Wikipédia

„Békéscsaba” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
| járás = Békéscsabai
| rang = [[megyeszékhely]]<br />[[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]]
| polgármester = [[Szarvas Péter]] (független)<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M04/T004/tjk.html |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-02-19 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| mottó = Fejlődés és hagyomány
| irányítószám = 5600, 5623, 5671
189. sor:
A város [[1855]]-ben magán algimnáziumként induló, [[1859]]-től evangélikus algimnáziumként működő iskolája [[1899]] szeptemberétől nyerte el a nyolcosztályos főgimnáziumi státuszt. A korabeli helyesírás szerint Rudolf főgimnázium épülete, [[Alpár Ignác]] tervei alapján, [[Wagner József]] és társai kivitelezésében határidőre, [[1899]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-re]] készült el.
 
A város a híres-hírhedt [[Viharsarok (tájegység)|Viharsarok]] egyik központja, ahol a század elejére az anyagi egyenlőtlenségek, a szűkkörű választójog és egyebek miatt igen nagy elégedetlenség alakult ki a parasztság és a munkásság körében. A nemzetközi [[munkásmozgalom]] hatásáa [[1891]]-ben a városban is meg akarták ünnepelni május 1-ét, a tüntetést azonban betiltozttákbetiltották. A [[Csendőrség|csendőrök]] végül tüzet nyitottak a tüntetőkre.<ref>{{Cite web |url=http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2011/16_0429/07.htm |title=Betiltott munkásfelvonulás /2011.04.29./ |accessdate=2018-11-13 |work=www.szentesinfo.hu}}</ref>, <ref>{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-72.html |title=Magyar Néprajzi Lexikon / |accessdate=2018-11-13 |work=mek.oszk.hu |language=en}}</ref> Az elégedetlenség a környék több más városában is megmozdulásokat eredményezett, ill. kiemelkedett a század végére az ún. [[Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon|agrármozgalom]].
 
[[1911]]. [[május 11.|május 11-én]] lőtte le [[Zsilinszky Gábor]], [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] testvére egy vitában [[Áchim L. András]]t, a radikális reformokat követelő, lobbanékony természetű képviselőt, a pártalapító ([[Magyarországi Parasztpárt]]) parasztvezért, aki halálosan megsebesült.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17400.htm |title=A Magyar életrajzi lexikon cikke |accessdate=2009-06-20 |work=mek.oszk.hu}}</ref>
195. sor:
[[Fájl:Trianon Statue Bekescsaba big.jpg|bélyegkép|200px|balra|A 2008. június 4-én átadott [[Trianoni békeszerződés|Trianon]]-emlékmű]]
 
Az [[első világháború]] sok szenvedést hozott. A város fiai a híres [[101. gyalogezred]]ben és a 4.sz gyalogezredben harcoltak, a keleti fronton, illetve az olasz fronton. Döntő érdemeik voltak a [[Kőrösmező]] környéki sikeres védelmi hadműveletekben, majd részt vettek a [[gorlicei áttörés]]ben is.<ref>Földi Pál: A Magyar Honvédség az első világháborúban, Anno Kiadó, 2002.</ref> A harcoknak több, mint 963 békéscsabai áldozata volt. Méltó emlékművük a Hősök temetőjében és a központban, a Szabadság téren áll. [[1919]] és [[1920]] között Békéscsaba előbb a [[Tanácsköztársaság]] diktatúráját, majd a [[1919-es magyar–román háború|román megszállás]] nehézségeit viselte. A [[trianoni békeszerződés]] után Magyarország elveszítette legnagyobb [[tiszántúl]]i városait, többek közt Aradot, [[Temesvár]]t és Nagyváradot, így Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük ezek szerepét. A diktátumra való emlékezésként [[2008]]. [[június 4.|június 4-én]] a békéscsabaiak egy Trianon-emlékművet emeltek, ahol egy angol bárddal felszerelt francia [[Nyaktiló|guillotine]] csap bele [[Nagy-Magyarország]]ba, ezzel is szimbolizálva a nyugati nagyhatalmak akkori szándékait.<ref>{{cite web |url=http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/10444/080604_trianon_emlekmuvet_avattak_bekescsaban |title=Trianon emlékművet avattak Békéscsabán |accessdate=2008-06-04 |format= |work=Hír6 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080606182600/http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/10444/080604_trianon_emlekmuvet_avattak_bekescsaban# |archivedate=2008-06-06 }}</ref>
 
