„Felsőberecki” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ez marhaság - vizaknai Berecz (Briccius) György orvos volt, semmi köze a kabarokhoz... Kiss ellenőrizendő
név eredete az alapján ami a forrásban olvasható
32. sor:
 
== Története ==
A települést a honfoglalás előtt szláv népek lakták.{{forr}}
A települést a honfoglalás előtt szláv népek lakták. {{forr|szöveg=Nevét elképzelhető, hogy egy [[kabarok|kabar]] törzs kiváló harcosáról Briccinus Breczkről kapta}}, bár létezik egy [[Bereck]] település a mai [[Románia]] területén is, melynek elnevezése az ókori [[breukok]] törzsének nevére vezethető vissza, így ez az eredet sem kizárható.<ref>Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 {{ISBN|963 05 1490 7}} 103. oldal '''Bereck'''-szócikk</ref>
 
A község neve személynévi eredetű lehet (Brictius, Bereck).<ref>Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 {{ISBN|963 05 1490 7}} Alsóberecki és Bereck szócikkek</ref>
 
A [[19. század]] végéig mocsaras, nádas, lápos vidék vette körül a települést. A faluban élő emberek tették termővé, legelővé, hogy megélhetést biztosítson számukra. Első temploma egy fából készült római katolikus templom volt, amit árvíz pusztított el. Kőtemplomát [[1787]]-ben építették. Református temploma [[1790]]-ben épült. [[1925]]-re tehető a görögkatolikus lakosság megjelenése.