„Röntgensugárzás” változatai közötti eltérés

a
ha már "nyelvtan"-ra hivatkozol: az orvoslás nem "alkalmazás", inkább "alkalmazási kör". Az eredeti megfogalmazás jobb volt, visszaraktam. +form, korr
(→‎Orvostudomány: Nyelvtani javítás)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
a (ha már "nyelvtan"-ra hivatkozol: az orvoslás nem "alkalmazás", inkább "alkalmazási kör". Az eredeti megfogalmazás jobb volt, visszaraktam. +form, korr)
[[Fájl:Roentgen-Roehre.svg|bélyegkép|jobbra|245px|Vízhűtésű röntgencső egyszerűsített ábrája]]
[[Fájl:TubeSpectrum.jpg|bélyegkép|jobbra|245px|Egy ródiummal bevont anódú, 60 kV-os feszültségen működtetett röntgencsőből származó röntgensugárzás]]
 
A röntgensugárzás hosszabb hullámhosszú (így kisebb energiájú) része az elektromágneses spektrumban az ultraibolya sugárzáshoz csatlakozik, ezt nevezzük ''lágy röntgensugárzás''nak. A rövidebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) - ''kemény röntgensugárzás''nak nevezett - tartomány a [[gamma-sugárzás]]sal szomszédos, részben át is fed azzal. Ezért az utóbbi kettőt nem is a hullámhosszuk, hanem a keletkezésük mögött álló fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg. A gamma-sugárzás [[atommag]] átalakulások során jön létre, a röntgensugárzást ellenben nagyenergiájú [[elektron]]folyamatok (nagy sebességre felgyorsított elektronok és egy anyagi közeg kölcsönhatása) hozzák létre.
A megfigyelt röntgenszínképek hullámhossza 0,016 nm és 66 nm közötti, nagyon széles tartomány, mintegy 12 oktáv.
A röntgensugárzás mesterséges előállításához használt eszköz a röntgencső.
A légritkított térben lévő elektródákra nagyfeszültséget kapcsolva, a katódból kilépő elektronok az anód felé gyorsulnak, majd a magas olvadáspontú [[fém]]ből (gyakran [[volfrám]]) készült anódba becsapódva jön létre a röntgensugárzás. A keletkezésért felelős kétféle fizikai folyamatnak megfelelően a sugárzás spektruma is kétféle jelleget mutat. További részletek a [[röntgencső]] szócikkben.
 
===Fajtái keletkezés szerint===
A széles, folytonos spektrum a fékezési sugárzásból, a vonalszerű spektrum a karakterisztikus sugárzásból származik.
A '''karakterisztikus sugárzás''' úgy jön létre, hogy az anódba becsapódó elég nagy energiájú elektron képes az atom egy az atommaghoz közeli, belső elektronhéjon lévő elektronját kiütni. Az így megüresedő energiaszintű állapotra aztán egy magasabb energiájú elektron kerül, és az átmenet során az energiakülönbségnek megfelelő röntgen[[foton]] emittálódik. Spektruma vonalas, a vonalak helyzete az adott atomra jellemző.
 
==Alkalmazása==
===Orvostudomány===
A röntgensugárzásröntgensugárzást legközismertebb alkalmazásaleginkább az orvoslásorvoslásban, azon belül a diagnosztikában és a terápiában használatoshasználják. Az orvosi diagnosztikában használt sugárzás erőssége 20 - 200 keV közötti energiájú, míg a terápiás sugárzás erőssége akár néhány MeV is lehet, ennek előállítására már gyorsítókat használnak. A röntgensugarak biológiai hatása - gondos adagolás és ellenőrzés esetén - sok betegség gyógyításánál előnyösen alkalmazható ([[röntgenterápia]], pl. rosszindulatú daganatos és rákos megbetegedéseknél).
 
===Nagyrendszámú atomok azonosítása===
A karakterisztikus röntgensugárzáskor az adott anyagi minőségű atomra jellemző színkép alapján meghatározhatók ismeretlen nagyobb rendszámú atomok. Ugyanezen módszer segítségével a kristályok, ásványok, kőzetek összetételének vizsgálata is lehetséges.
 
===ÉlelmiszervizsgálatÉlelmiszer-vizsgálat===
A röntgentechnológia felhasználható az élelmiszerek ellenőrzésére, a fizikai szennyeződések érzékelésére és minőségi célok érdekében az élelmiszerek belső szerkezetének tanulmányozására is.