„Wikipédia:Wikimédia Commons” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kép feltöltése a Commons-ra: Simó Géza |
|||
94. sor:
A [[Sablon:Commons|Commons-sablon]] segítségével elegánsan tudnunk a ''Commons'' médiatartalmai felé mutatni.
ifj. Marosi Péter
Budapesti lakos
1959-ben születtem Marosvásárhelyen, a Bolyai házban nőttem fel a Köteles utcában, amelyet nagyapám a Református Kollégiumtól tanári lakásként kapott, akárcsak Bolyai Farkas. Édesapám Marosi Barna, író, publicista, édesanyám Marosi Ildikó író, irodalomtörténész, nagyapám Molter Károly, a helikoni íróközösség tagja, a Marosvásárhelyi Református Kollégium tanára 33 évig, majd a kolozsvári Bolyai Egyeteme dékánja, anyai nagyapám Farkas József marosvásárhelyi építész, a húgom Marosi Krisztina, televíziós vágó, nagybátyám a Kolozsváron élt Marosi Péter, lapszerkesztő, író színházi kritikus.
Házunkkal szemben, a marosvásárhelyi Köteles utca túlsó oldalán található ma is a Színművészeti Egyetem, tehát elvégeztem a színit 1983-ban, másként nem tehettem. Vizsgaszerepem volt Füst Milán Boldogtalanokjának Húber Vilmosa vagy a Tompa Gábor rendezte Pjotr Ohey mártíromságának a tudós szerepe.
Egy évadot dolgoztam 1983-1984-ben a Temesvári Állami Magyar Színházban, itt a Postás voltam a Tótékban. 1985 március 16-n Budapestre települtem át, és már ez év májusában a győri Kisfaludy Színházban Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című mesedrámájának a főszereplője voltam, Zalaegerszegen Ruszt József Bölcs Náthánjának templomos lovagja, Vörösmarty fejedelme, beugróként Kurrahja is, Légy jó mindhalálig Török Jánosa. 1990 és ’92 között Miskolcon még két évig kínlódtam a deszkákon, amikor is beláttam, hogy a mondanivalóm és a bűvös kapocs köztem és a nézőtér között megszűnt. A szövegtudás nem egyenlő a színházzal, ezt továbbfolytatni így fölöslegesnek éreztem, ezért szakítottam a színházzal és az akkori döntésemet ma is helyesnek érzem.
Nem sikerült azon a bizonyos 1990 tavaszán visszatérnem Marosvásárhelyre, habár ott voltam 1989 december 30-tól megszakítás nélkül 1990 március 15-ig, és a március 19-20-ika valahogy elszakított szülővárosomtól.
1992 decemberében a Duna Televízióhoz kerültem bemondónak. A Híradó szerkesztő-riportereként és műsorvezetőjeként is dolgoztam, levizsgáztam az MTI Nemzetközi Tájékoztatási Osztályán hírszerkesztésből, 1995-ben a Havas Henrik féle Budapesti Média Intézetben újságíró diplomát szereztem. A Duna kulturális híradójának is voltam valamikor műsorvezetője és riportere, de a Virradóra című reggeli adásban és Harmónia egészségvédő magazinban, Postabontás című műsorban is részt vettem, mint műsorvezető. A Héthatár című politikai, határon túli magazinnak riportfilmeket készítettem, a legjobban a Lakáskulcs (1995-1999) című lakáskultúra magazinomat szerettem, amit Szabó Szilárddal, a Megasztár rendezője volt egy darabig, Lajos Tamás, Babos Tamás( Friderikusz velük fényképezte az „Én mozimat”) és Bagi Ákos operatőrökkel forgattunk.
2005 december 1-től az MTV tagja lettem. Műsorvezetője voltam rövid ideig az Aranyfüstnek és a Kárpáti krónikának, 2006 szeptemberétől 2011 nyaráig az Átjáró című kulturális és közéleti magazin adásszerkesztője és műsorvezetőjeként dolgoztam. A Sírjaik hol domborulnak című eltűnt honvédeket kereső műsornak szintén képernyőse voltam 2006 szeptemberétől egészen 2014 októberéig.
2012 márciusától a Kultikon című art magazin adásszerkesztője és műsorvezetője voltam egészen 2014 október 30-ig. 2012 júliusától 2013 február végéig a Kultikont felelős szerkesztőként jegyeztem.
2015 január 1-től a Miskolci Televízió külső munkatársa vagyok és ennek köszönhetően jelenleg a Miskolci Televízióban a Promenád című kulturális magazint készítem havonta egyszer.
A Duna TV-ben riportfilmet forgattam a franciaországi Carrozz d’ Araches-ban marosvásárhelyi életutakról, ami1997 március 4-én ment adásba, bejártuk a Pusztuló és Ébredő Énlakát, Uz Bence nyomába eredtem Székelyvarságon, a Lakáskulcsban Farkaslaka faluszerkezetét Jakab Csaba építésszel elemeztük, a Madarasi Hargita lábánál Ivó tanyavilágát, a fellehető boronaházait és még a régi zárszerkezetek működését is megmutattuk, de két adást készítettünk a Balaton felvidék, a Káli-medence vagy a Szent György-hegy épületeiről, borospincéiről is, Király Józsi bácsi belsőépítésztől Somogyi Győző festőművészig, Anthony Gall építésszel Kos Károly munkáit kerestük Sztánától Sepsiszentgyörgyig, 2000 nyarán pedig a fiatal marosvásárhelyi színészgenerációról forgattam.
Az MTV-ben az Átjáróban Erdélyi Laló fényképészről, a Helikon írói portrésorozatáról készítettem adást, vagy szintén az Átjáró 2009.04.01. adásában Bánffy Miklós életét elemeztük Szegedy-Maszák Mihállyal, Harag Györgyre emlékeztünk Nánai Istvánnal és Metz Katalinnal 2008.08.27-én, 2009.01.21-én Botlik József történésszel elemeztük a Trianonhoz vezető utat, 2009.01.21-én pedig bemutattuk, hogy Doberdó és Isonzó lövészárkai hogyan demoralizálták a magyar hadsereget, nagyrészt ennek a következménye volt az 1918-as összeomlás, de foglalkoztunk például a 2010.11.03. adásban az erdélyi Szoboszlai Aladár perrel is és amennyire lehetett Páskándiné Sebők Annának köszönhetően az erdélyi ’56 nyomába eredtünk!
26 év televíziós munkáját nehéz felsorolni, pár adást és riportfilmet azért megpróbálok elérhetővé tenni!
==Külső hivatkozások==
| |||