„Haller György” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Jogsértő |
eltüntet Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
1. sor:
{{jogsértő|http://www.hallergyorgy.hu/cikkek/eletrajz/}}
<!--<blockquote>Haller György (1883-1934.) sváb származású, erdélyi születésű, magyar festőművész volt.</blockquote><blockquote>Felmenői az 1700-1800-as években lezajlott Szatmár megyei német telepítés során, a Duna és a Bodeni-tó között fekvő felsősváb területről érkeztek egy új és jobb élet reményében a Szatmár környéki településekre.</blockquote><blockquote>Édesapja gazdálkodó ember volt, aki Mezőteremen született (a település Tiream néven ma Románia területén található Szatmár megyében) és itt alapított családot. Első gyermekeként született György 1883. március 10-én ugyancsak Mezőteremen. </blockquote><blockquote>György alig volt 8 éves, amikor édesanyja elhunyt. Apja második feleségétől négy féltestvére született.</blockquote><blockquote>Legidősebb és tehetséges gyermekként a család fontosnak tartotta a taníttatását, ezért – a kor szokásait követve – papi pályára szánták. </blockquote><blockquote>A szülőfalujában elvégzett elemi után Szatmárnémetiben a Királyi Katolikus Főgimnáziumban tanult tovább, majd érettségizett kitűnő eredményeket felmutatva. </blockquote><blockquote>A képzőművészet iránti vonzódás, a rajzolás szeretete miatt elhagyta a papi képzést, jelentkezett és felvételt nyert a Budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet rajztanári képzésére.</blockquote><blockquote>A képzőművészet iránti vonzódás, a rajzolás szeretete miatt elhagyta a papi képzést, jelentkezett és felvételt nyert a Budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet rajztanári képzésére.</blockquote><blockquote>Az 1902-től 1906-ig tartó képzés ideje alatt tanárai voltak többek között Edvi Illés Aladár, Nadler Róbert, Révész Imre, Erdőssy Béla, Lóránfi Antal és Hegedűs László. </blockquote><blockquote>A képzés befejeztével, 1906. június 24-én a Székely Bertalan vezette vizsgabizottság előtt tett eredményes vizsga alapján tanári képesítést nyert.</blockquote><blockquote>''" E vizsgálat alapján mi Haller György urat a művészeti és a mértani rajznak a hazai középiskolákban, a felsőipariskolákban, ipari szakiskolákban és nőipariskolákban, valamint ezekkel egyenrangú és alsóbb tanintézetekben való tanítására, a ránk ruházott hatalomnál fogva, képesítettnek nyilvánítjuk."''</blockquote><blockquote>Tanári hivatásának gyakorlását még ez évben a Nagymihályi Fiúiskolában megkezdte. Az itt eltöltött évekből több Nagymihályban és a vidék több részén készült festmény származik. </blockquote><blockquote>Később, több vidéki iskola után Budapesten, a piarista rend által fenntartott V. kerületi Kegyesrendi Gimnáziumban tanított rajzot és ábrázoló geometriát.</blockquote><blockquote>Életének utolsó, közel tíz évében a Budapesti Magyar Királyi Állami Mátyás Király Reálgimnáziumban tanított, ahol kollégája volt Mező Ferenc történész, sporttörténész. </blockquote><blockquote>Tanári hivatása mellett művészi elhivatottságának élt, rajzolt, festett különböző technikákat alkalmazva, keresve a maga művészi kifejezési módját. Tudta, hogy az átlagos rajztanári pályánál többre hivatott, így folyamatosan fejlesztette magát, folytatta a szakmai tapasztalatok bővítését, az új ismeretek szerzését. Ezért részt vett a főiskola által okleveles rajztanárok számára 1911-13. években indított továbbképzésen (művészképzésen). A képzés befejezése után, 1914-ben részt vett a nagybányai művésztelep munkájában. Ennek hatása a tájképek megörökítésében, az élénk, vidám színvilág alkalmazásában érhető tetten. (Itt volt alkalma találkozni, együtt dolgozni többek között a Ferenczy család tagjaival, Mikola Andrással, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Kádár Gézával, Ziffer Sándorral.)</blockquote><blockquote>Ekkorra már a szakma felfigyelt rá, ismerték és elismerték tehetségét, szerepelt kiállításokon, a Nemezeti Szalon tárlatain, folyóiratot illusztrált (Az Élet c. szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai.)</blockquote><blockquote>Választmányi tagja volt a Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének.</blockquote><blockquote>Mindeközben 1907-ben megnősült. Felesége egy nála idősebb özvegyasszony lett, kinek megfestette arcképét is (''Matild portréja'').</blockquote><blockquote>Házasságuk alig 11 évig tartott, 1918-ban felesége halálával megözvegyült. Újra nősült 1921-ben. Szülőfalujából választott hitvesével családot alapított és 1931-ben megszületett egyetlen gyermeke, leánya Mária Magdolna. Budapesten ismert lakcímei a XI. kerületi Kruspér utcában, majd a Bertalan utcában voltak. Azonban ő saját családi otthonra vágyott, így 1926-ban a Budatétényben megvásárolt telekre megálmodta, megtervezte saját lakóházát. Az építkezés 1930-ra befejeződött, s ő feleségével, majd 1931-ben megszületett gyermekével boldog családi életet s még hosszú, nyugodt alkotó éveket remélt. Lakókörnyezetében, a kerület lakosai körében megbecsülés övezte. Kapcsolatot tartott többek között volt tanárával, Edvi Illés Aladárral, aki – mint számos más festőművész akkoriban (pl. Pogány Gyula, Vén Emil, Lassgallner Oszkár /Benczúr Gyula unokatestvére/) – Budafok-Tétény lakosa volt, nem messze a Haller villától. Baráti, kollegális kapcsolatai közül ismert még Füst Milánhoz fűződő barátsága, aki ''"... szeretettel Gyuri barátomnak ..."'' ajánlással
| |||