„Magyarok (folyóirat)” változatai közötti eltérés

a
A ''Magyarok'' a [[második világháború]] után újrainduló irodalmi élet jelentős orgánuma, kritikai lap és vitafórum. Foglalkozott irodalompolitikai, filozófiai és esztétikai kérdésekkel is. Irodalomkritikái jelentős művekről szóltak, a kortárs irodalomból a legjobbakat adta közre.
 
[[Juhász Géza (költő)|Juhász Géza]] szerkesztésében indult a debreceni Ady Társaság köréből. Budapesten 1945. júliustól [[Kéry László]], majd 1947. júniustól [[Kolozsvári Grandpierre Emil]] szerkesztette, Kolozsvári Grandpierre Emil mellett már szerkesztőbizottság is működött, amelynek tagjai [[Bóka László (irodalomtörténész, 1910–1964)|Bóka László]], [[Juhász Géza (költő)|Juhász Géza]], [[Tolnai Gábor (irodalomtörténész)|Tolnai Gábor]] és [[Zelk Zoltán]] voltak. Munkatársai a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]], a [[Magyar Csillag]] köréből kerültek ki ([[Füst Milán]], [[Gellért Oszkár]], [[Déry Tibor]], [[Gyergyai Albert]], [[Illyés Gyula]], [[Illés Endre]], [[Kardos László (irodalomtörténész)|Kardos László]], [[Komlós Aladár]], [[Cs. Szabó László]]). Írtak a folyóiratba [[Kassák Lajos]], az emigrációból hazatérő [[Gergely Sándor (író)|Gergely Sándor]] és [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]], [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] filozófus és tanítványai: [[Keszi Imre]], [[Király István (irodalomtörténész)|Király István]], [[Szigeti József (filozófus)|Szigeti József]].
 
A fiatal költők és prózaírók alkotásai is helyet kaptak a lapban, köztük [[Jánosy István]], [[Karinthy Ferenc]], [[Lengyel Balázs (író)|Lengyel Balázs]], [[Mándy Iván]], [[Nemes Nagy Ágnes]], [[Pilinszky János]], [[Rába György]], [[Somlyó György]], [[Sőtér István]], [[Rónay György]], [[Szabó Magda]], [[Szentkuthy Miklós]], [[Thurzó Gábor]], [[Vas István (költő)|Vas István]], [[Weöres Sándor]].