Az első világháború után Békéscsaba rendes tanácsú várossá vált, a trianoni határok egy új régióközponttá tették, gyors fejlődésnek indult. A századfordulón alakult ipari üzemek megerősödtek, a mezőgazdaság megtartotta korábbi jó pozícióit. Szolgáltatóipara régióközponthoz méltó szintre emelkedett.
241. sor:
Békéscsaba a [[középkor]]ban egy kis falu volt ''Csaba'' néven, a mai városterületen 13 falu terült el. A török kori pusztulás után teljesen újra kellett telepíteni a várost. A lakosság létszáma lényegesen gyorsabban emelkedett az országos átlagnál, egészen az [[1900-as évek]]ig. Ezután az országos átlagnak megfelelő volt a trend, az {{szám|50000}}-es határt [[1941]]-ben lépte át a népesség. A háborús veszteségeket, kitelepítéseket csak [[1960]]-ra heverte ki a város, mikorra ismét elérte a fél százezer főt a lélekszáma. 1960–[[1980]] között intenzíven emelkedett a lakosságszám az iparosítás miatt, az igényeket döntően [[panelház|paneles]] építéssel elégítették ki. [[1980]]–[[2001]] között lényegében stagnál a népesség, majd [[2001]] után indult meg a város népességének csökkenése, ma már kevesebben laknak Békéscsabán, mint [[1980]]-ban. A legtöbben [[1980]]-ban éltek a városban, {{szám|68044}}-en. A csökkenés mértéke kisebb az országos átlagnál a kedvezőbb vándorlási különbözetnek köszönhetően.
 
Békéscsaba lakónépessége [[2011]]. [[január 1.|január 1-jén]] {{szám|62050}} fő volt, ami [[Békés megye]] össznépességének 17,2%-át tette ki. Békéscsaba, [[Békés megye]] legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 320 ember volt. Békéscsaba népesség korösszetétele kedvezőtlen. A [[2011]]-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya Békéscsabán kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 171 nő jut. [[2017]]-ben a férfiaknál 71,3, a nőknél 77,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.<ref>http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html</ref> A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 7,4%-a, mintegy 4 618 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül [[Magyarországi szlovákok|szlovák]], [[Magyarországi cigányok|cigány]] és [[magyarországi románok|román]] nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
 
A [[2011]]-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak vallók túlnyomó többsége [[Római katolikus egyház|római katolikusnak]] tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még az [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus]] és a [[Magyarországi Református Egyház|református]].
 
<center>
339. sor:
|}
 
Békéscsaba hagyományosan a szlovákság egyik nagy múltú központja volt, azonban mára a város elvesztette szlovák (a népnyelv szerint: [[Tótok|tót]]) jellegét.
 
A [[2001]]-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 67&nbsp;968 fő volt, ebből a válaszadók 65&nbsp;944 fő volt, 63&nbsp;782 fő [[Magyarok|magyar]]nak, míg 287 fő [[Cigányok|cigány]]nak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a [[magyarországi cigányok]] (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 4 078 fő [[Szlovákok|szlovák]], 425 fő [[Németek|német]] és 293 fő [[Románok|román]] etnikumnak vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
347. sor:
{| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="50%"
|-
! align="center" colspan="16" style="background:#E6E6E6" | '''Nemzetiségi eloszlás'''
|-
! align="center" | Időszak
! align="center" | {{Zászló|Magyar}}
! align="center" | {{Zászló|Szlovák}}
! align="center" | {{Zászló|Romani}}
! align="center" | {{Zászló|Román}}
! align="center" | {{Zászló|Német}}
! align="center" | {{Zászló|Lengyel}}
! align="center" | Egyéb/Nem válaszolt
! align="center" | Összesen
|-
379. sor:
| align="center" | '''100%'''
|}
 
