„Csehország” változatai közötti eltérés

}}

 

 

[[Fájl:Václav Havel cut out.jpg|thumb|upright|[[Václav Havel]], Csehország első elnöke]]

A felsőházba minden választási körzet egy kétfordulós választási rendszer eredményeképp hat évre küld 1-1 képviselőt. Itt minden páros év őszén a választókerületek harmadában tartanak választásokat. Az első választásokat ebben a rendszerben 1996-ban tartották. Akkor eltérő időszakra választották meg a képviselőket. A Szenátus nem örvend túl nagy népszerűségnek, ezeken a választásokon az első körben 30, a második körben 20%-a vesz részt a választóknak.

 

Az ország külpolitikájának egyik legmeghatározóbb alakítója az a tény, hogy tagja az Európai Uniónak. Az ország miniszterelnöke volt 2009 első félévében az [[Az Európai Unió Tanácsának elnöksége|EU Tanács soros elnöke]].

 

[[Fájl:Czech ISAF (6).jpg|left|thumb|upright|Cseh katona [[Afganisztán]]ban]]

 

{{Lásd még|Cseh Hadsereg|Cseh Légierő}}

A cseh haderő részét képezi a [[Cseh Hadsereg|Hadsereg]], a [[Cseh Légierő|Légierő]] és a különleges támogató egységek. A hadsereg főparancsnoka az ország köztársasági elnöke. 2004-ben alakult át a szervezet professzionális alakulattá, s ekkor törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Csehország 1992. március 12-e óta a [[NATO]] tagja. 2006-ban a költségvetés 1,8%-át fordították honvédelmi célú kiadásokra. A NATO tagjaként több nemzetközi programban is részt vesznek. Ilyenek az [[ISAF]] és a [[KFOR]]. [[Afganisztán]]ba és [[Koszovó]]ba is küldtek békefenntartó katonákat. Fontosabb felszereltségük közé tartozik a [[JAS 39 Gripen]] többfunkciós harci repülőgép, az [[L–159 ALCA]], a [[Mi–24]] harci helikopter, valamint a [[Pandur II]], az [[OT–64 SKOT|OT–64]], az [[OT–90]], a [[BMP–2|BVP–2]] harci járművek, valamint a cseh fejlesztésű [[T–72]] (T–72M4CZ) tank.

 

{{Lásd még|Csehország közigazgatása}}

2000 óta Csehország közigazgatásilag 13 régióra {{lang-cs|kraj}} és a fővárosra, Prágára tagolódik. Minden régiónak külön Regionális Tanácsa {{lang-cs|krajské zastupitelstvo}} van, melyek élén a hejtman (magyarul elnök) áll. Prágában ezeknek a szerveknek a hatáskörét a Városi Tanács és a polgármester tölti be.

[[Fájl:Czech Republic districts.png|thumb|right|A körzetek térképe]]

 

[[Fájl:Václavské náměstí, chodník od č. o. 39 dolů.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Gyalogosok a prágai [[Vencel tér]]en]]

 

A 20. század elején Prága és [[Bécs]] után a harmadik legtöbb cseh [[Chicago|Chicagóban]] lakott.<ref>[http://www.encyclopedia.chicagohistory.org/pages/153.html Czechs and Bohemians]. Encyclopedia of Chicago.</ref><ref>[http://www.wieninternational.at/en/node/3586 Czech and Slovak roots in Vienna] {{Wayback|url=http://www.wieninternational.at/en/node/3586 |date=20140512221406 }}. Wieninternational.at</ref> A 2006-os amerikai népszámlálás adatai alapján {{szám|1637218}} amerikai mondta azt, hogy részben vagy egészben cseh származású.<ref>{{Cite web | url = http://factfinder.census.gov/servlet/ADPTable?_bm=y&-geo_id=01000US&-ds_name=ACS_2006_EST_G00_&-_lang=en&-_caller=geoselect&-format= | title = U.S. Census | publisher=U.S. Census Bureau | accessdate = 13 April 2008}}</ref>

 

Csehország népessége az egyik legkevésbé vallásos az egész világon. A cseheket a vallás tekintetében tolerancia és közömbösség jellemezte már régóta.<ref>Richard Felix Staar, ''Communist regimes in Eastern Europe'', Issue 269, p. 90</ref> A 2011-es népszámlálás szerint a népesség 79,4%-a [[ateizmus|ateista]], [[agnoszticizmus|agnosztikus]] vagy vallás nélküli. (A válaszadók 34,2%-a mondta, hogy nincs vallása, és 45,2%-a nem válaszolt a kérdésre.) A csehek 10,3%-a [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 0,8%-a [[protestantizmus|protestáns]] (0,5% a [[Cseh Testvérek Egyháza|Cseh Testvérek Egyházának]], 0,4% pedig [[Csehszlovák Huszita Egyház|huszita]]). A fennmaradó 9,4% más, kisebb vallás követője.<ref name="Czech Statistical Office">{{cite web|url=http://www.czso.cz/sldb2011/eng/redakce.nsf/i/tab_7_1_population_by_religious_belief_and_by_municipality_size_groups/$File/PVCR071_ENG.pdf|title= Population by religious belief and by municipality size groups

