„Haller György” változatai közötti eltérés

Forrás hiányzik
a (Szövegbeli pontosítás, link hivatkozás pontosítása.)
(Forrás hiányzik)
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Haller_György_portréja.jpg|keretnélküli]]
 
'''Haller György''' (1883 – 1934) festő-és grafikusművész, középiskolai rajztanár
''HALLER GYÖRGY''
[[Fájl:Platánok (akvarell, 26*35).jpg|bélyegkép|Platánok (akvarell, 26*35)]]
festő-és grafikusművész, középiskolai rajztanár
 
1883-1934.
 
 
Haller György sváb származású, erdélyi születésű, magyar festőművész volt.
Felmenői az 1700-1800-as években lezajlott Szatmár megyei német telepítés során, a Duna és a Bodeni-tó között fekvő felsősváb területről érkeztek egy új és jobb élet reményében a Szatmár környéki településekre.
 
Édesapja gazdálkodó ember volt, aki Mezőteremen[[Mezőterem]]en született (a település Tiream néven ma Románia területén található Szatmár megyében) és itt alapított családot. Első gyermekeként született György 1883. március 10-én ugyancsak Mezőteremen.
[[Fájl:Tabán, Holdvilág u. 14. (színes rajz, 20*27).jpg|bélyegkép|Tabán, Holdvilág u. 14. (színes ceruzarajz, 20*27)]]
György alig volt 8 éves, amikor édesanyja elhunyt. Apja második feleségétől négy féltestvére született.
A képzőművészet iránti vonzódás, a rajzolás szeretete miatt elhagyta a papi képzést, jelentkezett és felvételt nyert a Budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet rajztanári képzésére.
 
A család szűkös anyagi lehetőségei és az önálló döntése miatt történt pályamódosítás okán a család az anyagi támogatást megvonta tőle. Ahhoz, hogy választott hivatására, valamint művészi pályájára felkészülhessen, magának kellett a megélhetését biztosítania. Ezt többek között házitanítóként tudta megtenni. Ezen kívül a főiskolán három féléven át ösztöndíjban részesült. Diákként, majd később tanárként is a kor nagyiparos családjainál ([[Dreher család|Dreher]], Stühmer, Gschwindt) valamint az Eszterházi családnál tanított.
 
Az 1902-től 1906-ig tartó képzés ideje alatt tanárai voltak többek között [[Edvi Illés Aladár]], Nadler[[Nádler Róbert]], [[Révész Imre (festő)|Révész Imre]], [[Erdőssy Béla (festő)|Erdőssy Béla]], Lóránfi[[Loránfi Antal]] és [[Hegedűs László (festő)|Hegedűs László]].
 
A képzés befejeztével, 1906. június 24-én a [[Székely Bertalan]] vezette vizsgabizottság előtt tett eredményes vizsga alapján tanári képesítést nyert.
[[Fájl:Aranyló rét.jpg|bélyegkép|Aranyló rét (olaj, vászon, 25*34)]]
''" E vizsgálat alapján mi Haller György urat a művészeti és a mértani rajznak a hazai középiskolákban, a felsőipariskolákban, ipari szakiskolákban és nőipariskolákban, valamint ezekkel egyenrangú és alsóbb tanintézetekben való tanítására, a ránk ruházott hatalomnál fogva, képesítettnek nyilvánítjuk."''
Később, több vidéki iskola után Budapesten, a piarista rend által fenntartott V. kerületi Kegyesrendi Gimnáziumban tanított rajzot és ábrázoló geometriát.
 
