Wikipédia

„Evenki nyelv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Even nyelv át lett nevezve, új neve Evenki nyelv: Tévedés volt a cikk elnevezésében, két különböző nyelv az eve és az evenki
Even adatok szétválasztása az envenki nyelvtől
1. sor:
{{nyelv
|nev=evenevenki neyelv
|sajatnev=Эвэнки / Ėvėnki
|hatterszin=lawngreen
10. sor:
&nbsp;[[Tunguzi]]<br/>
&nbsp;&nbsp;[[Észak-tunguzi]]<br/>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;'''EvenEvenki nyelv'''<br/>
|iras=[[Cirill írás]]
|hivatalos=Sehol
|szabaly=?
|iso1=nincs|iso2=nincs|iso3=evn}}
Az '''even nyelv''' egy tunguzi nyelvcsaládba tartozó nyelv.
 
Az '''evenki nyelv''' egy tunguzi nyelvcsaládba tartozó nyelv.
A nyelvet főleg [[Szibéria|Szibériában]] beszélik. Kisebb csoportok élnek Kínában és Mongóliában. [[Oroszország]]ban már az even nyelv háttérbe szorult az orosszal és a jakuttal szemben.
 
A nyelvet főleg [[Szibéria|Szibériában]] beszélik. Kisebb csoportok élnek Kínában és Mongóliában. [[Oroszország]]ban már az evenki nyelv háttérbe szorult az orosszal és a jakuttal szemben.
Az even nyelvre az utobbi 5 évszázadban a türk nyelvek nagy hatást gyakoroltak, az even nyelv több szót átvett, főleg a jakut és a dolgan nyelvekből.
==Az ábécé==
Az '''even ábécét''' az even nyelv írására használják. A [[cirill írás]]on alapul, annak egy módosított, három extra betűvel (Ң, Ө, Ӫ) kiegészített változatát használja.
 
Az evenki nyelvre az utóbbi 5 évszázadban a türk nyelvek nagy hatást gyakoroltak, az evenki nyelv több szót átvett, főleg a jakut és a dolgan nyelvekből.
A ma használt cirill ábécé a következő:
 
<div align="center">'''А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ң, О, Ө, Ӫ, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я'''</div>
 
1931 és 1937 között egy módosított latin írást használtak, amelynek betűrendje a következő volt:
 
<div align="center">'''A, B, C, D, E, Ə, Ə̄, F, G, H, I, J, K, L, M, N, Ŋ, O, P, R, S, T, U, W, Z, Ʒ'''</div>
 