 
 
=== Vallás ===
396 ⟶ 394 sor:
Békéscsaba zászlaja a város címerével ellátott lobogó.
 
A városnak 2001 óta van saját logója, amit egyre gyakrabban használnak különböző kiadványokon, reklámanyagokon. A város saját leírása szerint feladata a város emblematikus megjelenése. A két evangélikus templom egymás melletti stilizált ábrázolása a város legjellemzőbb formai eleme. A logó elválaszthatatlan részét képezi a Békéscsaba felirat, amelynek betűtípusa kizárólag ''Trajan Bold'' lehet.<ref>{{cite web |url=http://www.nap-szam.hu/merleg/0110/ZENEMESE.htm |title=jelképek. |accessdate=2001-04-26 |work=Csabai közlöny }}{{Halott link|url=http://www.nap-szam.hu/merleg/0110/ZENEMESE.htm |date=2018-11 }}</ref>
 
A városnak 2000 ősze óta van hivatalos jelmondata, ami a következőképpen hangzik: ''„Fejlődés és hagyomány”.'' A mondat megalkotói és a város szerint ez jelképezi a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozás]] óta eltelt időszak Békéscsabáját.<ref>{{cite web |url=http://www.euro-oktaeder.hu/tananyagok/szamitastechnika/bcs-regen-ma/Bcs-Regen-es-Ma.pdf |title=Gécs Béla: Békéscsaba régen és ma |accessdate=2009-04-26 |format= |work=euro-oktaeder.hu }}{{Halott link|url=http://www.euro-oktaeder.hu/tananyagok/szamitastechnika/bcs-regen-ma/Bcs-Regen-es-Ma.pdf |date=2018-11 }}</ref>
 
=== Politika ===
408 ⟶ 406 sor:
Az [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|1990-es országgyűlési választáson]] az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]], az [[1994-es magyarországi országgyűlési választások|1994-esen]] az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]], az [[1998-as magyarországi országgyűlési választások|1998-ason]] a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]], a [[2002-es magyarországi országgyűlési választások|2002-es]] és [[2006-os magyarországi országgyűlési választások|2006-os választásokon]] az MSZP, míg a [[2010-es magyarországi országgyűlési választások|2010-es]] és a [[2014-es magyarországi országgyűlési választás|2014-es választásokon]] a Fidesz jelöltje lett a befutó.
 
Az önkormányzati választásokon más volt a helyzet, Csabán rendszerint az országos átlagnál jobban szerepelt az [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]], illetve az [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]] is. A közgyűlés 1990-2010 között 27 fős volt, ebből tizenhatan a körzetből jutottak be, tizenegyen pedig kompenzációs listán. [[1990]]-től [[2006]]-ig Pap János (SZDSZ) volt a polgármester.<ref>{{cite web|url=http://www.nap-szam.hu/merleg/0221/polgmest.htm|title=Csabai polgármesterek|accessdate=2006-04-14|work=Nap-Szám}}{{Halott link|url=http://www.nap-szam.hu/merleg/0221/polgmest.htm |date=2018-11 }}</ref> A [[2006-os magyarországi önkormányzati választások|2006-os önkormányzati választás]]on [[Vantara Gyula]] (Fidesz) győzött, ő 2014-ig irányította a várost. 2014-ben némi meglepetésre a független színekben induló [[Szarvas Péter]] lett a polgármester, ezúttal már öt évre.
 