Életének utolsó, közel tíz évében a Budapesti Magyar Királyi Állami Mátyás Király Reálgimnáziumban tanított, ahol kollégája volt [[Mező Ferenc (sporttörténész)|Mező Ferenc]] történész, sporttörténész.
[[Fájl:Kikötő a vámháznál (olaj, vászon, 16*26).jpg|bélyegkép|Kikötő a vámháznál (olaj, vászon, 16*26)]]
Tanári hivatása mellett művészi elhivatottságának élt, rajzolt, festett különböző technikákat alkalmazva, keresve a maga művészi kifejezési módját. Tudta, hogy az átlagos rajztanári pályánál többre hivatott, így folyamatosan fejlesztette magát, folytatta a szakmai tapasztalatok bővítését, az új ismeretek szerzését. Ezért részt vett a főiskola által okleveles rajztanárok számára 1911-13. években indított továbbképzésen (művészképzésen). A képzés befejezése után, 1914-ben részt vett a [[nagybányai művésztelep]] munkájában. Ennek hatása a tájképek megörökítésében, az élénk, vidám színvilág alkalmazásában érhető tetten. (Itt volt alkalma találkozni, együtt dolgozni többek között a [[Ferenczy család]] tagjaival, [[Mikola AndrássalAndrás]]sal, [[Réti IstvánnalIstván]]nal, [[Thorma JánossalJános]]sal, [[Kádár Géza (festő)|Kádár Gézával]], [[Ziffer SándorralSándor]]ral.)
 
Ekkorra már a szakma felfigyelt rá, ismerték és elismerték tehetségét, szerepelt kiállításokon, a Nemezeti Szalon tárlatain, folyóiratot illusztrált (Az Élet c. szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai.)
Mindeközben 1907-ben megnősült. Felesége egy nála idősebb özvegyasszony lett, kinek megfestette arcképét is (''Matild portréja'').
[[Fájl:Erdőalja (grafika).jpg|bélyegkép|Erdőalja (ceruzarajz)]]
Házasságuk alig 11 évig tartott, 1918-ban felesége halálával megözvegyült. Újra nősült 1921-ben. Szülőfalujából választott hitvesével családot alapított és 1931-ben megszületett egyetlen gyermeke, leánya Mária Magdolna. Budapesten ismert lakcímei a XI. kerületi Kruspér utcában, majd a Bertalan utcában voltak. Azonban ő saját családi otthonra vágyott, így 1926-ban a Budatétényben[[Budatétény]]ben megvásárolt telekre megálmodta, megtervezte saját lakóházát. Az építkezés 1930-ra befejeződött, s ő feleségével, majd 1931-ben megszületett gyermekével boldog családi életet s még hosszú, nyugodt alkotó éveket remélt. Lakókörnyezetében, a kerület lakosai körében megbecsülés övezte. Kapcsolatot tartott többek között volt tanárával, Edvi Illés Aladárral, aki – mint számos más festőművész akkoriban (pl. Pogány Gyula, [[Vén Emil]], Lassgallner Oszkár /Benczúr Gyula unokatestvére/) – Budafok-Tétény lakosa volt, nem messze a Haller villától. Baráti, kollegáliskollegiális kapcsolatai közül ismert még [[Füst MilánhozMilán]]hoz fűződő barátsága, aki ''"... szeretettel Gyuri barátomnak ..."'' ajánlással  dedikálta számára a könyvét.
 
Életét meg kellett osztania családja, tanári hivatása és művészi elhivatottsága között. Az előzőek kötelezettségei utóbbi kiteljesedését némileg háttérbe szorították, lassabb léptéket szabtak a művész vágyainak. Haller Györgynek nem volt módja nemzetközi kapcsolatokat ápolni, akár a müncheni, vagy a párizsi művészeti életben a különböző irányzatok képviselőivel eszmét cserélni, együtt dolgozni. Művészi élete kiteljesedésének nagy fordulópontja lehetett volna, ha elfogadja 1927-ben azt a lehetőséget, mely egy angliai mecenatúrát jelentett volna számára. Mindazon által műveiben tetten érhető a folyamatos fejlődés, a korszerű technikák alkalmazása. Hátrahagyott terveiből, vázlataiból kibontakozik a plein air festő új látásmódja, új témaválasztása, talán irányváltása is, melyet sajnos már nem volt módja megvalósítani.