„Gazda” változatai közötti eltérés

A gazda a közelmúlt magyar történelmében vágyott státus, reális életcél volt a több millió falusi, főleg [[zsellér]], béres vagy nincstelen mezőgazdasági dolgozó és családtagja körében. Így például az [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] kivándorolt „nincstelen [[paraszt]]ok” nagy része is a keresett pénzzel visszajött és földet vásárolt. A [[második világháború]] utáni földosztás is ennek a vágynak a kielégítését szolgálta, de a [[termelőszövetkezet|téeszesítéssel]] a sikeres, önálló gazdálkodásból megélni képes gazdák száma ismét csökkent.

 

 

A gazda az egyetlen foglalkozás, amelyet kötelesség is űzni, azaz a termőföldet büntetés terhe mellett a gazdának meg kell művelni. Ha a gazda „tehetsége” nem arányos a birtokával vagy gazdaságával, óhatatlanul tönkremegy, amelynek első jeleként nem műveli meg a földjét, később bérbe adja, végül pedig értékesíti. A folyamatot megkönnyíti az olyan jövőkép, amely optimistán állítja be a mezőgazdasági termelés fejlődését és eredményességét, beruházásra sarkalja az érdekelt gazdákat, majd a nap végén, a legrosszabb eshetőségnél is rosszabb piaci és költségvetési feltételek kialakulása során, magára hagyja az eladósodott termelőket, akik elvesztik elzálogosított tárgyaikat, és idővel felélni kénytelenek az ingatlanban meglévő tartalékaikat is.