„MÁV 91 sorozat” változatai közötti eltérés

A mozdony kazánját ¾-részben hideg vízzel töltötték fel, majd a üzem kazántelepéből a töltő gőzcsövön át gőzt juttattak a kazánba. A gőz lecsapódott és leadta a hőjét, egészen addig, míg a kazánban lévő gőz nyomása meg nem egyezett a kazántelep nyomásával. A mozdony indításakor a gőzdómban fejlődött gőzt a szokásos módon a hengerekbe bocsátották, ezzel a kazánban csökkent a gőznyomás, így a víz forrásba jött és a nyomás kiegyenlítődéséig gőz fejlődött. Ennek megfelelően a mozdony szolgálata alatt a gőznyomás és a vízhőmérséklet fokozatosan csökkent. A minél hosszabb üzemidő elérése érdekében kis hengertöltésekkel kellett mozogni. A kazánfalakra lerakódott vízkövet a hagyományos gőzmozdonyokkal ellentétben nem távolították el, mert az a kazán hőszigetelését javította.

[[Kép:MÁV 91 a Magyar Vasúttörténeti parkban.jpg|thumb|250px|left|A MÁV 91,001 pályaszámú mozdonya a Magyar Vasúttörténeti parkban]]

* {{cite book | title = A m. kir. államvasutak gépészeti műszaki közlései | year = 1915 | month = november | location = Budapest | chapter = A 91. sorozatú, 91,001. számú tűznélküli forróvízmozdony műszaki leírása és kezelési utasítása. }}

* {{cite book |author= Mezei István, Lovas József |title= MÁV Vontatójármű Album 1868-1993 |publisher= KÖZDOK |year= 1994 |isbn= 963-552-289-4}}