„Rasztergrafika” változatai közötti eltérés

2 945 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 87.244.196.62 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 87.244.196.62 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
 
== Felbontás ==
A képfelbontás a képen belüli képpont-távolságot mutatja. Mértékegysége a képpont/[[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelyk]] ([[angol nyelv|angolul]] ''pixels per inch'', ppi). Ha egy kép felbontása 72 ppi, az azt jelenti, hogy egy négyzethüvelyknyi területen 72×72 = 5184 képpont található.
== Ruzulj meg ácsfelbont ==
 
Nagyobb felbontás esetén jobb a kép minősége, azaz több részlet jelenik meg rajta. A képfelbontás elméleti érték, ugyanis az, hogy milyen minőségű képet kapunk, függ a kép fizikai méretétől és a kimeneti eszköz felbontásától is. A bitfelbontás vagy [[színmélység]] azt mutatja meg, hogy egy képpont színét hány [[bit]]en tároljuk, vagyis maximálisan hány színt használhatunk a képben. A nagyobb színmélység több színt, az eredeti kép pontosabb színvisszaadását teszi lehetővé, de egyben a képfájl méretét is növeli. 8 bites színmélység esetén 256, a 16 bites (High Color) színmélység esetén 65 536, a 24 bites (True Color) színmélység esetén 16 777 216 színt használhatunk. A [[monitor]]felbontás a megjelenítő eszköz képfelbontását jellemzi. A forgalomban levő átlagos monitorok felbontása 72…96 dpi (pont/hüvelyk, ''dot per inch''). A monitor felbontása a megjeleníthető kép méretét mutatja, például egy 192 ppi képfelbontású kép egy 96 dpi felbontású monitoron eredeti méretének kétszeresében jelenik meg, mivel a 192 képpontból csak 96 jeleníthető meg a képernyő egy hüvelykjén.
 
== Rácsfelbontás ==
A rácsfelbontás vagy rácsfrekvencia az egy [[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelykre]] eső, tónusképzéshez használt elemi egységek számát mutatja. Mértékegysége a vonal/hüvelyk (''lines per inch'', lpi). Ha egy színes képet fekete-fehérben nyomtatunk ki, vagy a nyomdai feldolgozáshoz alapszíneire bontjuk, fekete-fehér rácsmintát használunk a színek szimulálásához. A képminőség függ a rácsfelbontástól, és a kimeneti eszköz felbontásától. A kimeneti eszköz felbontása jellemzi a kész képet megjelenítő eszköz ([[nyomtató]], vagy nyomdai eszközök) felbontását. A forgalomban levő [[lézernyomtató]]k általában 600-1200 dpi (pont/hüvelyk, ''dot per inch'') felbontásúak.
 
== Ellentéte: a vektorgrafika ==
{{Bővebben|Vektorgrafika}}
A [[vektorgrafika|vektorgrafikus]] rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat ([[téglalap]], [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]], [[sokszög]], stb.) és ún. [[Bézier görbe|Bézier görbéket]] (csomópontokkal, a csomópontok közt húzott görbékkel és érintőszakaszokkal felépített görbéket) használnak. A [[vektor]]os képkészítésnek számos előnye van, de vannak korlátai is. Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek, a végeredmény minősége csak a képmegjelenítő eszköztől függ. Lényeges szempont, hogy mennyi hely szükséges a program által előállított állományoállományok tárolására.
 
Egy [[bmp|bittérképnél]] – egy pixelgrafikus rajzolóprogrammal készített grafikánál – természetes, hogy a kép méretével a képfájl mérete is növekszik, hiszen több képpont adatait kell tárolni. Mivel a vektorgrafikus rajzolóprogramok a képeket csomópontok segítségével építik fel, a képfájlok méretét a csomópontok és görbék száma határozza meg: minél több csomópont szükséges a kép leírásához - tehát minél több görbéből áll a kép -, annál nagyobb a vektoros állomány mérete. Mivel a kép nagyításával, illetve kicsinyítésével nem változik a csomópontok száma, természetes, hogy nem változik az állomány mérete sem. Bonyolultabb grafikák esetében (pl. tervezőprogramok, 3D modellező programok) több [[megabájt|MB]] méretű vektoros állomány is előállítható.
 
Egy vektorokból álló objektumokkal felépített képen minden objektum kitölthető valamilyen [[szín]]nel, viszont - mivel az objektumok jól elkülöníthető görbékből állnak - nincs lehetőségünk [[fényképezés|fototechnikai]] eljárások (elmosás, élesítés, homályosítás) használatára. Ezek a műveletek csak pixelgrafikus rajzolóprogramokkal végezhetők el. A mai rajzolóprogramok természetesen képesek a vektorgrafikus rajzokat pixeles formátumra konvertálni, amelyen azután további módosításokat végezhetünk.
 
== Lásd még ==
* [[Pixel]]
{{csonk-dátum|csonk-info|2007 májusából}}