„Ősrobbanás” változatai közötti eltérés

Az ősrobbanás-elmélet azon a megfigyelésen – az úgynevezett [[Hubble-törvény]]en – alapul, mely szerint a [[galaxis]]ok színképvonalai [[vöröseltolódás]]t szenvednek. EztEz a tény a [[kozmológia]] elméletével összevetve azt kapjukmutatja, hogy a [[metrikus tér|tér]] az [[általános relativitáselmélet]] [[Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika|Friedmann–Lemaître-modellje]] szerint folyamatosan tágul. Ha a múltba [[matematika|extrapoláljuk]] az univerzum jelenlegi állapotát, akkor ezek a megfigyelések azt mutatják, hogy a világegyetem egy olyan állapotból kezdett tágulni, melyben az anyag és az [[energia]] rendkívüli hőmérsékletű és végtelen sűrűségű volt.

Az ''ősrobbanás'' kifejezést szűkebb értelemben arra az időpontra értik, amikor a megfigyelt tágulás elkezdődött – számítások szerint 13,8 milliárd évvel ezelőtt (0,2%-os pontossággal) –, tágabb értelemben pedig arra az uralkodó kozmológiai elgondolásra ([[paradigma|paradigmára]]), mely a világmindenség keletkezését és fejlődését eszerint magyarázza, valamint az elemek keletkezését is ennek felelteti meg az [[Alpher]]–[[Hans Albrecht Bethe|Bethe]]–[[Gamow]]-elmélet által leírt elsődleges [[nukleoszintézis]] során.<ref>R. A. Alpher, H. A. Bethe, G. Gamow, "The Origin of Chemical Elements,"''Physical Review'' '''73''' (1948), 803.</ref>

A jelenlegi fizikai modellünk szerint a világegyetem paramétereinek határértéke kb. 13,8 milliárd (1,38{{e|10}}) évvel ezelőtt egy [[gravitációs szingularitás]], melyben az idő és [[távolság]] mérése értelmetlenértelmezhetetlen, a [[hőmérséklet]] és a [[nyomás]] pedig végtelen ebben a szingularitásban. Mivel jelenleg nincs modell az olyan rendszerekre, amelyben egyszerre kell figyelembe venni a gravitációt és a kvantumállapotot (nincs jól kezelhető [[kvantumgravitáció]]s elmélet), a legkorábbi periódusnak a története jelenleg a fizika megoldatlan problémája.{{clear|right}}