A közgyűlésben 2006 óta igen erős a jobboldali többség. Csupán egy körzetben, [[Gerla (Magyarország)|Gerlán]] tudott nyerni kormánypárti politikus, a többi 15-ben ellenzéki siker született. Így a közgyűlésben 15 fős a Fidesz–KDNP–Vállalkozók Pártja frakció, 7 főt delegál az MSZP (mind kompenzációs listáról), 3 főt az SZDSZ (1 körzeti, 2 listás eredmény) illetve egy-egy hely jutott az MDF és az Együtt Békéscsabáért Egyesület listavezetőinek.<ref>{{cite web |url= http://www.valasztas.hu/onkval2006/hu/10/10_0.html |title=Békéscsaba települési eredményei az OVB honlapjáról |accessdate=2006-06-26 |work=valasztas.hu}}</ref>
430 ⟶ 428 sor:
[[Fájl:István Malom.JPG|thumb|right|200px|Az István Malom épülete]]
 
Békéscsabán – hasonlóan más alföldi városokhoz – az [[élelmiszeripar]] dominált egészen az [[1970-es évek]] elejéig. A [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején a magyarországi malomipar egyik központja volt (István-Malom), de a szintén a 19. században alapított Jaminai Téglagyárnak köszönhetően az ország egyik vezető tégla- és cserépipari városává nőtte ki magát. Szintén ebben az időben kezdődött meg Békéscsaba nyomdászvárossá válása, ami a mai napig is meghatározó jelenség.<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=81878 |title=A nyomdaipar fellegvára ez a vidék - még mindig |accessdate=2007-06-13|format= |work=[[Beol.hu]]}}</ref> A két világháború között általánosságban jelentős fejlődés nem történt, a második világháború azonban már súlyos károkat okozott a termelőeszközökben. A háború utáni újjáépítést követően egy darabig nem történt érdemi változás, azonban a 70-es években az [[1968]]. [[január 1.|január 1-jén]] bevezetett, központilag elhatározott [[új gazdasági mechanizmus]] iparfejlesztési koncepciója jegyében a megyeszékhelyt is iparosították. Azonban ez már nem történt olyan intenzíven, mint az [[1950-es évek|'50-es évek]] [[Rákosi Mátyás|Rákosi rendszerében]], a belváros történelmi részét is épségben meghagyták, így máig megőrzött valamit egykori mezővárosi hangulatából. A rendszerváltás után a termelőüzemek döntő többsége csődbe ment, vagy erősen csökkentett kapacitással dolgozott tovább. Egyedüli kivételt talán a nyomdaipar jelentett, ami a mai napig megőrizte versenyképességét,<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=130615 |title=Lendületben a Békés megyei nyomdaipar – ismét vonzó lehet az ágazat |accessdate=2008-03-20|format= |work=[[Beol.hu]]}}</ref> sőt, számos fejlesztés és új beruházás is történt ebben az ágazatban.<ref>[http://beol.hu/bekes/gazdasag/kner-nyomda-ket-es-fel-milliard-forintos-fejlesztes-bekescsaban-344968 Kner Nyomda: két és fél milliárd forintos fejlesztés Békéscsabán], [[Beol.hu]], 2010. november 21.</ref> [[2008]] áprilisától az országban egyedül Békéscsabán nyílik mód a külföldről behozott használt autók eredetiségét bevizsgálni.<ref>{{cite web |url=http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=215505|title=Csak a Viharsarokban lesz mód áprilistól az egyedi regadó-megállapításra |accessdate=2008-03-20|format= |work=vg.hu}}</ref> Manapság a szolgáltatószektorok részesedése a legnagyobb a gazdaságban, míg az ipar és mezőgazdaság jelentősége fokozatosan csökkenőben van. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta valamennyivel jobb az országos átlagnál.<ref>{{cite web |url=http://www.bekescsaba.hu/resource.aspx?ResourceID=gazdasagi_program2007 |title=Békéscsaba MJV Önkormányzata Gazdasági programja 2007–2010 között |accessdate=2007-03-20|format= |work=bekescsaba.hu}}</ref> A város vezetői többször próbáltak nagy, termelőüzemeket a Viharsarok fővárosába csábítani, de rendszeres az elutasítás, mivel gyakorlatilag Békés megye az utolsó, amelyet még nem kapcsoltak be az országos [[autópálya]]-hálózatba.<ref>{{cite web|url=http://www.beol.hu/cikk/168591|title=Csaba túl messze van - nem a békési megyeszékhelyt választotta az Apollo|accessdate=2008-08-21|format=|work=[[Beol.hu]]}}{{Halott link|url=http://www.beol.hu/cikk/168591 |date=2018-11 }}</ref> Egy [[2008]]-ban publikált felmérés szerint a város tőkevonzás tekintetében a középmezőny alján található, a 23 megyei jogú város közül a 14.<ref>{{cite web|url=http://www.beol.hu/cikk/188927|title=Tőkevonzás: Békéscsaba a középmezőny végén található a listán|accessdate=2008-11-09|format=|work=[[Beol.hu]]|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081112044038/http://beol.hu/cikk/188927#|archivedate=2008-11-12}}</ref>
 
