„Eagles” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
→‎Nagy sikerek (1975–77): Ez nem ugyanaz a The Last Resort
51. sor:
A második kislemez az album címadó dala volt, amely 1977 májusában vezette a slágerlistákat és kétségkívül az Eagles legismertebb dala lett. Henley énekli a számot, Felder és Walsh pedig egy csodálatos gitárduettet játszik benne. A dalt Felder, Henley és Frey írta, a zenéje teljes egészében Felder szerzeménye. A titokzatos szöveget sokféleképpen értelmezték, melyek közül néhány vitatható. Pletykák is terjengtek bizonyos körökben, hogy a dal a sátánizmusról szól. A híreszteléseket a zenekar megcáfolta és később Henley is a ''History of the Eagles'' dokumentumfilmben. Henley a [[60 Minutes]] amerikai hírmagazinban mondta 2007-ben, hogy „ez voltaképpen egy dal [[az amerikai álom]] árnyoldaláról és a túlzásokról Amerikában, dolgok amikről eddig is tudtunk.”
 
Hard rock hangzásával, ''Life in the Fast Lane'' is nagy sikert aratott, ami megszilárdította Walsh pozícióját a zenekarban. A harmadik és egyben utolsó kislemezként a 11. helyet érte el a listákon. A ''Wasted Time'' ballada zárja az album első oldalát, míg ennek a zenekari változata nyitja a második oldalt. Az album a ''[[The Last Resort (Eagles dal)|The Last Resort]]'' című dallal zárul, egy dal amelyet Frey egyszer „Henley mesterművének” nevezte, de amelyet Henley úgy jellemzett mint „meglehetősen egyhangú” és „soha nem teljesedett ki teljes mértékben, zeneileg szólva”.
 
A második oldalon, a kifutási barázda részbe a „V.O.L. Is Five-Piece Live” van gravírozva, ami azt jelenti, hogy az instrumentális dal, a ''Victim of Love'' eredeti stúdiófelvétel, amely nem utólagos keveréssel készült. Henley megerősíti ezt a ''The Very Best Of'' album borítóján lévő jegyzetben. Mindazonáltal, a dal komoly vita tárgya volt Don Felder és a zenekar többi tagja között. A 2013-ban készített dokumentumfilmben Felder azt állította, hogy a ''Victim of Love'' vokálja neki volt ígérve, mivel a zenéjének oroszlánrészét ő írta. Több sikertelen kísérlet után, hogy Felder énekét rögzítsék, Irving Azoff menedzsert bízták meg, hogy menjen el Felderrel ebédelni, így távolítva őt el a keverőasztaltól, míg a hangját Don Henley utólag felvett énekével helyettesítették. Joe Walsh azt mondta, hogy a Felder sohasem bocsátotta meg nekik ezt a turpisságot. (A könyvében Felder tagadott bármilyen sértődöttséget.) A ''Hotel California'' több listán is szerepelt mint minden idők legjobb albuma, és az együttes legkelendőbb albuma lett, több mint 16 millió eladott példánnyal az USA-ban és több mint 32 millió példánnyal világszerte.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Eagles