„Jéghegy” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
[[Fájl:Antarctic, iceberg (js) 61.jpg|thumb|left|110px|Olvadó jéghegy]]
 
A jéghegyek [[Grönland]] vagy az [[Antarktisz]] kontinentális jéghátáról [[gleccser]]ek húzódnak a tenger felé és abba kifelé tolódnak, mindaddig amíg a víz felhajtó ereje kisebb-nagyobb részeket a gleccsernyelvekről le nem töriktöri. A jégtakarók hatalmas, megfagyott folyók, amelyeket a hóesés táplál. Megállás nélkül haladnak előre a tenger felé. Van, amelyiknek a "nyelve" több száz kilométernyire lóg bele a sós vízbe. Ilyen például a kanadai [[Ayles-selfjég]], a [[Franciaország]] nagyságú [[Ross-selfjég]] az [[Antarktisz]]nál, vagy a Jakobshavn-gleccser [[Grönland]]on. Ez utóbbi a leggyorsabb gleccser a világon; naponta 20-30 métert halad előre a tenger felé, és évente 35 milliárd tonnányi jég törik le róla.
 
A [[globális felmelegedés]] egyik legjelentősebb hatása a sarki jég gyorsuló olvadása. Ha az összes jég elolvadna az [[Antarktisz]]on és [[Grönland]]on, akkor több mint 60 méterrel emelkedne a világtengerek vízszintje. A néha több száz méter vastag úszó jéghegyeknek csak egy tized része látszik ki a vízből<ref>[http://www.mtte.hu/sites/default/files/dokumentumok/versenyek/Hevesy/2014_2015/Hevesy_2015_megyei_8_flap.pdf Hevesy György országos kémiaverseny], mtte.hu</ref>, ezért veszélyeztetik a hajózást. Gyakran az óriási jégtömeg 100-130 méterre is kiemelkedik a vízből, míg a víz alatti rész a 800 méter mélységet is eléri.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jéghegy