Wikipédia

„Mihail Mihajlovics Bahtyin” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
15. sor:
1919–1920 táján Bahtyin több nyilvános vitán vett részt, számos előadást tartott (például: ''Kereszténység és kritika, Friedrich Nietzsche viszonya a kereszténységhez, Leonardo da Vinci világnézete''), irodalmi-művészeti tanfolyamot vezetett, sőt Pumpjanszkijjal együtt megrendezték Szophoklész ''Oidipusz Kolónoszban'' című tragédiáját is. 1919-ben jelent meg a nyeveli ''Gyeny iszkussztva'' című folyóiratban ''A művészet és felelősség'' című cikke, amely az egyetlen olyan írása a Dosztojevszkij-könyv kiadásáig, amely a saját nevén jelenik meg.
 
1920 végén áttelepült [[VityebszkVicebszk|Vityebszkbe]]be, ahol a forradalom után pezsgő kulturális élet alakult ki: itt élt és dolgozott [[Marc Chagall]], valamint a kor számos ismert művésze és értelmiségije, és itt alakult meg a Bahtyin-kör, amelyhez Pumpjanszkijon és Volosinovon kívül csatlakozik még Pavel Medvegyev irodalomtörténész és Ivan Szollertyinszkij zenetörténész is. Sorsa későbbi alakulása szempontjából említést érdemel, hogy 1921-ben csontvelőgyulladással kórházba került. Ugyanebben az évben feleségül vette Jelena Okolovicsot. Bahtyin munkásságának vityebszki periódusához a következő művek tartoznak: ''A tett filozófiájához, A szerző és a hős az esztétikai tevékenységben, Az erkölcsösség szubjektuma és a jog szubjektuma,'' melyeket csak jóval később – volt, amelyiket csak a filozófus halála után – adtak ki.
Bahtyinék 1924-ben Leningrádba költöztek, és külső munkatársként az Orosz Állami Művészettörténeti Intézetbe és a Lenizdat kiadóhoz került alkalmazásba. Ekkor tartott előadás-sorozatot ''A hős és a szerző a művészi alkotásban'' címmel. Barátai közé tartozik a már említett vityebszki körön kívül, melynek néhány tagja szintén áttelepült Leningrádba, I. Kanajev biológus, Ny. Konrád, Kelet-kutató és Konsztantyin Vaginov író.
21. sor:
Leningrádban megjelent művei: ''A tudományos salierizmus'' (1924, Medvegyev neve alatt), ''A társadalmiságon innen és túl'' (1925, Volosinov neve alatt), ''A modern vitalizmus'' (1926, I. Kanajev neve alatt), ''A szó az életben és a költészetben'' (1926, Volosinov neve alatt), ''A freudizmus'' című könyve (1927, Volosinov neve alatt), ''A formális módszer az irodalomtudományban. Kritikai bevezetés a szociológiai poétikába'' (1928, Medvegyev neve alatt).
 
1928. december 24-én a [[Állami Politikai Igazgatóság|GPU]] „ellenforradalmi tevékenység” vádjával letartóztatta, mivel részt vett a [[Alekszandr Alekszandrovics Mejer|Mejer-féle]] Feltámadás vallásfilozófiái kör ülésein, majd 1929-ben ötéves lágerbüntetésre ítélték a kiújult a csontvelőgyulladása miatt kórházban tartózkodó Bahtyint.
 
[[1929]]-ben jelent meg alapvető munkája [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]]ről ''(Dosztojevszkij poétikájának problémái).'' Ebben a nagy orosz író sajátos regénytípusának többszólamúságát tárta fel. Ugyanebben az évben Volosinov neve alatt adják ki ''A marxizmus és nyelvfilozófia'' című művét.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mihail_Mihajlovics_Bahtyin”