„Ventilátor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.238.38 (vita) szerkesztéséről Magic links bot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
13. sor:
A ventilátorok három fő csoportra oszthatók: ''axiális'', ''radiális'' vagy ''centrifugális'' és ''keresztáramú'' ventilátorokra.
===Axiális ventilátorok===
[[Kép:Large Daltec vaneaxial fan.jpg|thumb|Ipari axiális ventilátor]]
Az axiális ventilátorok forgó lapátjai a levegőt tengelyirányú áramlásra késztetik. Az ilyen ventilátorokat igen sok területen használják. A legtöbb háztartásban használt készülék is ilyen típusú. Ezek többsége egyszerű kerek furattal, csődarabbal ellátott lemez alakú állórészbe van szerelve, az esetek többségében a ventilátor-forgórészt (járókereket) közvetlenül a hajtómotor tengelyére erősítik fel. Az [[asztal]]i ventilátorok motorja egy stabil talpra van erősítve, és általában nem tartalmaz a lapátok körül csőházat, ezért balesetek elkerülése végett hálóval van körülvéve.
A jobb hatásfok érdekében a ventilátor háza a lapátok körül hengeres cső szokott lenni, a ventilátor tengelye két csapágyban forog, hajtását pedig nagy ipari ventilátoroknál ékszíjjal vagy rugalmas tengelykapcsolón keresztül nyeri legtöbbször indukciós villanymotortól. A nagy ventilátoroknál a jó hatásfok jelentősen befolyásolja a költségeket. Ezért ezek általában acéllemezből készült csavart lapátokkal készülnek, a még igényesebb kivitelezés esetén pedig a lapátok keresztmetszete szárnyszelvény alakú. Az elcsavarásra azért van szükség, mert a nagyobb sugáron elhelyezkedő keresztmetszetnek a forgásból származó érintőirányú sebessége nagyobb, mint a tengelyhez közelebb fekvőnek, a levegő belépési sebessége viszont mindkét helyen azonos, így az ütközésmentes relatív áramlás biztosítása céljából a lapátokat célszerű elcsavarni.
Ritkábban a lapátokat üzemen kívül elforgathatóra alakítják ki (a lapátok állásszögét változtatják néhány fokozatban), ami lehetővé teszi a változó áramlási mennyiség igényéhez legjobban alkalmazkodó geometria megvalósítását.
A háztartási ventilátorok egyik legfontosabb szempontja a [[zaj]]szegény kivitel kialakítása. A nagy tömegben forgalmazott készülékek legtöbb alkatrészét ma műanyagból vagy forgácsmentes megmunkálással gyártják, ami a költségek csökkentése mellett a nagyobb alakhűséget is biztosítja.
Az axiális ventilátorok mérete és teljesítménye széles határok között változik a számítógépek [[mikroprocesszor]]ait hűtő miniatűr szerkezetektől a szélcsatornák hatalmas egységeiig. Az ipari ventilátorok szokásos csőátmérői 300–400 mm-től 1800-2000 mm-ig terjednek, az előállított statikus nyomáskülönbség 800 Pa vagy annál kevesebb.
==Radiális ventilátor==
[[Kép:CentrifugalFan.png|thumb|left|200px|Radiális ventilátor]]
A radiális ventilátor tengelyirányban szívja be a levegőt és a [[tengely]]re merőlegesen fújja ki. Járókerekének sík körlap a hátlapja, előlapján pedig (amely lehet sík kör alakú sík lemez vagy trombitaszerűen kialakított forgástest) a szívócsonk irányában kialakított kerek lyukon keresztül szívja be a levegőt. A lapátok az előlap és a hátlap között helyezkednek el. A járókerékből sugárirányba kilépő levegőt az alakjáról csigaháznak nevezett külső burkolat tereli a kilépő csonk irányába, ahonnan fémlemezből készült, általában téglalap keresztmetszetű vezetékhez csatlakozik vagy kilép a szabadba. A radiális ventilátorokat szintén igen sokfelé használják. Mivel nagyobb nyomásnövekedést hoz létre, mint az axiálventilátor, ennek megfelelő a felhasználása is: hajszárítóba, levélszívóba, porszívóba, sátrak, matracok felfújásához, légkondicionáláshoz használják, ill. ipari berendezésekbe építik be.
A járókerék lapátjainak alakja típusonként változik. Hátrahajló lapátoknak nevezik azokat, melyek kilépő érintője a forgásiránnyal ellentétes irányba mutat, előrehajló lapátok kilépő érintője a forgásirányú. Ez utóbbiak nagyobb nyomáskülönbséget állítanak elő.
===Keresztáramú ventilátor===
[[Kép:Wentylator poprzeczny-schemat.jpg|thumb|right|200px|Keresztáramú ventilátor]]
A keresztáramú ventilátor elvét Mortier 1893-ban szabadalmaztatta. Az ilyen ventilátorok járókerekébe radiális irányban lép be a levegő, majd a lapátokon kétszer átáramolva ugyancsak sugárirányba lép ki. A járókerék szélessége általában többszöröse az átmérőnek. Ezek a ventilátorok csendesek, jó hatásfokúak, viszonylag nagy nyomáskülönbséget tudnak előállítani, a szállított légmennyiséget egyszerűen a járókerék szélességével lehet beállítani, kicsi a helyigényük. Ezek következtében igen elterjedtek háztartási alkalmazásokban, így az osztott klíma berendezések ventilátorja csaknem kivétel nélkül ebbe a típusba tartozik.
== Források ==
* [[Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve]] 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
* [[Pattantyús-Ábrahám Géza|Pattantyús Á. Géza]]: ''A gépek üzemtana.'' 14. lényegesen átdolgozott és bővített kiadás.
Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. {{ISBN|963-10-4808-X}}
* [[Gruber József|Dr. Gruber József]] és szerzőtársai: Ventilátorok. 2. javított kiadás. Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1968.
== Jegyzetek ==
| |||