„Sportvitorlás” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején az Adrián több hajóépítő cég és vitorlázó egyesület is működött. A legeredményesebb magyar tengeri versenyző [[Battyhány Ödön]] volt, aki kétszer első lett a Temze-torkolat előtti versenyeken, 1870-ben megnyerte a ''Csatorna-versenyt'' és az angol királynő három díjából is sikerült kettőt elnyernie; sportsikeri elismeréséül megválasztották a Royal Albert Yacht Club kapitányának.
 
A Balatonon bár régóta használtak vitorlásokat halászatra, sportcélú hasznmosításukhasznosításuk csak lassan terjedt el. [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]] 1760-ban [[Fenékpuszta|Fenékpusztán]] létesített hajógyárat holland és olasz hajóácsok alkalmazásával, itt készült az első ismert magyar hajó, a ''Phönix'', amelyet 1797. július 16-án avattak fel. A vitorlázást egy gőzhajó indította be érdekes módon itt, [[Széchenyi István]] hozatta a legendás ''Kisfaludyt'' a Balatonra, és ennek legénysége kezdte el a vitorlás-versenyzést.
 
1867-ben létrejött a [http://www.byc.hu/klub/tortenet Balaton-Füredi Yacht Egylet], melynek alapszabálya szerint a legkisebb hajó 25 tonnás és a legénység legfeljebb 25 fő lehetett, a klub tagjai javarészt a főúri, főnemesi osztály tagjai voltak. A drága hajókat Angliából hozatták, ezek azonban hamar tönkrementek. 1882-ben alakult a Balatoni Vitorlázó Egylet és augusztus 22-én megrendezték az első versenyt is. A Balatonfüredre telepedett Richard Young angol hajóépítő mester egymás után építette a jachtokat. 1886-ban létesült a balatonfüredi klubház, ami a balatoni vitorlázás fő központja lett. 1881-ben a Balaton-Füredi Yacht Egylet felvette a Stefánia Yacht Egylet nevet, ezt 1912-ben Magyar Yacht Club-ra, majd a következő évben belügyminiszteri engedéllyel és a király általi jóváhagyással Királyi Magyar Yacht Klub-ra (KMYC) keresztelték át. Ugyancsak 1912-ben megalakult a budapesti székhelyű Balatoni Yacht Klub is. Balatonfüred mellett Aligán, Világoson, Almádiban, Csopakon, Siófokon és Lellén jöttek létre vitorlás klubok. Ezt már a kisebb, olcsóbb hajók megjelenése tette lehetővé az 1920–1930-as években.
 
Az első versenyt a [[Kékszalag]]ért [[1934]]. [[Júliusjúlius 27.|július 27-én]] rendezte a balatonfüredi Hungária Yacht Club. 21 hajó állt rajthoz és csak ketten adták fel a versenyt. A győztes Ugron Gábor lett, Rabonbán nevű hajójával. A 30-as cirkálót (schärenkreuzer) 1927-ben építtette Németországban. A verseny Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke és a Hungária Yacht Club vitorlázói: Antal Miklós, [[Grofcsik János]], Tuss Miklós, Keresztúry Gyula és tagtársaik ötlete alapján valósult meg. Az 1930-as években a Magyar Vitorlás Szövetség hatékony támogatásával jelentősen fejlődött a vitorlázás Magyarországon.
 
==Kategóriái==
 
OD osztályok (one design)<ref>[http://vitorlas.network.hu/blog/vitorlas-hirei/hajoosztalyok Hajóosztályok]</ref>, nagyobb (általában 5 méternél hosszabb, 650-2500 kg tömegű), tőkesúllyal felszerelt sportvitorlások. A tőkesúly hajós elnevezése: kíl, ezért a tőkesúlyos hajókat kílereknek is hívják. A tőkesúly szerepe visszabillentő nyomatékot adni a hajótestnek, tömege akár a hajótest súlyának 30%-a is lehet. A tőkesúly alakja szerint megkülönböztethetünk ún. rövid tőkesúlyos vagy hosszú tőkesúlyos hajókat, ez utóbbiak legismertebb típusai a cirkálók. A tengeri versenyzésben 30 m-nél (100 láb) hosszabb maxik, szupermaxik is feltűnnek. Legénységük általában 2-8 fő, de a speciális szóló (egykezes) versenyeken egyedül is vitorláznak velük, a nagy óceáni hajóknál pedig a legénység akár 25 fő is lehet. A stabilitást elsősorban a tőkesúly visszaállító nyomatéka biztosítja, de lehetnek trapézosak is, ahol a legénység súlya is számottevő.
* Jelenleg használt leggyakoribb típusok: [[Dragon]], [[Soling]], [[Csillaghajó]], [[8mOD]]<ref>[http://8mod.hu/ A 8mOD hajóosztály hivatalos honlapja]</ref>, [[Asso 99]], [[J/24]], [[Melges 24]], [[X-35]].
* Magyarországon fejlesztett, külföldön nem elterjedt típusok: [[Scholtz 22]], [[Sudár regatta]], [[50-es cirkáló]], [[70-es cirkáló]], [[Nautic]].
* Klasszikus hajók: [[Klasszikus cirkáló|cirkálók]] (22-es, 30-as, 40-es, 55-ös, 75-ös), [[Európa 30-as]], [[6R yacht]], [[8R yacht]]
* Tóth Kálmán: Vitorlázás (Műszaki Kiadó 1966)
* [http://vitorlasiskola.hu/vitorlas-szotar/ VITORLÁS SZÓTÁR - Balatoni Vitorlásiskola Társaság]
* [http://www.ara.bme.hu/~lohasz/diplomak/KorenchyDiploma.pdf Terelőlapos tőkesúly-profil kialakítások numerikus áramlástani vizsgálata ]
 
== További információk ==