„Szilágy megye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A megye neves szülöttei: Szinnyei mást ír (Bécs):https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/c-7E4A8/cserey-farkas-nagy-ajtai-ifjabb-7F40D/ |
a →Történelem: pontosítás |
||
202. sor:
==Történelem==
1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az [[Érmihályfalvi járás]] és a [[Nagykárolyi járás]] idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt román falvakat is csatoltak hozzá ([[Dobra (Szatmár)|Dobra]], [[Nántű]], [[Rákosterebes]] Szatmárból, [[Csokmány]], [[Aranymező]], [[Szurduk]], [[Kiskeresztes]], [[Nagykeresztes]], [[Szalonnapatak]], [[Tótszállás]], [[Hegyköz (település)|Hegyköz]], [[Komlósújfalu]] [[Szolnok-Doboka vármegye]] területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1940-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták [[Csákigorbó]], [[Gorbósalamon]], [[Kiskalocsa]], [[Paptelke]], [[Csernek (Románia)|Csernek]], [[Bezdédtelek]] községeket.
1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok ''Kolozs tartományhoz'', a tasnádi és a szilágycsehi rajonok ''Máramaros tartományhoz'', míg a szilágysomlyói ''Kőrös (Crișana) tartományhoz'' került. 1968-as újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest kelet felé eltolva, [[Tasnád]] környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi [[Erdély]] területére.
| |||