„Gemini–5” változatai közötti eltérés

297 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
a (dupla a-k megszüntetése, egyéb apróság)
A [[Szovjetunió]]ban is a Geminihez hasonló továbblépésen dolgoztak – bár teljesen titokban –, a [[Vosztok-program]] sikerei után a [[Szergej Pavlovics Koroljov|Szergej Koroljov]] vezette szovjet űrkutatás átlépett a [[Voszhod-program]]ba, amelynek ugyanúgy a holdi műveletek lehetőségeinek (többszemélyes, manőverezhető űrhajó, űrrandevú, dokkolás, űrséta, stb.) kidolgozása volt a célja. Mindemellett azonban a szovjetek továbblépése más tervezési elveken alapult és a [[Voszhod űrhajó]] nem volt manőverezhető, inkább a [[Vosztok űrhajó]] kisebb fokú átalakításából született, amely korlátázások árán, de lehetővé tette, hogy több űrhajós is helyet foglalhasson benne, illetve ráillesztettek egy légzsilipet, amellyel az űrsétá(ka)t tervezték végrehajtani.
 
A Voszhod–program első próbálkozása több űrhajós felbocsátása volt, a [[Voszhod–1]] [[1964]]. [[október 12.|október 12]]-én startolt megelőzve bármiféle Gemini űrhajót. A repülés sikeres volt, az űrhajóban Vlagyimir Komarov parancsnok, Borisz Jegorov orvos és Konsztanytyin Feoktyisztov fedélzeti mérnök (egyébként az űrhajó egyik tervezője) egy napos, 16 keringéses repülést teljesített. Ezzel ismét egy újabb űrbeli elsőséget (ti. az első többszemélyes űrhajó repülését) biztosítva a Szovjetunió számára. Amerikában ezt újabb lemaradásnak könyvelhették el. Majd ezután [[1965]]. [[március 18.|március 18]]-án, ötnégy nappal megelőzve a [[Gemini–3]]-at [[Bajkonur]]ból felszállt a Voszhod–2, fedélzetén [[Pavel Ivanovics Beljajev|Pavel Beljajev]] és [[Alekszej Arhipovics Leonov|Alekszej Leonov]] űrhajósokkal, hogy egy nem különösebben hosszú – 1 nap 2 óra 2 perces időtartamú – repüléssel egy újabb űrbeli elsőséget állítsanak fel: Alekszej Leonov a világon elsőként végzett űrsétát. Amerika lemaradása látszólag még mindig fennállt a korábbi programokhoz és űrteljesítményekhez hasonlóan, a szovjetek ismét előbb mutattak be űrműveleteket, mint ők.<ref name="Voszh_2_Űrv">{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/vosztok_es_voszhod/20041018_voszhod1_40_evvel_az_elso_tobbszemelyes_urhajo_utan|title=VOSZHOD-1: 40 évvel az első többszemélyes űrhajó után|author=Dancsó Béla|language=magyar|publisher=Űrvilág|accessdate=2019-01-17}}</ref><ref name="Voszh_2_Űrv">{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/vosztok_es_voszhod/20050317_mezitlab_az_urben_40_eve_tortent_az_elso_urseta|title=„Mezítláb” az űrben: 40 éve történt az első űrséta|author=Dancsó Béla|language=magyar|publisher=Űrvilág|accessdate=2018-07-30}}</ref>
 
Amit a szovjet híradások nem adtak közre, az az volt, hogy a világ első űrsétája, illetve az azt övező űrrepülés mennyire csak félsiker volt. Leonov ugyan negyed óráig kinn volt az űrben, ám az űrhajós és az űrruha kialakítása miatt alig tudott visszatérni az űrhajóba és kis híján belehalt az erőfeszítésbe (az űrruha a belső nyomástól annyira felfújódott, hogy Leonovból lényegében egy nagy [[Michelin]]-baba lett, aki nem tudott visszamászni az űrhajó zsilipjébe, ahonnan kijött, csak ha leeresztette az űrruha belső levegőjét, azt kockáztatva, hogy megfullad). A problémák később is folytatódtak: az űrkabinból is szivárogni kezdett a [[levegő]], majd navigációs problémák miatt a fékezést kézi vezérléssel kellett kivitelezni. Ennek hatására a leszállás is több száz kilométerre a kijelölt helytől, [[Perm (település)|Perm]] város közelében került sor. A mentőegységeknek negyvennyolc órájába telt, hogy a havas erdőből kimentsék az először halottnak hitt két űrhajóst.<ref name="Voszh_2_Űrv"/>