|accessdate=2012-04-23|publisher=Czech Statistical Office}}</ref> 1991 és 2001, illetve 2001 és 2011 között a római katolikusok aránya 39,0%-ról 26,8%-ra, majd 10,3%-ra csökkent. A protestánsok aránya ezalatt 3,7%-ról 2,1%-ra, majd 0,8%-ra zsugorodott.<ref>{{cite web|url=http://www.czso.cz/csu/2008edicniplan.nsf/engt/24003E05ED/$File/4032080119.pdf|title= Population by denomination and sex: as measured by 1921, 1930, 1950, 1991 and 2001 censuses |language=cseh és angol|accessdate=2010-03-09|publisher=Czech Statistical Office}}</ref>

Az egyik legfontosabb vallási ünnep [[július 5.]], [[Szent Cirill]] és [[Szent Metód|Metód]] napja.

 

[[Fájl:Tree map export 2009 Czech Republic.jpeg|bélyegkép|balra|160px|Csehország exportjának arányrajza 28 színkóddal]]

[[Fájl:Czech National Bank in Prague CZ 01.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Cseh Nemzeti Bank]] [[prága]]i székháza]]

Legismertebb cseh vállalatok: [[Škoda Auto]] (Volkswagen csoport tagja), [[KOH-I-NOOR]] (ceruzagyár), [[Plzeňský Prazdroj, a. s.|Plzeňský Prazdroj]] (Pilsner Urquell) (sörgyár), [[Staropramen]] (sörgyár).

 

 

[[Fájl:Nuclear.power.plant.Dukovany.jpg|thumb|left|A [[Dukovany atomerőmű]]]] Csehország energiatermelése 10 TWh-val meghaladja a belső keresletet. Ezt a mennyiséget exportpiacokon értékesítik. A jelenlegi energiaszükséglet 30%-át [[atomerőmű]]vek biztosítják. Ez az előrejelzések szerint a jövőben tovább emelkedik. 2005-ben az energia 65,4%-át leginkább szén alapú erőművekben állították elő. A vízenergiát is hasznosító megújuló források mindössze az energiatermelés 4,6%-át tették ki. A legnagyobb energiaforrás az országon belül a [[Temelini atomerőmű|temelini]]. Az ország másik nagy nukleáris anyagokat hasznosító erőműve a [[Dukovany atomerőmű|Dukovany]].

* Kivitel: Németország 31,8%, Szlovákia 9,1%, Lengyelország 6,1%, Franciaország 5,1%

* Behozatal: Németország 29,5%, Lengyelország 7,7%, Szlovákia 7,4%, Kína 6,3%, Hollandia 5,8%

[[Fájl:Dobříň, City Elefant 971 022-9.jpg|thumb|left|A nagyobb városok mellett futó [[ČD Class 471|CityElefant]] nevű emeletes vonat, melyet a [[Škoda Works]] gyárt]]

 

A közúthálózat hossza az országban {{szám|55653|km}},<ref>{{cs icon}} [http://www.rsd.cz/rsd/rsd.nsf/0/80345976071FCBACC12575CF004E133E/$file/RSD2009en.pdf Roads and Motorways in the Czech Republic] {{Wayback|url=http://www.rsd.cz/rsd/rsd.nsf/0/80345976071FCBACC12575CF004E133E/$file/RSD2009en.pdf |date=20110221195307 }}. RSD.cz (2009).</ref> ebből 1177,5&nbsp;km autópálya. A megengedett legnagyobb sebesség lakott területen 50&nbsp;km/h, külterületen 90&nbsp;km/h, autópályán pedig 130&nbsp;km/h.

 

Csehország az első tíz ország között van az internetes sávszélességet tekintve.<ref>{{Cite web|url=http://www.news.com.au/technology/state-of-the-internet-reports-reveals-internet-speeds-around-the-world/story-e6frfro0-1226344876391 |title='State of the Internet' report reveals the fastest web speeds around the world|author=Lee Taylor|date=2 May 2012|work=news.com.au|accessdate=2 May 2012}}</ref>

