„Magyar–török háború (1521–26)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
60. sor:
=== Az ország anarchiába süllyedése ===
A magyarok és a csehek közti perszonálunió utóbbi félre nézve nagyon előnytelen volt, mert a török elleni védekezés céljából külön adót vetettek ki rá. De az éves jövedelem nem érte el az [[1490]] előttit (maximum 200 000 forintot), annyira volt legfeljebb elég, hogy a [[Buda (történelmi település)|budai]] királyi palota fényét megőrizzék.(Edit néninek kell)
A király aligha ismerte az országot, bizonyítja mindezt, hogy Budán tartotta fenn székhelyét és állandóan országgyűléseket hívott össze. Az őt támogató bárókat nagy birtokokkal honorálta, ezzel azonban a királyi birtokok csökkentek, ami nem pusztán a királyi jövedelmek, hanem a király tekintélyének apadását is maga után vonta. Ulászló kénytelen volt kölcsönöket felvenni, ezekre fedezetként zálogot adott, azonkívül béreket és adómentességet adott egyes birtokosoknak. De a jövedelem nem nőtt semmilyen új intézkedés hatására sem és az államháztartás sok pénzt nyelt el.
| |||