„Központi Hírszerző Ügynökség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát NagelandrasMester (vita) szerkesztéséről WikimakerX szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
a USA egységesítése a cikkcímekben, replaced: Az Egyesült Államok szenátusa|szenátus → Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa|szenátus (2) AWB
45. sor:
Az [[1970-es évek]] évek elejére, nagyjából a [[Watergate-botrány|Watergate]] botrány idejére azonban ez a tendencia megtorpant. Az amerikai politikai élet egyik domináns elemévé vált ugyanis a [[Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa|kongresszus]] abbéli igyekezete, hogy minél nagyobb felügyelettel bírjon a kormány végrehajtó ága felett. A külföldi államfők meggyilkolási kísérletei és a törvényellenes belföldi kémtevékenységekhez hasonló korábbi CIA-akciók felszínre kerülése lehetőséget adott a Kongresszusnak arra, hogy ezt a felügyeletet a hírszerzési tevékenységekre is kiterjessze. Az ügynökség nimbuszát tovább nyirbálta az a tény is, hogy a Watergate-betörésekben volt CIA-ügynökök vettek részt, illetve hogy [[Richard Nixon|Nixon]] elnök a CIA segítségével próbálta az FBI nyomozását megállítani. A Nixont megbuktató hangfelvételek bebizonyították, az elnök arra utasította Haldemant, a Fehér Ház személyzeti főnökét, hogy a CIA-t arról tájékoztassa, a Watergate-vizsgálat megbolygathatja a [[Disznó-öböl]] invázióját körülvevő politikai helyzetet, ezért a CIA-nak „nemzetbiztonsági okokból” rá kell vennie az FBI-t a nyomozás felfüggesztésére.
 
[[James R. Schlesinger]] egy beszámolósorozatot állíttatott össze a CIA korábbi kihágásairól. Az eufemisztikusan csak „családi ékszerek”-nek nevezett beszámolókat az ügynökség titokba tartotta, ám [[Seymour Hersh]], a [[New York Times]] újságírója megszellőztette, hogy a CIA külföldi államfők meggyilkolásában is részt vett, továbbá aktákat nyitott több ezer, a békemozgalomban részt vevő amerikai állampolgárról (lásd [[Operation CHAOS]]). A [[Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa|kongresszus]] egy [[Az Amerikai Egyesült Államok szenátusaSzenátusa|szenátusi]] és egy [[Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza|képviselőházi]] bizottságon keresztül is nyitott vizsgálatot. A szenátusi bizottságot a vezetője után Church-bizottságnak, a képviselőházit pedig Pike-bizottságnak nevezték. Mindkét bizottság további, a CIA számára meglehetősen kellemetlen eseményeket tárt fel.
[[Fájl:CIA New HQ Entrance.jpg|jobbra|bélyegkép|Az új CIA központ bejárata]]
A CIA-nak ezután megtiltották a külföldi államfők meggyilkolását. Az ügynökség számára amúgy is tiltott belföldi kémkedést szigorúbban tartatták be, és csak az FBI vizsgálhatta az országon belüli amerikai állampolgárokat. A Watergate utáni tiltások közül többet a [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|2001. szeptember 11.]] támadásokat követően feloldottak.
130. sor:
 
===Törvényességi felügyelete===
Az ügynökséget létrehozó 1947. évi, illetve az azt módosító 1949. évi törvény a CIA törvényhozói felügyeletét, a [[Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa|kongresszus]] működési szabályainak megfelelően, a [[Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza|képviselőház]] és a [[Az Amerikai Egyesült Államok szenátusaSzenátusa|szenátus]] egy-egy különleges felhatalmazású bizottsága hatáskörébe helyezte. Ezek a bizottságok hagyják jóvá a [[Hírszerző Közösség]] és benne a CIA, természetesen szigorúan titkos, éves költségvetési tervének fő számait.{{refhely|Hajma|47. oldal}}
 
=== Kapcsolata más szervezetekkel ===