes szénhidrogén magas sűrítésen, és nagy hőmérsékleten másképpen viselkedik. A hosszú egyenes lánc több helyen szakad fel egyszerre a kémiai reakció során, így az égés jellege agresszív. A többszörösen elágazó lánc már nem tud akkorakkora darabokra szakadni, így az égése lágyabb.
 
Szintén magas az oktánszámuk az aromás és ciklikusgyűrűs szénhidrogéneknek, valamint a [[metanol]]nak és [[etanol]]nak is.
 
Motorhajtóanyagként keverték régebben a sűríthetőség növelése céljából ólom-tetraetillel Pb(C<sub>2</sub>H<sub>5</sub>)<sub>4</sub>. Ez rendkívül [[méreg|mérgező]] folyadék. Újabban nem (vagy kevésbé) mérgező anyagokkal ([[ETBE]], MTBE) javítják az oktánszámot.