==Az ábécé átírása==
<div align=center>
{| border=1 cellspacing=0 cellpadding=4 style="border-collapse:collapse; "
|- style="vertical-align:bottom; background:#eee; "
! align=left | nagybetű
! align=left | kisbetű
! align=left | ISO 9<ref>ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995</ref>
! align=left | KNAB<ref>Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.</ref>
! align=left | ALA-LC<ref>America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997</ref>
! align=left | Latin<ref>Az 1931 és 1937 között használatos latin ábécé</ref>
! align=left | [[IPA]]<ref>A nyelvben megkülönböztetnek „kemény” és „lágy” magánhangzókat. Egy szóban vagy csak lágy, vagy csak kemény hang lehet. Kemény hangok: '''ì, a, ja, ỳ, ă, ù, o'''; lágy hangok: '''i, e, je, y, ĕ, u, ö''' (ezek a mellékjelek csak nyelvészeti munkákban használatosak és a KNAB átíráson alapulnak). Ahol két kiejtés van megadva, ott az első a kemény alak.</ref>
|-
| '''А''' || '''а''' || a || a || a || a || [a], [ɒ]
|-
| '''Б''' || '''б''' || b || b || b || b || [b]
|-
| '''В''' || '''в''' || v || w || v || w || [ß]
|-
| '''Г''' || '''г''' || g || g || g || g || [g], [ɣ]
|-
| '''Д''' || '''д''' || d || d || d || d || [d]
|-
| '''Е''' || '''е''' || e || je, e<ref>Idegen eredetű szavakban</ref> || e || je || [i̯eː]
|-
| '''Ё''' || '''ё''' || ë || jo || ё || jo || [[i̯o]
|-
| '''Ж'''<ref name="idegen">Csak ritkán, idegen eredetű szavakban fordul elő</ref> || '''ж''' || ž || ž || zh || ʒ || [ʒ]
|-
| '''З'''<ref name="idegen"/> || '''з''' || z || z || z || z || [z]
|-
| '''И''' || '''и''' || i || i || i || i || [i], [i̞]
|-
| '''Й''' || '''й''' || j || j || ĭ || j || [j]
|-
| '''К''' || '''к''' || k || k || k || k || [k], [q]
|-
| '''Л''' || '''л''' || l || l || l || l || [l]
|-
| '''М''' || '''м''' || m || m || m || m || [m]
|-
| '''Н''' || '''н''' || n || n || n || n || [n]
|-
| '''Ң'''<ref>1959 előtt '''Ҥ, ҥ'''-t használtak helyette</ref> || '''ң''' || n || n || n || ŋ || [n]
|-
| '''О''' || '''о''' || o || o || o || o || [o̞]
|-
| '''Ө''' || '''ө''' || ô || ö || ȯ || ə || [o]
|-
| '''Ӫ''' || '''ӫ''' || ő || ô || ō || ə̄ || [ɵ]
|-
| '''П''' || '''п''' || p || p || p || p || [p]
|-
| '''Р''' || '''р''' || r || r || r || r || [r]
|-
| '''С''' || '''с''' || s || s || s || s || [s] ~ [ʃ]
|-
| '''Т''' || '''т''' || t || t || t || t || [tʰ]
|-
| '''У''' || '''у''' || u || u || u || u || [u], [u̞]
|-
| '''Ф'''<ref name="idegen"/> || '''ф''' || f || f || f || f || [f]
|-
| '''Х''' || '''х''' || h || h || kh || h || [h], [x]
|-
| '''Ц'''<ref name="idegen"/> || '''ц''' || c || c || ts || - || [ʦ]
|-
| '''Ч''' || '''ч''' || č || č || ch || c || [ʧ]
|-
| '''Ш'''<ref name="idegen"/> || '''ш''' || š || š || sh || - || [ʃ]
|-
| '''Щ'''<ref name="idegen"/> || '''щ''' || ŝ || šč || shch || - || [ʃʧ]
|-
| '''Ъ''' || '''ъ''' || " || " || " || - || -
|-
| '''Ы''' || '''ы''' || y || y || y || i || [[ɨ], [ɨ̞]
|-
| '''Ь''' || '''ь''' || ' || ', j<ref>'''д, н''' után</ref> || ' || - || [ʲ]
|-
| '''Э''' || '''э''' || è || e || ė || e || [e], [ə]
|-
| '''Ю''' || '''ю''' || û || ju || iu || ju || [ju]
|-
| '''Я''' || '''я''' || â || ja || ia || ja || [jaː]
|}
</div>
 
<references/>
 
==Források==
* [http://transliteration.eki.ee/pdf/Even.pdf Transliteration of Non-Roman Scripts]
* [http://www.omniglot.com/writing/even.htm Omniglot.com]
* [http://www.writingsystems.net/languages/even/evenlatin.htm W4: World Wide Writing Web]
[[Kategória:Természetes nyelvek]]
[[Kategória:Altaji nyelvek]]
 
[[en:Evenk language]]
[[en:Evenki language]]
[[bg:Евенкски език]]
[[ca:Evenki]]
[[de:Ewenkische Sprache]]
[[es:idioma evenki]]
[[fi:Evenkin kieli]]
[[fr:Evenki]]
[[he:אבנקית]]
[[ko:예벤키어]]
[[nn:Evenkisk språk]]
[[no:Evenkisk språk]]
[[pl:Język ewenkijski]]
[[ru:Эвенкский язык]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Evenki_nyelv”