=== A város meghatározó gazdasági szereplői ===
* Konzervipar (Hűtőház, Konzervgyár felszámolás alá került 1999-ben azóta csak részegységei üzemelnek,a hűtőház 2010 óta termelő tevékenységet nem folytat)
* Tésztagyártás (a konzevgyárkonzervgyár felszámolával egyidejűleg megszűnt)
* Tégla- és cserépgyártás (Jamina-Tondach), Európa legmodernebb és legnagyobb tetőcserép- és kerámia gyára<ref>{{cite web |url=http://www.tondach.hu/news/cms,id,477,nodeid,30,_country,hu,_language,hu.html |title=Megnyílt Európa legnagyobb és legmodernebb kerámia tetőcserépgyára Békéscsabán |accessdate=2008-11-09|work=Tondach.hu}}</ref>)
* Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft.
442 ⟶ 440 sor:
* Vasúti gépipar (MÁV-Gépészet)<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/besegit-az-osztrakoknak-a-mav-gepeszet-csabai-telephelye-249200 |title=Félmilliárdos Besegít az osztrákoknak a MÁV-Gépészet csabai telephelye |accessdate=2009-08-04|format= |work=beol.hu}}</ref>
* Kolbászgyártás (Csabahús Kft.)
* Baromfifeldolgozás (Jelenleg is tárgyalások folynak a Barnevál újraindításáról)<ref>{{cite web|url=http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/33964/090831_esely_a_barneval_ujrainditasara|title=Esély a Barnevál újraindítására|accessdate=2009-08-31|format=|work=hír6.hu}}{{Halott link|url=http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/33964/090831_esely_a_barneval_ujrainditasara |date=2018-11 }}</ref>
* Malomipar (István-Malom) megszűnt
* Budapest Bank Bankműveleti Központ<ref>{{cite web |url=http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070607gyorsabban.html |title=Békéscsabán bővít a Budapest Bank |accessdate=2009-08-31|work=origo.hu}}</ref>
* Almáskerti Ipari Park<ref>{{cite web|url=http://www.baip.hu/kezd.html|title=Békéscsaba Almáskerti Ipari Park hivatalos honlapja|accessdate=2009-08-31|work=baip.hu}}{{Halott link|url=http://www.baip.hu/kezd.html |date=2018-11 }}</ref>
* Inkubátorház<ref>{{cite web |url=http://www.bvc.hu/ |title=Békéscsabai Vállalkozói Centrum|accessdate=2009-08-31|format= |work=www.bvc.hu}}</ref>
* Csomagolóanyag-gyártás (Mondi Consumer Flexibles) legnagyobb [[Kelet-Európa|kelet-európai]] gyára.
578 ⟶ 576 sor:
* Róna Rádió
* Délkelet Rádió
* [http://www.csabaradio.hu Csaba Rádió (FM 104 MHz)] ([https://24.hu/media/2017/09/29/vajna-leszerzodik-egy-masik-bekescsabai-radioval/ 2017. november 1-től Rádió 1]).
 
