„Haller György” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Konczklara (vitalap | szerkesztései)
Forrás hivatkozásokat rögzítettem be a szövegbe.
7. sor:
Haller György sváb származású, erdélyi születésű, magyar festőművész volt.
[[Fájl:Az öreg tölgy (pasztell).jpg|bélyegkép|Az öreg tölgy (pasztell)]]
Felmenői az 1700-1800-as években lezajlott Szatmár megyei német telepítés során, a Duna és a Bodeni-tó között fekvő felsősváb területről érkeztek egy új és jobb élet reményében a Szatmár környéki településekre.<ref>Dr. Vonház István: A Szatmár megyei német telepítés</ref>
 
Édesapja gazdálkodó ember volt, aki [[Mezőterem]]en született és itt alapított családot. Első gyermekeként született György 1883. március 10-én ugyancsak Mezőteremen.
22. sor:
 
Az 1902-től 1906-ig tartó képzés ideje alatt tanárai voltak többek között [[Edvi Illés Aladár (festő)|Edvi Illés Aladár]], [[Nádler Róbert]], [[Révész Imre (festő)|Révész Imre]], [[Erdőssy Béla (festő)|Erdőssy Béla]], [[Loránfi Antal]] és [[Hegedűs László (festő)|Hegedűs László]].
<references /><ref>Országos Magyar Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Tanbizonyítvány 1902-1903. tanévtől évente 1905-1906. tanévig</ref>
 
A képzés befejeztével, 1906. június 24-én a [[Székely Bertalan]] <ref>Országos Magyar Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Értesítője az 1905-1906. tanévről</ref>vezette vizsgabizottság előtt tett eredményes vizsga alapján tanári képesítést nyert.
[[Fájl:Aranyló rét.jpg|bélyegkép|Aranyló rét (olaj, vászon, 25*34)]]
''" E vizsgálat alapján mi Haller György urat a művészeti és a mértani rajznak a hazai középiskolákban, a felsőipariskolákban, ipari szakiskolákban és nőipariskolákban, valamint ezekkel egyenrangú és alsóbb tanintézetekben való tanítására, a ránk ruházott hatalomnál fogva, képesítettnek nyilvánítjuk."''
33 ⟶ 34 sor:
Életének utolsó, közel tíz évében a Budapesti Magyar Királyi Állami Mátyás Király Reálgimnáziumban tanított, ahol kollégája volt [[Mező Ferenc (sporttörténész)|Mező Ferenc]] történész, sporttörténész.
[[Fájl:Kikötő a vámháznál (olaj, vászon, 16*26).jpg|bélyegkép|Kikötő a vámháznál (olaj, vászon, 16*26)]]
Tanári hivatása mellett művészi elhivatottságának élt, rajzolt, festett különböző technikákat alkalmazva, keresve a maga művészi kifejezési módját. Tudta, hogy az átlagos rajztanári pályánál többre hivatott, így folyamatosan fejlesztette magát, folytatta a szakmai tapasztalatok bővítését, az új ismeretek szerzését. Ezért részt vett a főiskola által okleveles rajztanárok számára 1911-13. években indított továbbképzésen (művészképzésen). A képzés befejezése után, 1914-ben részt vett a [[nagybányai művésztelep]]<ref>Réti István: Nagybányai művésztelep</ref> munkájában. Ennek hatása a tájképek megörökítésében, az élénk, vidám színvilág alkalmazásában érhető tetten. (Itt volt alkalma találkozni, együtt dolgozni többek között a [[Ferenczy család]] tagjaival, [[Mikola András]]sal, [[Réti István (festő)|Réti István]]nal, [[Thorma János]]sal, [[Kádár Géza (festő)|Kádár Gézával]], [[Ziffer Sándor]]ral.)
 
Ekkorra már a szakma felfigyelt rá, ismerték és elismerték tehetségét, szerepelt kiállításokon, a NemezetiNemzeti Szalon tárlatain, folyóiratot illusztrált (Az Élet c. szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai.)
 
Választmányi tagja volt a Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének.