„Rasztergrafika” változatai közötti eltérés

3 506 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 87.244.196.62 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 87.244.196.62 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
 
== A rasztergrafika ==
[[Fájl:Bitmap Coordinates.svg|bélyegkép|jobbra|170px|A pixelgrafika [[koordináta-rendszer]]e ([[Mátrix (matematika)|mátrixa]])]]
 
A pixelgrafikus [[rajzolóprogram]]ok a képeket [[Mátrix (matematika)|mátrix]]-szerűen elrendezett képpontokból, [[pixel]]ekből építik fel. A sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből a pontokból áll össze a rajz. A bitmap grafika (vagy rasztergrafika) egy kép tartalmát egy négyzetrácson elhelyezkedő színes képpontok összességeként, ún. pixelekkel írja le. Ahogy a képen látható, a falevél képét képpontjai helyének és a képpontok színértékeinek tárolásával hozzuk létre úgy, mintha egy [[mozaik]] kockáit raknánk egymás mellé. A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik. A bittérképek egyik legfontosabb tulajdonsága a felbontás. A kép minőségét több felbontás-típus egyszerre határozza meg.
 
== Felbontás ==
A képfelbontás a képen belüli képpont-távolságot mutatja. Mértékegysége a képpont/[[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelyk]] ([[angol nyelv|angolul]] ''pixels per inch'', ppi). Ha egy kép felbontása 72 ppi, az azt jelenti, hogy egy négyzethüvelyknyi területen 72×72 = 5184 képpont található.
 
Nagyobb felbontás esetén jobb a kép minősége, azaz több részlet jelenik meg rajta. A képfelbontás elméleti érték, ugyanis az, hogy milyen minőségű képet kapunk, függ a kép fizikai méretétől és a kimeneti eszköz felbontásától is. A bitfelbontás vagy [[színmélység]] azt mutatja meg, hogy egy képpont színét hány [[bit]]en tároljuk, vagyis maximálisan hány színt használhatunk a képben. A nagyobb színmélység több színt, az eredeti kép pontosabb színvisszaadását teszi lehetővé, de egyben a képfájl méretét is növeli. 8 bites színmélység esetén 256, a 16 bites (High Color) színmélység esetén 65 536, a 24 bites (True Color) színmélység esetén 16 777 216 színt használhatunk. A [[monitor]]felbontás a megjelenítő eszköz képfelbontását jellemzi. A forgalomban levő átlagos monitorok felbontása 72…96 dpi (pont/hüvelyk, ''dot per inch''). A monitor felbontása a megjeleníthető kép méretét mutatja, például egy 192 ppi képfelbontású kép egy 96 dpi felbontású monitoron eredeti méretének kétszeresében jelenik meg, mivel a 192 képpontból csak 96 jeleníthető meg a képernyő egy hüvelykjén.
 
== Rácsfelbontás ==
A rácsfelbontás vagy rácsfrekvencia az egy [[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelykre]] eső, tónusképzéshez használt elemi egységek számát mutatja. Mértékegysége a vonal/hüvelyk (''lines per inch'', lpi). Ha egy színes képet fekete-fehérben nyomtatunk ki, vagy a nyomdai feldolgozáshoz alapszíneire bontjuk, fekete-fehér rácsmintát használunk a színek szimulálásához. A képminőség függ a rácsfelbontástól, és a kimeneti eszköz felbontásától. A kimeneti eszköz felbontása jellemzi a kész képet megjelenítő eszköz ([[nyomtató]], vagy nyomdai eszközök) felbontását. A forgalomban levő [[lézernyomtató]]k általában 600-1200 dpi (pont/hüvelyk, ''dot per inch'') felbontásúak.
 
Egy digitálisan tárolt kép fájlmérete arányos a kép felbontásával: egy nagyobb felbontású kép részletgazdagabb, mint egy azonos méretű, kisebb felbontású kép. A fájlméretet befolyásolja továbbá a használt színmélység, illetve a fájlformátum megválasztása.
 
== Ellentéte: a vektorgrafika ==
{{Bővebben|Vektorgrafika}}
A [[vektorgrafika|vektorgrafikus]] rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat ([[téglalap]], [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]], [[sokszög]], stb.) és ún. [[Bézier görbe|Bézier görbéket]] (csomópontokkal, a csomópontok közt húzott görbékkel és érintőszakaszokkal felépített görbéket) használnak. A [[vektor]]os képkészítésnek számos előnye van, de vannak korlátai is. Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek, a végeredmény minősége csak a képmegjelenítő eszköztől függ. Lényeges szempont, hogy mennyi hely szükséges a program által előállított állományok tárolására.