Innentől lefelé vezetett az út, egymás után szüntette meg a tevékenységét az Alföld, a Róna és a Délkelet Rádió is. Az ezredforduló elmúltával már csak a két legrégebbi, legnagyobb adó, a Start és a Csaba Rádió állt a lábán az egyre fokozódó verseny miatt, mivel az országos nagy kereskedelmi rádióadók agresszív piacpolitikájával nem bírták a versenyt. [[2006]]-ban pedig a Start Rádió is elhallgatott, mivel megvette a frekvenciáját a [[Rádió 1]]. Így jelenleg csak a Csaba Rádió maradt az egykoriak közül. 2006 és 2011 között a [[Juventus Rádió]] is szólt az FM 100,9&nbsp;MHz-en.
594 ⟶ 592 sor:
A kábeltelevíziók vétele viszont egyre szélesebb területen szolgál ki igényeket, mind az internethasználatban, mind telefonálásban, mind a televíziózásban és a rádiózásban.
 
A televíziózásban a magánkézben lévő Csaba TV és az önkormányzati tulajdonú 7.Tv készíti a műsorokat a helyi lakosság részére. A műsorok általában a délutáni órákban, 16 óra körül kezdődnek és éjfélig tartanak. A hírekben és a sportműsorokban is a helyi hírek dominálnak.
 
Békéscsaba közgyűlése 2015 tavaszán döntött arról, hogy a megyeszékhely önkormányzata hozza létre a százszázalékosan tulajdonában álló Békéscsabai Médiacentrum Kft.-t. Már az év októberétől a médiacentrum adta ki a Csabai Mérleget, november 16-án elindult a behir.hu hírportál, majd november 20-án megkezdte sugárzását a 7.Tv.
 
A 7.Tv körzeti besorolású kereskedelmi televízióként működik, műsora Békés megye valamennyi településén, minden kábeltelevízió szolgáltatónál elérhető, a médiahatóság nyilvántartása szerint 152 000 nézőhöz jut el, ezzel a hét legnagyobb elérésű vidéki televízió közé tartozik. Műsorainkat kezdettől fogva online módon, a behir.hu-n is követhetik azon nézők, akik nem kábeltelevízió előfizetők. A médiacentrum partnere az MTVA-nak, több országos médiumnak, gyakran jelentkeznek be például az M1 adásaiban a megye különböző pontjairól.
603 ⟶ 601 sor:
Több [[internet]]es portál igyekszik kiszolgálni a helyben és a megyében lakókat:
 
* [http://csabaiaktualis.hu/ CsabaiAktuális]<ref>{{Cite web |url=http://csabaiaktualis.hu/ |title=CsabaiAktuális.hu - Ingyenes Információs Lap {{!}} Tóth Produkció |accessdate=2018-09-13 |last=Fabulya |first=Csaba |work=csabaiaktualis.hu |language=hu}}</ref>
 
* [[Beol.hu]] Békés Megye Online
* [http://www.csabanet.hu Csabanet - Békés Megye Kulturális Portálja]
* [http://www.nap-szam.hu/merleg/0712/ Csabai Mérleg]{{Halott link|url=http://www.nap-szam.hu/merleg/0712/ |date=2018-11 }}
* [https://www.behir.hu Behir.hu]
* [http://bekes.lap.hu/ bekes.lap.hu]
* [http://bekescsaba.lap.hu/ bekescsaba.lap.hu]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Békéscsaba”