|
en észleltek Magyarországon.
[[File:Szmog.jpg|thumb|Szmog - Budapest, 2017.01.26 - 12 óra]]
[[Fájl:SmogNY.jpg|jobbra|bélyegkép|Szmog [[New York]]ban]]
A '''szmog''' a [[környezetszennyezés]] miatt kialakuló '''füstköd''' (az [[angol nyelv|angol]] ''smoke'' [füst] és ''fog'' [köd] szóösszetételeként keletkezett kifejezés). A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. Elnevezésük oxidáló/redukáló hatásuk, ill. első észlelési helyük ([[London]] és [[Los Angeles]]) alapján történik. A szmog kialakulását úgy hárítják, hogy különböző biztonsági óvintézkedéseket tesznek pl.: kötelező szűrőberendezés(katalizátor), vagy páros napokon páros számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek.
== A redukáló (London-típusú) szmog ==
Elsősorban [[fosszilis tüzelőanyagok]] (főleg [[szén]]) nagymértékű felhasználása váltja ki. Elégetésükkor nagy mennyiségű [[korom]] keletkezik, mely a [[szálló por]]ral együtt a [[kondenzációs mag]]ok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű [[kén-dioxid]] (SO<sub>2</sub>) szennyezést is okoz.
Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a SO<sub>2</sub> (és az annak oxidációjakor keletkező SO<sub>3</sub> kén-trioxid) oldódásával savas kémhatású lesz ([[kénessav]], ill. [[kénsav]] keletkezik), [[savas eső]], [[köd]] képződik.
Kialakulásának feltételei:
*szélcsendes időjárás
*magas légnyomás
*magas relatív páratartalom
*-3 – +5°C közötti hőmérséklet
*légszennyezés: [[kén-dioxid]], [[szén-monoxid]], [[por]], korom
A korom redukáló hatása miatt ''redukáló szmog''nak is nevezzük, de jellemző előfordulása miatt a ''London-típusú füstköd'' a gyakrabban használt neve.
Súlyos egészségügyi következményei a szmognak: [[asztma]] (légúti érzékenység bizonyos anyagokra), halálos kimenetelű [[tüdőödéma]]. 1990 januárjában [[Budapest]]en és [[Miskolc]]on is észleltek ilyen típusú füstködöt.
Londonban [[1952]] decemberében volt tapasztalható egy igen súlyos példája, amikor öt napon át füstköd borította a várost. Ezen a héten négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban. A halálozás olyan szintet ért el, mint utoljára [[1866]]-ban, a legutolsó [[kolera]]járvány idején. Ez az eddig ismert legnagyobb városi levegőszennyezési katasztrófa.
Kialakulásának feltételei:
*erős napsugárzás (UV-sugárzás)
*közlekedés által kibocsátott szennyezések (NO<sub>x</sub>, szénhidrogének, CO)
*gyenge légmozgás
A szennyező anyagok az [[ultraibolya sugárzás]] hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek során NO<sub>2</sub> és [[ózon]] (O<sub>3</sub>), majd [[szabad gyök]]ök, hidrogén-peroxid és PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. A folyamat rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentrációmaximumot a déli órákban éri el.
Ha a PAN koncentrációja tartósan magas (> 0,02 ppm), az rövid idő alatt a vegetáció, az emberi egészség károsodásához, továbbá a katalizátor fémek és az épített környezet [[korrózió]]jához vezet.
Jellemző előfordulási terület a nagy forgalmú, száraz, napfényes nyarú térség, különösen, ha egy olyan katlanban helyezkedik el, amiben a levegő megreked (ilyen például Los Angeles). [[Európa|Európában]] [[Athén]]ra jellemző.
A fotokémiai szmog erősen irritálja a [[nyálkahártya|nyálkahártyát]], az ózon pedig károsan hat mind a növényekre, mind az állatokra és az emberre. A fotokémiai füstköd 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és 2 m/s alatti szélsebesség esetén jöhet létre. Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon.
A szennyező anyagok feldúsulását a városi levegőben nagyban elősegíti a [[inverzió (meteorológia)|hőmérséklet-inverzió]] jelensége, így ez is fő okozója a füstködök kialakulásának.
| 