Az Európai Unióban 2010-ben itt volt a legtöbb [[Wi-Fi]] felhasználó.<ref>{{Cite web|url=http://liveweb.archive.org/http://www.volny.cz/horvitz/os-info/czech.html |title=Openspectrum.info – Czech Republic |publisher=Volweb.cz|accessdate=25 April 2010}}</ref> 2008. Elején több mint 800, jellemzően helyi WISP működött.<ref>{{Cite web|title=Wi-Fi: Poskytovatelé bezdrátového připojení|url=http://translate.google.com/translate?u=http%3A%2F%2Fwww.internetprovsechny.cz%2Fwifi-poskytovatele.php&hl=cs&ie=UTF8&sl=cs&tl=en|publisher=internetprovsechny.cz|accessdate=17 March 2008}}</ref><ref>{{Cite web|title=Bezdrátové připojení k internetu|url=http://translate.google.com/translate?u=http%3A%2F%2Fwww.bezdratovepripojeni.cz&hl=cs&ie=UTF8&sl=cs&tl=en|publisher=bezdratovepripojeni.cz|accessdate=18 May 2008}}</ref> Mindhárom mobiltelefonos szolgáltató, a [[T-Mobile (cégcsoport)|T-Mobile]], [[Vodafone]], [[Telefónica|Telefónica O2]] és az U:fon internetszolgáltató is biztosít [[GPRS]], [[Enhanced Data Rates for GSM Evolution|EDGE]], [[Universal Mobile Telecommunications System|UMTS]] és [[CDMA2000]] internetelérést is. Az állami tulajdonú Český Telecom lassította a széles sávú internet elterjedését. 2004 elejétől más szereplők is beléphettek a piacra, így felgyorsult az ADSL és SDSL elterjedése. Ez, valamint a Český Telecom privatizációja is hozzájárult a csökkenő ártrendhez.

2006. július 1-jén a Český Telecomot megvásárolta a Spanyolország többségi tulajdonában álló nemzetközi telekommunikációs társaság, a Telefónica csoport. A társaság neve ekkor változott [[Telefónica O2 Czech Republic]]ra. 2012. áprilisban mind a VDSL, mind az ADSL2+ többféle csomagban is elérhető. A legmagasabb elérhető sebesség 25 Mbit/s volt. A 2 Mbit/s és 120 Mbit/s letöltési sávszélességével egyre inkább teret hódít a kábelen keresztüli internetszolgáltatás.

 

[[Fájl:Praha Karaliu rumu kompleksas.jpg|thumb|A vasfüggöny 1989-es leomlása után [[Prága]] [[Európa]] egyik turisztikailag legvonzóbb városává vált]]

 

Sok [[sörfesztivál]]t rendeznek itt, ezek közé tartozik a Prágában májusonként 17 napon át zajló [[Cseh Sörfesztivál]], a cseh sörök legnagyobb ünnepe, az augusztusi [[Pilsner Fest]] [[Plzeň]]ben, az "Olomoucký pivní festival" ([[Olomouc]]ban), valamint a "Slavnosti piva v Českých Budějovicích" fesztivál [[České Budějovice|České Budějovicében]]).

 

[[Fájl:Contactlenzen Confortissimo.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A modern [[kontaktlencse]] [[Otto Wichterle]] és [[Drahoslav Lím]] találmánya]]

[[Fájl:Prague Academy Sci.jpg|thumb|A Cseh Tudományakadémia épülete Prágában]]

* [[Josef Ressel]] (1793–1857), a [[hajócsavar]] és a modern [[iránytű]] feltalálója.<ref name="science1" />

 

 

Az [[UNESCO]] [[világörökség]] listáján a következő csehországi helyszínek szerepelnek:

* [[Zsidó negyed (Třebíč)|Třebič zsidó negyede]] és a [[Szent Procopius-bazilika (Třebíč)|Szent Prokópiusz-bazilika]]

 

 

Egyes szakértők szerint az ország legnagyobb kulturális exportterméke a videojátékok sorozata. Olyan világszerte elismert videojáték-fejlesztők vannak az országban, mint a [[Bohemia Interactive]], az [[Amanita Design]] vagy a [[Madfinger Games]]. Itt készültek többek között a következő játékok is: [[Operation Flashpoint: Cold War Crisis]], [[Mafia: The City of Lost Heaven]], [[Vietcong (video game)|Vietcong]], [[Machinarium]], [[Shadowgun]] és a [[DayZ (videojáték)|DayZ]].<ref>{{cite web|last=Pros|first=Marek|title=Videohry jsou největší kulturní export Česka, tvrdí odborník|url=http://magazin.aktualne.cz/svelch-hry-jsou-nejvetsi-kulturni-export-ceske-republiky/r~8398882ca2d911e3b7290025900fea04/|work=Aktualne.cz}}</ref>

 

{{művészet|Cseh}}

[[Fájl:Václav Havel 9. června 2006, Café d'Europe.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|[[Václav Havel]] cseh író, politikus]]

A történelem során a legtöbb nyelvre a [[Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban]] című háborúellenes komikus regényt fordították le csehről. Ezt [[Karel Steklý]] két színes filmben is megfilmesítette, melyeket 1956-ban, illetve 1957-ben forgattak.

 

A prágai [[Barrandov Studios]] az ország legnagyobb és Európa egyik legnagyobb filmstúdiója. Csehországban több olyan helyszín is van, ahol a stúdió szívesen forgat.<ref>{{cite web|title=KFTV|url=http://www.kftv.com/country/Czech_Republic/guide/general|publisher=Wilmington Publishing and Information Ltd|accessdate=26 October 2012}}</ref> Prágában a régi Párizs, Berlin és Bács hangulatát keresik a forgatások szereplői. [[Karlovy Vary]] látható a 2006-os, Casino Royale című James Bond filmben is.<ref>{{cite web|title=Czech Film Commission - Karlovy Vary|url=http://www.filmcommission.cz/news/detail/id/85|publisher=Czech Film Commission|accessdate=26 October 2012|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130116234400/http://www.filmcommission.cz/news/detail/id/85|archivedate=2013-01-16}}</ref> A leghíresebb cseh filmrendezők [[Miloš Forman]] és [[Jiří Menzel]].

 

Csehországban a zene gyökerei több mint 1000 évre, az akkori [[egyházi zene|egyházi zenéig]] nyúlik vissza. Az első fennmaradt darab a [[10. század]] végén keletkezett, melynek címe Urunk írgalmazz nekünk (Hospodine pomiluj ny). Hosszú múltra tekint vissza a történelmi Csehország, [[Morávia]], valamint [[Szilézia]] komolyzenei és népzenei történelme is. A cseh zeneszerzőket és zenészeket már a műzene megjelenéséől nagyon megihlette a népzene. [[Adam Michna]], [[Jan Dismas Zelenka]], [[Josef Mysliveček]], [[Bedřich Smetana]], [[Leoš Janáček]], [[Antonín Dvořák]], [[Josef Suk]], [[Bohuslav Martinů]], [[Erwin Schulhoff]] és [[Petr Eben]] mind a híresebb cseh zeneszerzők közé tartoznak. A legjelentősebb zenei fesztivál az 1946 óta minden évben megrendezett [[Prágai Tavaszi Nemzetközi Zenefesztivál|Prágai Tavasz]].

 

* [[Jiří Anderle]] (1936) – grafikus

 

[[Fájl:Praha 2005-09-25 svíčková na smetaně-00.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A ''[[Svíčková]]'' jellegzetes cseh étel, mely marinált marhahúsból és gombócból áll]]

[[Fájl:Pilsner Urquell 2.JPG|bélyegkép|balra|120px|A [[Pilsner Urquell]] volt a világ első „[[pilsner]]” típusú söre]]

Legkedveltebb húsok: a sertéshús ''(vepr)'', a marhahús ''(hovezí maso)'', a borjú ''(telecí maso)'', a csirke ''(kure)'', a liba ''(hus)'' és a kacsa ''(kachna)''. A halételek jobbára a [[pisztráng]] ''(pstruh)'' és a [[ponty]] ''(kapr)''.

 

[[Fájl:Nagano 1998-Russia vs Czech Republic.jpg|thumb|Csehország csapata az [[1998. évi téli olimpiai játékok|1998-as téli olimpián]] 1:0 arányban legyőzi Oroszország csapatát, ezzel megszerezve a jégkorong aranyérmét]]

{{Lásd még|Cseh férfi jégkorong-válogatott|Cseh labdarúgó-válogatott}}

Az egyik kedvelt sportág a csehek körében az egyedül és csapatban is kikapcsolódást nyújtó túrázás, amihez kitűnő terepet biztosítanak a cseh hegységek. A turista szó cseh jelentései között megtaláljuk a túrázót is. is. Ez könnyű szívvel ajánlható a kezdőknek is, mert a több mint 100 éves múltnak köszönhetően jól kitáblázott útvonalak vannak, melyek jelzésrendszere Európa egyik legjobbja. Összességében {{szám|40000}} kilométernyi, hosszabb, rövidebb szakaszokból álló, jól kitáblázott túraútvonal hálózza be az országot, így a Cseh-hegységet is.

 

{| {{széptáblázat}}

! Dátum !! Ünnep !! Az ünnep neve csehül

|}

 

* [[Csehország nemzeti jelképei]]

* [[Cseh állampolgárság]]

{{megjegyzések}}

 

{{jegyzetek}}

 

* ''Földrajzi Világatlasz'' (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, 2003)

* ''Cartographia Világatlasz'' (Cartographia, 2001–2002)

* ''Midi világatlasz'' (Topográf Térképészeti Kft., Nyír Karta & Topográf, [[Nyíregyháza]], 2004) {{ISBN|963-9516-63-5}}

 

{{Sisterlinks}}

* [http://csehorszag.lap.hu/ Csehország.lap.hu] – Linkgyűjtemény